Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)

Az előadások a következő témára: "Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)"— Előadás másolata:

1 Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)
Hagyományos tanulókísérletek kutatásalapú átalakítása – egy pedagógiai kísérlet hatásvizsgálata Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)

2 Baj van a természettudományos neveléssel!
Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999/ Rocard – Csermely – Jorde – Lenzen - Walberg-Heriksson - Hemmo: Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért. (Ford: Csíkos Csaba), Iskolakultúra, 2010/

3 „A természettudományos nevelés fejlesztését új pedagógiai módszereken keresztül érdemes keresztülvinni: ajánlatos a kutatásalapú tanulás megközelítésmódjának iskolai bevezetését, a kutatásalapú tanuláshoz köthető tanártovábbképzéseket és a tanári hálózatok fejlesztését aktívan előmozdítani és támogatni.” (Rocard-jelentés, 2007)

4 Kutatásalapú tanulás inquiry-based learning – IBL inquiry-based science education - IBSE
A diákok olyan vizsgálatokat végeznek, amelyeknek legalább egy részét saját maguk tervezik meg és értékelik, valamint megvitatják azok eredményét is.

5 Érvek és ellenérvek Aktív tanulás
növeli a fogalmi megértés hatékonyságát fejleszti a kognitív képességeket elősegíti a természettudományok lényegének megértését fejleszti az együttműködést és a kommunikáció képességét növeli a motivációt A minimális irányítású tanítási módszerek nem hatékonyak (túlzott kognitív terhelés) rendezetlen tudást alakítanak ki tévképzetekhez vezethetnek számos diák nem szereti

6 Érvek és ellenérvek Tanárok időigényes kevésbé tervezhető
Egy lehetséges megoldás hagyományos kísérletek átalakítása a tanulói önállóság fokozatos bevezetése az átalakítandó kísérlet legyen egyszerű ne igényeljen komplikált eszközöket jól megalapozott fogalmakra épüljön a tanítandó „kulcsfogalom” még ne legyen ismert a tanulók rendelkezzenek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel

7 A minta 660 tanuló (9. évf.), 15 tanár, 12 iskola Kontrollcsoport:
F/L: 121/204 Kísérleti csoport: 335 tanuló (50,8%) F/L: 141/194 (Pearson-féle khi-négyzet-próba: p = 0,421)

8 Az előteszt 1 kísérlettervezés 7 attitűdkérdés 15 kémiai tudás
1 információkeresés 7 attitűdkérdés 5-fokú Likert-skála Előző tanév végi jegy Matematika Fizika Kémia Biológia A tanuló neme

9 A pedagógiai kísérlet (2014/15)
3 tanítási óra Reakciósebesség (Kísérlet-1) Kémiai egyensúly Az egyensúlyt befolyásoló tényezők (Kísérlet-2) Kísérlet-1: Tioszulfát-kénsav reakció A reagensek koncentrációjának és a hőmérsékletnek a hatása a reakciósebességre Kísérlet-2: Bizmut(III)-klorid hidrolízise Sósav és víz hozzáadásának hatása az egyensúlyra

10 Az utóteszt 2 kísérlettervezés 7 attitűdkérdés 12 kémiai tudás
5-fokú Likert-skála

11

12

13 Eredmények

14

15

16

17

18

19 Megvalósítható kutatásalapú kémiatanulás (MTA szakmódszertani projekt, 2016-2020)
Szalay Luca (ELTE), Rózsahegyi Márta (ELTE), Wajand Judit (ELTE), Riedel Miklós (ELTE), Tóth Zoltán (DE), (Dávid Ágnes, DE) + 24 tanár és kb. 850 tanuló Longitudinális vizsgálat 7-től 10. évfolyamig Mérés: Előteszt: a 7. évf. elején Utótesztek: minden évfolyam végén Évente 6 tanulókísérlet

20 Köszönöm a figyelmet!