Információ- és Tudásmenedzsment alapfogalmai

Az előadások a következő témára: "Információ- és Tudásmenedzsment alapfogalmai"— Előadás másolata:

1 Információ- és Tudásmenedzsment alapfogalmai
Adat-információ-tudás; Tudástípusok

2

3

4

5

6 David Weinberger  The real problem with the DIKW pyramid is that it’s a pyramid. The image that knowledge (much less wisdom) results from applying finer-grained filters at each level, paints the wrong picture. Too Big to Know: Rethinking Knowledge Now That the Facts Aren't the Facts, Experts Are Everywhere, and the Smartest Person in the Room Is the Room 

7 Adat-Információ-Tudás
Manuel Castells így írja le e három fogalom összefüggéseit: „Maga az információ az adatok szervezett halmaza, amelyet kommunikációs célokra formáltak valamely osztályozási szempont szerint. A tudás pedig olyan állítások halmaza, amelyek abból a folyamatból születnek, amikor az emberi elmét egy megfigyelhető jelenség megértésére használjuk.” Castells, Manuel: A tudás világa: Manuel Castells és Martin Ince beszélgetése. Bp.:Napvilág Kiadó, p.

8 Z. Karvalics László „A magasabb pszichikus funkciók, az idegrendszeri, a tudat, az elme működésének jelenségcsaládja egy komplexitási tengely mentén kontinuumot alkot.” Az összefüggő, egymásba ágyazott műveletek és mintázatok, sémák hihetetlen nagyságrendű és bonyolultságú rendszerét igen nehéz „belegyömöszölni” az adat-információ-tudás hármasába, és megérteni annak összetett működését. Z. Karvalics László: Információs, tudás, társadalom, gazdaság, technológia: az egységes terminológia felé.

9 Adat és Információ Az adat, az értelmező szótár definíciója szerint - a "valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet". Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára. Bencsik Andrea: ítélet és összefüggés nélküli objektív tény, jelek összessége. Bencsik Andrea: A tudásmenedzsment emberi oldala. Miskolc:Z-Press Kiadó Kft, p. Az információ, az "értelmezett adat", amelynek legfontosabb ismérve, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. megkülönböztető jelnek tekinti, mások egyszerűen a közlés tárgyának tartják, ismét mások szerint minden információ, ami változást okoz az emberi tudatban.

10 Adat-Információ-Tudás
Adat, információ, tudás és bölcsesség piramisa és a feldolgozás és felhasználás szintjei Basic Knowledge Concept. Trainmor-knowmore honlapja <

11 Platon: A tudás egy igazolt igaz vélekedés.

12 A tudás jelenthet hozzáértést intuíciót kompetenciát know-how
információt tudatosságot megértést megismerést bölcsességet felfogást tudományt Tapasztalatot Tanulást hozzáértést intuíciót kompetenciát know-how gyakorlati képességeket tehetséget józan belátást bizonyosságot stb.

13 Karl-Erik Sveiby „ A tudás képesség a cselekvésre.”
„az üzleti életben legjobban a kompetencia fogalmával írhatjuk le, mely magában foglalja a tárgyi tudást, a jártasságot, az értékítéleteket és a társadalmi közeget.” a tudás három tulajdonságát emeli ki: nem algoritmizálható, a tudás nagy része személyes jellegű, a tudásunk gyökere szóval soha teljesen ki nem fejezhető.

14 Thomas Davenport és Larry Prusak
„a tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad az új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.”

15 Bögel György „ a tudás magában foglalja az üzemvezetők informáltságát, tapasztalatait, szakértelmét, áttekintő és analitikus képességét, intelligenciáját, értékrendjét, döntési és cselekvési mintáit, intuíciót, attitűdjeit, reflexeit és még jó néhány dolgot. Jól látható, hogy a tudás komplex, összetett dolog nehéz definiálni. A tudást nehéz rögzíteni és továbbadni.”

16 T.D. Wilson „Bár a tudás évezredek óta a legkülönfélébb formákban manifesztálódik, az egyén számára releváns tudás az egyén elméjében keletkezik, és ott hasznosul” Wilson, T.D: Nonsense of knowledge management In: Information Research, Vol. 8 No. 1 <

17 Minden meghatározás kiemeli
a tevékenységhez kapcsolódást, az alkalmazás készséget az egyénhez kötöttséget (vs. szervezeti tudás)

18 A tudás fajták csoportosítása
A különféle tudás fajták máshogyan keletkeznek, máshogyan osztjuk meg, más tárolási módot igényel A tudás alkalmazás módja szerint megkülönböztetünk deklaratív és procedurális tudás a könyvtári szakirodalomban is elterjedt felosztás szerint a tudást az alábbi csoportokra oszthatjuk: tények ismerete, okok ismerete, az út ismerete, és a megfelelő személy ismerete

19

20 Pléh Csaba Biológiai szerkezet és működés felől megközelítve elkülönít: propozicionális,ismeret jellegű, véges számú kijelentéssel leírható tudást képekben összegződő, jóval személyesebb jellegű tudást

21 tények ismerete (know-what), okok ismerete (know-why), az út ismerete (know-how), és a megfelelő személy ismerete (know-who). Manuel Castells is hasonló tudásfajtákat azonosít, amikor ezt írja: „A tudás legfontosabb formája tudni azt, hogy mit kell tudni, hogyan tudjuk meg, és ha megtudtuk mit is kezdünk vele.” Castells, Mamuel: A tudás világa 140.p.

22 explicit és tacit tudás
Az explicit tudás, formális keretek között osztunk meg. rendszerezhető, rögzíthető, mások számára könnyen megfogalmazható. Általában könyvekben, cikkekben, jelentésekben, folyamat leírásokban, ’best practice’ leírásokban jelenik meg és adható át, Ez a tudás a tények ismeretét jelenti, melyeket elsősorban információkon keresztül sajátíthatunk el.

23 explicit és tacit tudás
Polányi Mihály tudásunk nagy hányada, egyesek szerint 80 %-a passzív, személyes, rejtett, kimondatlan tudásnak az implicit jelleg, készségekben megjelenő, nem kodifikált tudás, melyről sokszor a tulajdonosának sincs tudomása. elemei csak gyakorlatban sajátíthatóak el, általában informális keretek között. értéke egyre jobban felértékelődik, kevésbé eltulajdonítható a konkurens által. igazi piaci értéket képviselhet, mivel az innováció alapját jelenti, és nagy a technológiai fejlődés növekedést-generáló szerepe

24 A tudásmenedzsment megközelítésében beszélhetünk
stock és flow típusú tudásról. A „knowledge stock” vagy „tudás tár” elnevezés esetében a tudást, mint tárolható objektumot tekintjük, amelyet adat/tudás bázisokban jelenik meg. A flow (áramlás) jellegű tudás nem más, mint folyamat, a folyamatosan változó magatartási formák összessége.

25 Fritz Marchlup 1980-ban megjelent könyvében 13 fajta „tudáselemet” azonosított
ismerni valamit, jártasnak lenni valamiben, tisztában lenni valamivel, emlékezni, visszaemlékezni valamire, felismerni, megkülönböztetni, érteni, értelmezni valamit, képesnek lenni valamit elmagyarázni, bemutatni, beszélgetni róla, végrehajtani. Idézi Grant, Robert M.:Tudás és stratégia:Siker dinamikus környezetben. Bp.:Alinea Kiadó:Rajk László Szakkollégium, p. , Az eredeti mű: Machlup, Fritz:Knowledge: Its Creation, Distribution, and Economic Significance. Vol 1. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1980. A tudás egész spektrumát, szintjeit és a vele való műveletek széles skáláját felöleli. Ő volt az első között, aki a tudást nem csak filozófiai oldalról közelítette meg, hanem a gyakorlati, minden napi tevékenységek felől is. Ezek a tudás fajták erősen tudatos cselekvéshez kötöttek

26 Egyéni és/vagy szervezeti tudás?
- „minden tudás csak az egyének fejében megy végbe, a szervezetek pedig két féle módon tanulhatnak, vagy a tagjaik tanulásával, vagy pedig olyan új tagok befogadásával, akik a szervezet által eddig nem birtokolt tudással rendelkeznek.” + „a szervezetek azzal tanulnak, hogy történetükből eseményeket kódolnak be a viselkedést befolyásoló rutinjaikba….Ezek a rutinok függetlenek az őket végrehajtó egyénektől, és akkor is fennmaradnak, ha nagyszámú egyén hagyja el a szervezet.”

27 tudásvagyon vs. tudástőke

28 A tudás olyan cselekedetekben megnyilvánuló tapasztalatok, értékek, és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke, amely alapot teremt az új információ befogadásához és a személyes tudásba való integrálásához. A tudás egyik része az explicit tudás, amely kodifikálható és mások számára hozzáférhető. A tudás másik része, olyan belső (tacit) tudás, amely nehezebben írható le és adható át, de cselekvés és megfigyelés által a befogadóba tacit tudásként beépülhet.

29 Hol található a tudás?

30 Nonaka mátrix (SECI modell) A tudásátadás lehetséges formái
A tudás spirál „működtetése”

31 Tudás formák közötti tranzakciók
Externalizáció – tacit tudásból explicit tudás Internalizáció – explicit tudásból tacit tudás Szocializáció – tacit tudásból tacit tudás Kombináció – explicit tudásból explicit tudás

32

33 Tomka János csoportosítása

34

35 Bencsik Andrea: A tudás keletkezése

36 Nonaka és Konno - a „ba” fogalma
„olyan fizikai, virtuális, mentális tér, vagy mind ezek kombinációja, amely lehetőséget biztosít a tudás megosztásra.” Ikujiro Nonaka, Noboru Konno, The concept of "Ba’: Building foundation for Knowledge Creation. California Management Review Vol 40, No.3 Spring 1998

37 „Ba” típusok Dialógus (interacting) Gyakorló (excercising)
Teremtő (originating) Dialógus (interacting) Rendszerező (cyber) Gyakorló (excercising)

38 „Ba” típusok Teremtő „ba”(originating ba) – személyes, szemtől-szembeni megvalósulás, a szocializáció folyamatának biztosít teret. Dialógus „ba” (interacting ba) – az externalizáció tere, a dialógus az a folyamat, amelyen keresztül az egyén tacit tudása artikulálódik, kikristályosodik az egyén erőfeszítései által. Ez a folyamat már sokkal tudatosabb, mint a teremtő „ba”. Rendszerező „ba” (cyber ba) – kollektív interakciók és virtuális tudásközlés tere, elősegíti a különféle virtuálisan „szerzett” explicit tudásformák kicserélését és kombinációját. A kombinációnak biztosít kontextus-rendszert. Gyakorló „ba” (exercising ba) – az egyének itt fogadják magukba azokat az explicit tudáselemeket, amelyeket különféle módon szereznek. Az internalizációt támogatja, aktív részvétel, gyakorlatok, szokások rögzítése, míg ez a tudás is tacit tudássá válik. Nonaka, Ikujito – Konno, Noboru: The concept of „ba”: Building a foundation of Knowledge Creation. <

39 Kell menedzselni a tudást?

40 Rob Abbott (2000) szerint: Az intézmények nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak. A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré. Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától. Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, mihelyst mindezek birtokosa, a dolgozó elhagyja az intézményt. A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogy rengeteg idő és pénz pazarlódik el (ugyanazon a cégen belül) az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére. Nem használják ki a drágán megszerzett információt, még kevésbé használják fel ugyanazt új módon. Tengernyi bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.

41 A tudásátadás folyamatok elősegítése és támogatása
Coffee break

42 Ajánlott irodalom Sándori Zsuzsa: Mi a tudásmenedzsment? tm