Tehetséggondozás a mindennapok gyakorlatában Radnóti Katalin Főiskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu Honlap: http://members.iif.hu/rad8012/

Miről lesz szó? A tehetségről általában Néhány felmérésről OECD PISA vizsgálatok 2008. nyári természettudományt tanító tanárok közt végzett felmérés eredményei Kritériumdolgozatok eredményei (a fizika- és a kémiaoktatás eredményessége) Országos megmérettetések, illetve egyéb lehetőségek A laboratórium szerepe a tehetséggondozásban

A definíció és a felismerés kérdése Nem tudjuk megmondani, hogy kik azok a mai gyerekek, akik felnőtt korukban kiválóságok lesznek, mert nem határozható meg a kiválóság fogalma, a konkrét megvalósulások esetén nem tudjuk jól elkülöníteni a gyermekkori kiválóság, valamint a társadalmi hatások szerepét (és már a gyermekkori kiválóság kialakulásában is jelentős szerepe van a környezetnek). Tehetségesnek ezért azt a gyermeket nevezzük, aki egy vagy több területen kiemelkedő képességekkel rendelkezik. Hogy mik ezek a területek, mik a képességek, azt mindig az aktuális társadalmi helyzet, az uralkodó értékrend határozza meg. A tehetség kialakulásában a gének és a környezet egyaránt szerepet játszanak, az utóbbi ad lehetőséget a nevelés, a pedagógia számára. Minden ép gyermek esetében megvan a lehetősége annak, hogy valamilyen területen kiválóvá váljék, a tehetség nem eleve elrendelés kérdése, a tehetség kifejleszthető, konstruálható.

A tehetségnevelési elmélet alapvonalai Minden gyermek sajátos, csakis rá jellemző jellegzetességekkel rendelkezik, a tehetséges gyerekek esetén egyes tulajdonságaik kiugróan magas szinten állnak. Minden gyermek meg kell, hogy kapja az életben való boldoguláshoz szükséges közös alapokat, és lehetőleg minden gyermeket valamilyen területeken az átlag fölé, ha lehet, a legmagasabb szintekre kell fejlesztenünk. A tehetségnevelésben nagyobbrészt az együttnevelés elvét érdemes érvényesíteni. A tehetségnevelés alapvető pedagógiai eszköze a differenciálás. Az együttnevelés elvétől azonban a nevelés egy részében el lehet, el is kell térni: Iskolán belül szervezett elkülönült képzési formák, pl. szakkörök, fakultációs rendszer, versenyek, speciális feladatok adása, stb. Iskolán kívül szervezett formák, tehetségneveléssel foglalkozó szervezetek tevékenysége, versenyek, iskolán kívüli szakkörök, stb.

„Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.” (Szent-Györgyi Albert)

A tehetségnevelés eredményessége A PISA 2006 felmérés természettudományi tesztjében a 6. képességszinten teljesítő tanulók aránya: Magyarországon: 0,6 % Finnországban: 3,9% Az OECD-ben: 1,4 % A PISA 2009 felmérés szövegértés tesztjében a 6. képességszinten teljesítő tanulók aránya: Magyarországon 0,3% Finnországban 1,6% Az OECD-ben: 1,0%. Csökkenés nem magyar sajátosság!?

Tanári felmérés a természettudományos oktatás helyzetéről 2008 Célkitűzés Megállapításainkat konkrét adatokkal tudjuk alátámasztani. A kutatás módszerei Kérdőíves adatgyűjtés, többféle kitöltési lehetőség biztosítása (levél, email, online) Az adatok feldolgozása Adatbázis kezelő programmal, 112 X 1050 volt a táblázat mérete Hipotézisek, kutatási kérdések Életkor szerinti eloszlás, kísérletezés feltételei, óraszámok, tanulói létszámok, differenciált fejlesztés lehetőségei (versenyek), kommunikációs lehetőségek, oktatási módszerek A minta Közel reprezentatív, de mindenképpen jelzés értékű. 1030 kérdőív érkezett vissza.

A kísérletezés feltételei Órakedvezmény nincs. Laboráns nincs. Anyagi források általában szűkösek.

Az országos tudásszint mérő vizsgálatok 2009 és 2010-ben A vizsgálatok célkitűzései A felsőoktatásba belépő hallgatók milyen tudásszinttel érkeznek, és az megfelelő-e a választott szak követelményeinek? A felvételi pontszám megfelelő információt ad-e a hallgatók tudásáról? A vizsgálatok lebonyolítása A hallgatók egy 60 perces dolgozatot írtak a regisztrációs hét folyamán . A feladatlap központilag készült . Az intézmények saját maguk szervezték a dolgozatok megíratását és javítását az egységes útmutató alapján. A kollégák az eredményeket egy központilag előkészített Excel táblázatban rögzítették és ezeket küldték vissza feldolgozásra. A résztvevő intézmények Kémia: ELTE, BME, PE, DE, SZTE, PTE 2009-ben (1089 fő írt)– SE, SZI Gödöllő 2010-ben (1581 fő írt) Fizika: ELTE, BME több kara, DE, GDF, NYFMMK, PE több kara, PTE, SZTE, SZE, SZIE (2185 fő írt)

Legfontosabb eredmények Felmérőt írt hallgatók száma, és a kérdésenként összsített felmérők eredményei: kémia: 1089 fő 35% 0,88

Következtetések, javaslatok Az érettségi vizsga és a tanulmányi versenyek jelentősége. Az a diák, aki rangos tanulmányi versenyen (az OKM által meghatározott kritériumok alapján) eredményes, szakirányának megfelelő felsőoktatási helyre mehessen rögtön, pl. kapjon 500 pontot. 28 perc 35 s alatt egy 90 perces ZH??!! A szakiránynak megfelelő érettségi vizsga megkövetelése. A vizsgálat hatásai: MTA, sajtó, Rektori Konferencia foglalkozott a kérdéssel 2013-ben kötelező emelt érettségi a felvételihez??

Tehetséggondozás, tanulmányi versenyek A magyar diákok viszonylag kis hányada kerül csak be a tehetséggondozási rendszerbe. Ezek között túlnyomó többségben vannak a régi, nagy hagyományokkal rendelkező „elit” iskolák diákjai (1-2% Neuwirth Gábor). A többi oktatási intézmény tanulóinak tehetséggondozása rendszerszinten nem volt biztosított eddig!

Tehetséggondozás ↔ versenyre való készülés A versenyek jelentős része különböző típusú feladatok megoldását kéri. Egyéb jellegű tevékenységre csak legfeljebb a verseny döntőjében kerül sor. Ilyen például a kísérleti rész, amelyhez a diákok megkapják a szükséges leírást, mivel mit kell csinálni. A tehetséggondozás során egyéb tevékenységeknek is helyet kell kapniuk, amelyekkel bevezethetjük a diákokat az adott tudományterület logikájába.

Országos lehetőségek KÖMAL, KÖKÉL feladatmegoldó versenyei Természet Világa cikkpályázata Célzott előadások, például: Atomcsill ELTE TTK Fizikai Intézet Alkímia ma, Észbontó, Észbontogató ELTE TTK Kémiai Intézet Versenyek, vetélkedők Nukleáris Tábor Kutatóintézetek nyári tábora Hazai és nemzetközi projektekben való részvétel, esetleges vizsgálatok végzése pl. vízprojekt http://www.sulinet.hu/tart/cikk/af/0/26287/1

Kutatás alapú tanítás (KAT) A kutatás alapú tanulás/tanítás (KAT, illetve angolul ’inquiry-based learning’, IBL) olyan módszer, amely biztosítja, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatait. A módszer fő jellegzetessége az, hogy a diákok végezzenek kutatással kapcsolatos, illetve kutatás jellegű tevékenységeket a természettudomány tanulása során, mint: problémák keresése, kutatásra érdemes kérdések megfogalmazása, hipotézisek megfogalmazása, különböző alternatív magyarázatok megalkotása és elemzése, kutatások tervezése, vezetése, megfelelő eszközök és technikák használata az adatok gyűjtéséhez, az adatok elemzése, ellenőrzése pl. irodalmi értékek…. a természettudományos érvek/indokok közlése.

Javasolt tevékenységek Vita arról, hogy mi a különbség egy témáról alkotott vélemény és egy tudományosan megalapozott vizsgálati eredmény között? Egyszerű mérések, vizsgálatok elvégzése alkalmasan megválasztott hipotézisek alapján. Hétköznapi probléma kísérleti vizsgálatának megtervezése, kivitelezése. Tudományos igényű probléma kísérleti vizsgálatának megtervezése, kivitelezése. Vita a modellezés szerepéről a természettudományos megismerésben.

A barlangoktól a felhőkarcolókig Az építkezés anyagai 1.csoport: A sokrétű kalcium. A kalcium tulajdonságai. Csepegtessetek mészkődarabkára sósavat! Rögzítsétek a tapasztalatokat! A cseppkőbarlang és a cseppkő keletkezése Öntsetek meszes vizet egy kémcsőbe kb. háromnegyed részig. A hajlított üvegcsövön keresztül fújjatok bele az oldatba. A bejutott széndioxid hatására hamarosan csapadékkiválás következik be. Ha előzetesen fenolftalein indikátort is tesztek az oldatba, annak elhalványodásával még látványosabb a jelenség. Fújjatok még tovább az oldatba, ameddig ismét kitisztul. Hasonló módon oldódik fel szénsavas forrásvíz hatására a mészkőhegységek belseje, és így keletkezik a barlang. Melegítsétek az oldatot. Hamarosan ismét csapadék keletkezését vehetitek észre, ami CaCO3. Hasonló folyamat játszódik le a cseppkövek képződésénél. Amikor a barlang falán lassan leszivárgó, lecsurgó oldatból eltávozik a szén- dioxid, a kalcium-karbonát lerakódásával évezredek alatt létrejönnek a cseppkövek.

Mészégetés. A mészkő szerepe az építőiparban. 2.csoport: Mészégetés. A mészkő szerepe az építőiparban. A mészkő kémiai változásai a felhasználás során. Hasonlítsátok össze a mészégetés és a mészoltás kémiai folyamatait! A mészégetés és a mészoltás folyamatának kísérleti vizsgálata tojáshéj segítségével. A tojáshéj izzítása, a lehűlt héj oldhatóságának, valamint az oldat kémhatásának vizsgálata. Nézzetek körül lakóhelyeteken, hogy hol folyik éppen építkezés! Milyen építőanyagokat használnak fel?

Köszönöm a figyelmet! rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/