A közoktatás minőségének európai dimenziója „ORSZÁGOS MŰVÉSZETOKTATÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA” BUDAPEST TARR Dániel 2001. február 23.

Az Oktatás Minősége - határozatok - CEE egyezmény 149. Cikkely Maastrichti Szerződés 126. & 127. Paragrafus 1995-97 SOCRATES Program 1997 EU előzetes tervezet az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről 1998 EU előterjesztés a felsőoktatás minőség-biztosításának európai együttműködéséről 1999 EU előterjesztés az iskolai oktatás minőségének kiértékeléséről Maastrichti Szerződés 126., 127. Paragrafus - A szubszidiaritás elve Lásd: EC – „The Quality of Education” 1998 – European cooperation in quality evaluation in school education 1999 – Recommendation on the Evaluation of Quality in School Education

- Alapelvek - Az Oktatás Minősége A minőség és a standard relatív – az oktatás célja és a tantárgyak jelentősége is relatív A minőségi oktatás mindenki számára elérhetően egy átfogó tudást kell hogy adjon és a munkába való átmenetet kell hogy segítse A minőségi oktatás egy tanár-diák együttműködést jelent, de végső soron a diákok érdekeit kell hogy szolgálja A minőségellenőrzésnek mindig az oktatás és tanulás minőségének jobbítását kell szolgálnia A külső és belső ellenőrzésnek és értékelésnek egymást kell szolgálnia

A célokat alakító legfontosabb tényezők Az Oktatás Minősége A célokat alakító legfontosabb tényezők Globális verseny és függőség, tömegkultúra Az oktatás és a gazdaság illetve az oktatás és a társadalom közötti kapcsolat felismerése A változás menedzsmentje, alkalmazkodás, adaptáció A demográfiai csökkenés – oktatási expanzió verseny a diákokért, korai szelekció esélyteremtő közoktatás, folytonos képzés lifelong learning Az oktatásfinanszírozás – csökkenő források számonkérhetőség, csökkenő finanszírozás- hatások a szolgáltatások színvonalára – fund raising Decentralizáció intézményi autonómia - a társadalmi partnerek nagyobb involválása - elszámoltathatóság A munkaerő nemzetközi mobilitása végzettségek kölcsönös elismerése, szakképzési sztenderdek

Az Oktatás Minősége Minőség értékelés és Minőség fejlesztés (Quality Assessment & Quality Developement) A „minőség” fogalmának definíciója A jelenlegi helyzet pontos felmérése A megfelelő értékelés elkészítése a jelenlegi helyzet és a kívánt minőség közti különbségekről Megtervezni és végrehajtani azokat a lépéseket, melyek változtatnak a kettő viszonyán A minőség értékelésnek és minőség fejlesztésnek mindig az adott iskolához kell igazodnia 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

A Minőség értékelés és Minőség fejlesztés Funkciója Az Oktatás Minősége A Minőség értékelés és Minőség fejlesztés Funkciója Irányítás: A kapott adatok elemzésével, korrekciós és fejlesztési stratégiai irányítást jelent. Ellenőrzés: A kapott adatok elemzésével az egeyes alrendszerek jogi és minőségi standardok szerinti ellenőrzését jelenti. Ösztönzés: A minőségi fejlesztési tervek és azok megvalósítási folyamataihoz nyújtott segítséget jelenti. Elszámol(tat)hatóság: A minőség értékelés eredményei a reformok előkészítéséhez és a készletek felhasználásához ad mutatókat. Arculat kialakítás: A minőség értékelési rendszerek segítik a nagyközönséggel való kapcsolatokat – mutatják az iskolák „minőségét”. 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

- Főbb Programok - Az Oktatás Minősége Újító megközelítések az iskolai értékelésben (INAP) Az oktatási szakismeretek minőségének javítása egy európai értékelési rendszer kidolgozásával Minőség és Értékelés a középiskolai oktatásban Az iskolák (ön)értékelése és decentralizálása Az iskola mint Tanuló Szervezet (Learning Organisation) A tanárok bevonása az iskola minőségének kiértékelésébe A középiskolai tanulók bevonása az iskola minőségi értékelésébe A szülők részvétele az iskolákban (PALS) A tanulás minőségének javítása a tantermen kívül Társulások és együttműködések az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében Lásd: EC – „The Quality of School Education” 1995-97 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 1999 – Recommendation on the Evaluation of Quality in School Education

Újító megközelítések az iskolai értékelésben Az Oktatás Minősége - Programok 1. - Újító megközelítések az iskolai értékelésben Az EU régióra kiterjedő egységes értékelés konceptuális kereteinek meghatározása Az egyes országok különböző értékelési szempontjainak összevetése A hasonlóságokból és különbségekből adódó új szempontok érvényesítése Példaértékű értékelési modellek kialakítása és tesztelése 1998-99 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 14.) Universidad Nacional de Educación a Distancia (UNED)

Az oktatási szakismeretek minőségének javítása Az Oktatás Minősége - Programok 2. - Az oktatási szakismeretek minőségének javítása (európai értékelési rendszer) A jelenlegi szak-akkreditációs rendszerek összehasonlító elemzése Az európai diákok tanár-értékelési szempontjainak összehasonlító elemzése A hangsúly nem a „szakképzettségen” hanem az „oktatási készségen” van Általános mérési szempontok a „készségek” mérésére, melyet a „tanár osztálytermen belüli viselkedése”-ként definiálhatunk A tanárok nagyobb európai mobilitásának segítése Az európai oktatás javításának segítése 1998-2000 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 30.) Department of Applied Education, IPP – Universitetet i Bergen

Minőség és Értékelés a középiskolai oktatásban Az Oktatás Minősége - Programok 3. - Minőség és Értékelés a középiskolai oktatásban Az érettségit adó középiskolák és az érettségit nem adó középiskolák oktatási mutatóinak összehasonlítása Az egyes tantárgyak tartalmi és módszertani összehasonlítása A tanterv lefedettség összehasonlítása Az iskolát végzett diákok összehasonlítása (osztályzatok, végzettség, sikeres továbbtanulás, nemek szerinti eloszlás és területi eloszlás szerint is) Az EU / EEA értékelési tendenciák összehasonlítása 1996-98 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 3.) Center for Educational Research, London School of Economics

Az iskolák (ön)értékelése Az Oktatás Minősége - Programok 4. (1) - Az iskolák (ön)értékelése Új értékelési szempontok kialakítása Az iskolák és az iskolai felügyeleti rendszer közti kapcsolat átalakítása Az ellenőrző, beavatkozó, szankciónáló funkcióinak megszüntetése Az oktatási programokhoz illeszkednie kell Hatékonyabb oktatás és tanulás fejlődést biztosíthat De az adatgyűjtési és elemzési technikákat a tanári karnak kell elsajátítani Lásd: European Workshop – „Trends in Evaluation of Education Systems” 1997 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 10.) Pedagogic Institute, Ministry of Education – Greece

Az iskolák decentralizálása Az Oktatás Minősége - Programok 4. (2 ) - Az iskolák decentralizálása A decentralizálás okai: Az oktatásban résztvevők számának növekedése (tanárok, diákok, személyzet) A diákok nagy szociális-, kulturális sokrétűsége Az iskolák munkahely teremtő képességének hiánya A túlzott bürokrácia Az iskolák képtelenek minőségi eredményeket felmutatni   A decentralizálás előnyei: A pénzalapokat minden iskola saját céljaira használhatja fel Minden iskolának nagyobb lehetőségei adódnak Az oktatási közösség vehet részt a döntéshozatalban A helyi képviselők felelősek a döntésekért Kreatívabb és személyreszabottab tanterveket lehet kidolgozni Könnyebb helyes döntéseket hozni a tanítás javítására Jobb tanterveket eredményez, mivel az alapokat azonnal fel lehet használni Jobb döntési mechanizmus, mivel csoportok döntenek és nem egyének Lásd: Eunice Góis – „The Problematic of Decentralization and Evaluation” 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

Az iskolák decentralizálása Az Oktatás Minősége - Programok 4. (3) - Az iskolák decentralizálása A decentralizálás hátrányai: A döntéshozatalban résztvenni időigényes és gyakran meghiusul A tantestületnek sok időt kell szentelnie a programjai és költségvetése kidolgozására, amely időt vesz el a tanítással kapcsolatos feladatoktól A tanárokat gyakran nem érdeklik a pénzügyi problémák és nem akarnak erre plussz időt szánni Az oktatási közösség tagjai számára adott esetben külön (pénzügyi / szakmai) továbbképzést kell tartani Zavar keletkezhet a tanárok új szerepe és az oktatási képviselők feladatai között Nehéz koordinálni a munkát Nyílvános elszámolási kötelezettség a döntésekről Lásd: Eunice Góis – „The Problematic of Decentralization and Evaluation” 1997 Athén – konferencia: Trends in Evaluation of Education Systems: School (Self-) Evaluation and Decentralization

Az iskola mint Tanuló Szervezet Az Oktatás Minősége - Programok 5. - Az iskola mint Tanuló Szervezet Az oktatási közösség (educational community) kialakítása és tanuló szervezetté alakítása (learning organistaion) amely kiterjed a tanárokra, diákokra, szülőkre adminisztrátorokra és igazgatókra Az igazgatóság és a tanári testület össze-hangolása A tanári önképzés, továbbképzés segítése és koordinálása Az iskola önértékelése az igazgató, a tanárok és a külső tanácsadók szempontjából 1998 Koppenhága – konferencia ICU - Information Center for Udveksling, National Socrates Agency

A tanárok bevonása az iskola minőségének kiértékelésébe Az Oktatás Minősége - Programok 6. - A tanárok bevonása az iskola minőségének kiértékelésébe Célja az oktatási közösség harmonizációja A minőség értékelésének képessége a tanári kar professzionalizmusát jelzi A tanári karnak részleges felelősséget kell vállalni az oktatás minőségbiztosításában A minőségbiztosítási rendszerek kialakításában és tesztelésében a tanároknak részt kell venni 1998 Brüsszel – kerekasztal ETUCE (European Trade Union Committee for Education)

A középiskolai tanulók bevonása az iskola minőségi értékelésébe Az Oktatás Minősége - Programok 7. - A középiskolai tanulók bevonása az iskola minőségi értékelésébe A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés a diákok szempontjából A diákok és diák önkormányzatok szerepe Ki, mit és hogyan értékel? Milyen következményekkel jár az értékelés? Hogyan érinti a tanárokat? Milyen feladat hárul a diákokra? 1997 Amsterdam – konferencia OBESSU (Organizing Bureau of European School Student Unions)

A szülők részvétele az iskolákban Az Oktatás Minősége - Programok 8. - A szülők részvétele az iskolákban A szülők illetve a nemzeti / nemzetközi oktatási intézmények jogai és feladatai az oktatásban és a tudás átadásában Az iskola és az otthon kapcsolata – megegyezés és egyetértés Értékelés és beszámolás a szülők felé a diákok teljesítményéről A szülők szerepe az iskolában, beleértve a tantermet A szülők bevonása az iskola (ön-)értékelésébe és ellenőrzésébe A szülők bevonása gyermekeik oktatásába A szülők bevonása a fogyatékos gyerekek oktatásába Hogyan lehet bevonni és ösztönözni a szülőket ? Hogyan lehet képezni a szülőket, hogy tudjanak segíteni? A szülők gyermekeik elsőrendű tanárai Lásd: The Scottish Office -„Parental Participation in Schools” 1998 Edinborough – konferencia HM Inspectors of Schools, Scottish Office Education and Industry Department

A tanulás minőségének javítása a tantermen kívül Az Oktatás Minősége - Programok 9. - A tanulás minőségének javítása a tantermen kívül A „házi feladat” kérdése – legyen vagy ne legyen? A házi feladat fontos kapcsolódási pont az iskola és az otthon között A házi feladat megoldására megfelelő hátteret kell biztosítani A házi feladat az iskolában szerzett tudás életbe való átültetésének gyakorlata legyen Ki kell dolgozni az optimális házi feladat és az önálló tanulás lehetőségeit 1998-2000 – SOCRATES Program: Chapter III. Action 3.1 (Project 16.) Institute of Education, University of London

Társulások és együttműködések Az Oktatás Minősége - Programok 10. - Társulások és együttműködések az iskolai oktatás minőségének javítása érdekében az érdekelteknek részesedniük kell az iskola tulajdonjogában és közös felelőséget kell vállalniuk az iskola fejlesztésében A társulások segíthetnek „jó iskolákat” létrehozni, ahol: Olyan a légkör, ahol értékelik a párbeszédet A vezetőség biztosítja az együttműködést és az ön-értékelést Biztosítja a naprakész technikai felszereltséget Biztosítja a kiváló tanulói eredményeket Lehetőséget biztosít mindenki számára Emberi arculatú, amely a kölcsönös tiszteleten alapszik Biztosítja a továbbfejlődés lehetőségét minden résztvevő számára 1998 Pisa – konferencia OBESSU (Organizing Bureau of European School Student Unions)

Az oktatás új hangsúlyai boldogulás - kulcskompetenciák Alapkészségek matematika, írás-olvasás, tudományok, stb. Központi készségek (a foglalkoztathatósághoz) kommunikáció, info-techn, a tanulás tudása, problémamegoldás, team-munka, vállalkozókészség Életvitel és szociális készségek életvezetés, önbizalom, időbeosztás, személyes pénzügyi management, közösségi elkötelezettség, egészség, higiénia

Oktatási mutatók és jelzők I.) Az Alapkészségek elsajátítása (Attainment) II.) Sikeresség és átmenet (Succes and Transition) III.) Az iskolai oktatás nyomonkövetése (Monitoring) IV.) Erőforrások és szervezetek (Resources and Structures) Lásd: „European report on quality education” 1998 – Prága: EU oktatási miniszteri konferencia 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia

Az Alapkészségek elsajátítása Oktatási mutatók és jelzők 1. Az Alapkészségek elsajátítása matematika írás-olvasás fizika, biológia és kémia (science) idegennyelv ismeret a tanulás képessége (learning to learn) információs és kommunikációs technikák (ICT) állampolgári ismeretek (civics) Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia

Sikeresség és Átmenet A kibukások aránya Oktatási mutatók és jelzők 2. Sikeresség és Átmenet A kibukások aránya A középiskola sikeres elvégzésének aránya A felsőoktatásba átkerülő diákok aránya Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia

Az iskolai oktatás nyomonkövetése Oktatási mutatók és jelzők 3. Az iskolai oktatás nyomonkövetése Szülői részvétel Az iskolai oktatás kiértékelése és vezérlése (evaluation and steering) Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia

Erőforrások és Szervezetek Oktatási mutatók és jelzők 4. Erőforrások és Szervezetek Az 1 főre eső oktatási költség mértéke A tanárok képzése és oktatása Az általános iskolát megelőző „oktatásban” való részvétel aránya Az 1 számítógépre eső tanulók száma Lásd: „European report on quality education” 1999 – Budapest: EU oktatási miniszteri konferencia 2000 – Bukarest: EU oktatási miniszteri konferencia

Köszönöm a figyelmet TARR Dániel Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főosztály