Úton a második struktúraváltás felé? A munkaerő kereslet és kínálat alakulása, a pályakezdők orientálódása és a foglalkoztatók adaptációs eljárásai Fejér megye, Székesfehérvár és térsége Fejér megye, Székesfehérvár és térsége 3K Consens Iroda 2008

Mire utal: második struktúraváltás? A kutatás szélesebb keretei: 1. Fehérvár-Veszprém ( KDR) stratégiai iránya: fejlődési pólus létrehozása, amely eredményeként  A nagy és KKV vállalatok termelésében – a hozzáadott érték, azaz a jövedelemtermelő képesség növekszik és – e vállalatok piaci pozíciói javulnak –A térség tőke-, tudás-, és kultúra vonzó képessége agglomerációs ereje nő  a termékskála, valamint a termelés és szolgáltatások innovációs tartalmának és hatékonyságának növekedése révén.

E cél elérésének (tervezett) eszközei:  K+F tevékenység megerősítése, (szolgáltató központ)  KKV-k, mint beszállítók és mint egyedi (kisszériás), Növekvő innováció tartalmú termék gyártók – és szolgáltatók fejlesztése, részben klaszterek kialakításával  Felsőfokú műszaki képzés fejlesztése  Középfokú szakképzés fejlesztése- szélesítése (TISZK)  Az iskolarendszerű, a felnőttképzés kereslet- orientáltságának erősítése (tartalmasabb kapcsolat a gazdasági szereplőkkel) Mire utal: második struktúraváltás? A kutatás szélesebb keretei: 2.

A fejlesztés kényszerítő szükség..  A fejlesztés nem alkalmi vágy, hanem kényszerítő szűkség mivel a tömegtermelés jövedelmezősége fokozatosan csökken, miközben  A keresetek növekedése iránti igény növekszik  A munkaerőpiacra belépők képzettsége növekszik s ezért  Egyre kevesebben hajlandók a tömegtermelésben tevékenykedni  A tömegtermelő nagyvállalatok nem kerülhetik el a termékszerkezet váltást  A régió/a város érdeke hogy a nagyvállalatok ITT találjanak kedvező feltételeket a struktúraváltáshoz.

A fejlesztés területei  Mechatronika  Elektronika  Informatika - softver  Műanyagipar  Logisztika  Élelmiszeripar  Hulladékfeldolgozás

A fejlesztés kulcskérdése a képzett munkaerő Számításaink szerint  A megye 171 ezer foglalkoztatott  Székesfehérvári kistérség : 81 ezer  Dunaújvárosi kistérség: 35 ezer  Móri kistérség 16 ezer Összesen: 58%

A területi koncentráció erős

A középfokú képzés koncentrációja

A szakképzési kibocsátás (2005) koncentrációja még erősebb

A diplomások belső arányai a megyében és a három foglakoztatási központban Fejér megye Székesfehér vári Móri Dunaújvá rosi Jogi2,41,92,02,1 Műszaki33,233,441,334,7 Gazdasági29,529,426,129,4 Kereskedelmi18,317,916,917,8 Számítástechnikai6,97,16,26,7 Irodai, ügyvitel 9,710,37,69,2 Diplomások együtt 100,0100,0100,0100, Diplomások aránya 10,210,19,29,2

A munkaerő piaci kereslet –kínálat alakulása a TISZK keretében oktatott szakmák körében A munkaerő piaci kereslet –kínálat alakulása a TISZK keretében oktatott szakmák körében

Technikus kereslet-kínálat

Fék-m gépipari kereslet-kínálat

Műszeripari kereslet-kínálat

Épületgépészet kereslet-kínálat

Kereskedelmi…kereslet-kínálat

Tények és feszültségpontok: a pályakezdők felkészültsége  A munkaerőhiány a mikró és kisvállalatokat érinti legerősebben, mert –Nem képesek tanulók fogadására –A pályakezdők között ritkán találnak - szakmai felkészültségük alapján- azonnal munkába állítható munkaerőt –Nehezen tudják tolerálni a beilleszkedés képességeivel nem rendelkező pályakezdőket E jelenség együttes okai:  A képzésből kilépők gyakorlati felkészültsége gyenge  A képzés nem készít fel a munkaszervezeti viselkedésre  A mikró és kisvállalatoknak nincsenek rögzült /átlátható adaptációs eljárásaik

Tények és feszültségpontok: a pályakezdők felkészültsége 2.  A kisvállalatok komplex szaktudást igényelnek- szemben a nagyvállalatokkal, e szaktudás „létrehozásához” több évre van szükség- azonban az –Érettségi nélkül pályára lépők ritkán rendelkeznek a munka melletti tanuláshoz szükséges kompetenciákkal –Az érettségivel kilépők ritkán rendelkeznek az üzemi munkaszervezethez alkalmazkodás motívumaival, képességével,  Nagyvállalatokkal, amelyeknek vannak kialakult adaptációs eljárásaik –Az érettségi nélkül pályára lépőket betanított munkásként alkalmazzák, - nem törődnek –a szakmunkások – megbecsültség iránti elvárásaival –A technikusokat –szakmunkásként alkalmazz(n)ák- nem törődnek a technikusok – „szürke galléros” munkaszervezeti státuszra való törekvésével.

Tények és feszültségpontok: kereslet és törekvések  Szakiskolába a megfelelő korosztály 20 %-a lép, gyenge általános iskolai eredményekkel, és gyenge elméleti tanulási képességekkel.  A szakközépiskolások( 40%) fele továbbtanul, másik fele szürke és fehérgalléros munkaszervezeti státuszra törekszik.  A fémfeldolgozó-, gépipari, elektrotechnikai KKV- k technológia állománya fokozatosan megújul: a munkaerő kínálatból - a modern és hagyományos tudásokat, gyakorlatot birtokló munkavállalókat várja: - kevés sikerrel  A KKV-k érzékelik a munkaerőhiányt, és a programozásban, CNC gépek működtetésében, összetett feladatok elvégzésében járatos fiatal szakemberek szükségességét

Nagyvállalatok- KKV-k : eltérő tapasztalatokat szereztünk  A nagyvállalatokat technológiai folyamatai, munkakörei nem kényszerítik a szakképzésben való intenzívebb részvételre- ( bár részt vesznek a gyakorlatik képzésben)  A KKV-k – újabban- késznek mutatkoznak a munkaerő fejlesztésre, de ritkán tudnak eleget tenni a tanulók fogadásával szemben támasztott követelményeknek Nagy és kisvállalatokra egyaránt jellemző: nem kommunikálnak környezetükkel, nem teszik ismertté és vonzóvá a szakmát, a munkatevékenységet, nem járulnak hozzá a szakma megtépázott presztízsének helyreállításához növeléséhez.

A második struktúraváltás felé vezető úton szükség lenne …  A műszaki szakterületek vonzerejének növelésére –A szakmák érzékletes tapasztalati megismertetésével –A gyerekek manuális készségeinek fejlesztésével –Az elmélet centrikus általános és középiskolai képzés egyeduralmának felszámolásával –A gyerekek – tanulók technikai/tevőleges kreativitásának elősegítésével és iskolai-pedagógiai elismerésével  A pályaorientáció kiszabadítására az iskola”fogságából” –Legyen újra a szülők, a vállalatok, foglalkoztatók és az iskola közös feladata: e szereplők bővítsék ismereteiket a munka,a munkaszervezetek, a fejlődő technika világáról és segítsék a gyermekeket –valós élmények feldolgozásában –Legyen reális, figyelmeztessen a munkaerő piaci igények és a szakmaválasztás közötti valós arányokra

A második struktúraváltás felé vezető úton szükség lenne … A második struktúraváltás felé vezető úton szükség lenne …  A szakképző intézmények a projektoktatás módszerének használatával lazítsák az iskolapadi képzés korlátait és ezzel –Engedjék közelebb a valós szakmai feladatokhoz és problémákhoz a tanulókat –Engedjék közelebb a kkv-kat a tanulókhoz  Az iskolákat magába foglaló város a vállalatokkal együtt működtessen –Technológiai házat, ahol megismerhetők azok a termékek amelyeket a városban működő vállalatok hoztak létre –Szakköröket, ahol a gyerekek, tanulók összeállíthatnak, megcsinálhatnak „hasonló” termékeket.

A második struktúraváltás, azaz  Az a folyamat, amely során a városban a mainál nagyobb tudást, gyakorlatot igénylő (drágább) termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, csak akkor lehet sikeres, ha a város és környezetének lakossága, valamint a város kisebb és legnagyobb vállalatai (tőketulajdonosai) kölcsönösen tudják, elismerik, és építenek egymás tevékenységére.  Kutatásunk –még csak azt tudja feltárni-, hogy a szakképző intézmények tanulói nem ismerik a városban előállított termékeket, az alkalmazott szakmákat, a termelő munkaszervezetekben elfoglalható munkaposztokat, és elérhető megbecsültséget, de láttuk,  hogy az elérendő jövedelem mellett, éppen a munkával járó megbecsültséget tartották a legfontosabbnak.