Copyright © 2010 European Center for Not-for-Profit Law Egy kutatás tanulságai – a közhasznúsági reform lehetőségei Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL)

Háttérmunka • Kutatás és műhelymunka az elmúlt egy évben • Az Ökotárs Alapítvány támogatásával és szakmai együttműködésével • Interjúk civil szervezeti vezetőkkel • Interjúk nem civil érdekeltekkel (egyházaktól a hegyközségekig) • Adatelemzés • Jogszabályelemzés (kedvezményrendszer!) • Nemzetközi kitekintés

Mire jutottunk? • A közhasznúság egyszerű fogalomnak tűnik: – Bizonyos civil szervezetek kedvezményezése társadalmi hasznosságuk elismeréseként, jogi formától függetlenül (tevékenységük miatt). • Mégis hihetetlenül bonyolult, áttekinthetetlen és következetlen a közhasznú szervezetekre vonatkozó mai magyar szabályozás. • Ráadásul értelmetlen, mivel gyakorlatilag nincs olyan kedvezmény, amely kizárólag a közhasznúság okán járna egy szervezetnek.

Mire jutottunk? • A közhasznúság fogalma kiürült • A kedvezményrendszer erodálódott • Inkább csak egyfajta presztízst jelent • Ugyanakkor nem tölt be „márkavédjegy” szerepet („bárki lehet közhasznú”) • Elsősorban állami pályázatokon való részvétel előfeltételeként használatos • A tíz évvel ezelőtti haladó szellemű és szándékú törvény alapos revízióra szorul

Mire jutottunk? • Szükség van fogalom újradefiniálására, tartalommal való megtöltésére • Szükség van a rendszer egyszerűsítésére • Szükség van egyfajta „tisztulásra” • Szükség van valódi kedvezményekre amelyek csak a közhasznú szervezetek számára elérhetőek • Szükség van a gyakorlati megvalósulás garanciájára

Copyright © 2010 European Center for Not-for-Profit Law Ki az a „ köz”? • A fogalom hagyományos nyugat-európai értelmezésében a „ közhasznú” = ami társadalom, közösségek, polgárok: emberek számára hasznos, amit ők támogatni kívánnak. • A kelet-európában, így Mo-n is kialakulófélben lévő fogalom alapján „ közhasznú” = ami az állam, a kormányzat számára hasznos, és támogatására érdemes.

Copyright © 2010 European Center for Not-for-Profit Law A szabályozás célja: • A közhasznú szervezetek és a társadalom közötti kapcsolat elősegítése • Közvetett támogatásoknak ad alapot (adó- és pénzügyi kedvezmények) • A közhasznú szervezetek és az állam közötti kapcsolat elősegítése • Közvetlen állami támogatás (együttműködés) alapjául szolgál

Copyright © 2010 European Center for Not-for-Profit Law Közvetlen és közvetett kedvezmények Közvetlen támogatás • Egyedi, eseti támogatás • Esetenként más-más feltételekkel • A kapcsolat közvetlen ellenőrzése szerződés révén • Azonnali közbelépésre van lehetőség probléma esetén Közvetett támogatás • Általános támogatás • Minden esetre vonatkozó általános feltételrendszer • Nincs közvetlen állami ellenőrzés a tranzakciók felett (pl. adományok) • Ex-post intervenciók Eltérő szabályozási logika!

Az állami finanszírozás és a közhasznúság kérdésköre Kapcsolódjon-e a közhasznúság fogalma az állami támogatások rendszeréhez?  Javaslatunk: alapvetően ne kapcsolódjon  Maradjon a célja a társadalom és a közösségek nagyobb támogatásának elnyerése.  Ez nem zárja ki a civilek állami finanszírozását!  Sem azt, hogy a kétszintű közhasznúság megtartásával és újragondolásával bizonyos szervezeti kör esetében legyen kapcsolódás.

A közpolitikai célrendszer Jogpolitikai célok Társadalom- politikai célok Pártpolitikai célok ??

Társadalompolitikai célok  Miért van szükség a civil szervezetek munkájának a kedvezményezésére (és ezáltal elismerésére illetve ösztönzésére)?  Összhangban a kormányzat által eddig kommunikált prioritásokkal:  Rugalmas és alternatív foglalkoztatási formák terjesztése  Közfeladatok (kötelező és nem kötelező) ellátása  Közösségszervező erő

„Közhasznú tevékenység” Amit csak a civilek csinálnak ma Mo-n – néhány példa egy „tényleges” közhasznú tevékenységi listából:  kiskorúak védelme internetes tartalomszolgáltatásban  gyermekmentés, korai nevelés  hajléktalanellátás  roma integrációs programok  önkéntes központok, önkéntes tevékenység koordinálása  közösségszervezés  helyettes szülői hálózatok, örökbefogadás  lelki segély hálózatok, segélytelefonok, krízis intervenció  jogsegély szolgálatok speciális célcsoportoknak  szenvedélybetegek rehabilitációja  hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése  állatmenhelyek  fogyasztói tudatosság, egészséges életmódra nevelés  hospice ellátás...

„Közhasznú tevékenység”  E tevékenységekre (és még sok más ilyenre) közösségi igény van  (Ön)kormányzat által is fontosnak tartottak, támogatják és szerződnek rá  Támogatásukkal mindenki jól jár  A szervezeteknél van rá szándék és szakértelem (nem pusztán kormánypolitikát hajtanak végre, hanem meg akarják oldani a problémát)  Kézzelfogható eredményekkel járnak, még ha sokszor nehezen is mérhető a hatásuk

A közhasznúság definiálása Tevékenységi kategória + célcsoport? + társadalmi/közösségi szükséglet? + társadalmi/közösségi támogatottság? + tevékenység eredménye, hatása? + közhasznú tevékenység dominanciája? + politikamentesség? +???

A közhasznúság felügyelete  Ha a definíció valódi tartalmat kíván megragadni, azt csak a mostaninál erősebb felügyeleti rendszerrel lehet megvalósítani.  Minimum:  közhasznúsági jelentés letétbe helyezése,  közhiteles nyilvántartás könnyű hozzáféréssel  Opció: közhasznú szervezetek felügyelete  A cél szerinti vizsgálat lehetősége határozza meg a definíciós kereteket – költség-haszon elemzés szükségessége!

Kedvezményrendszer  Teljes revízió szükséges a nonprofit szervezetek kedvezményrendszerét illetően  Jelenleg a közhasznúság leginkább a nonprofit gazdasági társaságok „civillé” minősítését szolgálja  Az új kedvezményeknek valóban ösztönző jellegűeknek kell lenniük ahhoz, hogy elérjék társadalompolitikai céljukat!

Copyright © 2010 European Center for Not-for-Profit Law Egyensúly szükséges KÖTELEZETTSÉGEKKEDVEZMÉNYEK

Lehetőségek kedvezményekre:  Adományozási adókedvezmények visszaállítása  Egyéni  Céges  Vállalkozási tevékenység ösztönzése (társadalmi vállalkozások)  1% „reálértéken tartása”  EU-forrásokhoz köthető kedvezmények (kétszintű közhasznúság esetén – pl. garanciavállalás)

A közpolitikai célrendszer Jogpolitikai célok Társadalom- politikai célok Pártpolitikai célok ??