A keresztény egyház világi befolyásának változása a középkorban Mit adott az egyház? Készítette: Várvizi Attila (Koki) Keszthely 2007, SG Tavasz Tábor

Amiről beszélek majd… Eredet és terjedés Az egyházszervezet kiépítése Az állam és az egyház kapcsolata Két kard dilemma Az egyház szerepe a középkori társadalomban Kitekintés

Eredet és terjedés

Eredet Zsidó gyökerek (elterjedését segíti a diaszpóra) Kilép a zsidó nép szűk köréből, minden néphez szól Egybeolvad a görög-római kultúrával Átveszi nyelvét, gondolkodását Evangéliumok már görög nyelven (kivéve a legelsők)

Szektából államvallás 313 milánói edictum: szabadon lehet gyakorolni 391 államvallás 4-5. sz. egyetemes zsinatok dogmák megfogalmazása Szentháromság kérdése A viták miatt elkülönült egyházak jönnek létre

Terjedés 4. sz. 50 millió lakosból 7 millió keresztény 4-6. a birodalom kelta, germán szomszédai is 7-8. sz. az egykori Római Birodalom határain kívüli germánok 9-11. sz. szlávok, magyarok, skandinávok Szerzetesrendek: térítés Egyiptomi sivatagok remetéi, korán váltak keresztényekké Koptok: Máriát először nevezik Istenszülőnek Szt. Benedek: bencések Majd a XI. sz-tól újak (koldulórendek a XIII-tól)

Az egyházszervezet kiépítése

Egyházszervezet kiépítése I. Városi gyülekezetek, élén: püspök, mellettük a presbiterek - klérus (4-5. sz.) Világi segítők: laikusok Metropolita: tartományi székhelyek püspökei Patriarkátusok (Antiochia, Alexandria, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Róma)

Egyházszervezet kiépítése II. Római püspök: Szt. Péter igényli az egyház feletti primátusát latin nyelvűek támogatását élvezi A keletiek ragaszkodnak a kormányzati-bíráskodási önállósághoz Elismerik a római püspök elsőbbségét (döntő szó, igazhitűség = római püspök hitvallása) Új szervezeti és intézményes forma a Római Birodalom után

Az állam és az egyház kapcsolata

Az állam és az egyház kapcsolata I. Ókor + Európán kívüli területek: a vallási és politikai közösség szétválaszthatatlan Jézus nem vállalja a politikai messiás szerepet, nem alapít országot PARAAAAAAAAA!!! A római császárság keresztény császársággá válik A kereszténység terjedése egy állam keretein belül megy végbe A papság kiváltságokat is kap, állami feladatokat lát el

Az állam és az egyház kapcsolata II. Az ószövetségi modell visszanéz A papság hosszú évszázadokig állami funkciókat is ellát A világi hatalom beleszól egyházi kérdésekbe Ez a cezaropapizmus (Ny-on 11. sz., K-en 20. sz.) 335. Euszebiosz kaiszareiai püspök: „Egy Úr a mennyben, egy úr a Földön is.” Teokratikus királyság (megszentelt olajjal felkenés) Vicarius Dei = Isten földi helytartója = király/császár Szt. István is ilyen uralkodó (apostoli király) Nem abszolút monarchia

Az állam és az egyház kapcsolata III. A hatalom ellenőrzött és felelősségre vonható! Bibó István: „A hatalom egy olyan mértékű erkölcsi átitatódását eredményezte, ami mondhatjuk, hogy már az európai társadalomfejlődés középkori szakaszában is nagyobb volt annál, mint amennyit bármelyik más kísérlet a világban el tudott érni a hatalomgyakorlás moralizálása terén.”

A római határokon túl A római birodalom határain túl nincsenek városok Vidék megszervezése 8. sz-tól plébéniarendszer kiépítése Középkor végére 130 ezer plébánia Magánegyházi rendszer

A Pápai Állam Nyugatrómai Birodalom bukása: a pápa gyakorol fejedelmi hatalmat a római ducatus felett 8. sz. eleje: megromlik a viszony Róma és Bizánc között Longobárd betörések : új védelmező Kis Pippin személyében 754/56 Pápai Állam 774 Nagy Károly is megerősíti (800-tól császár)

A nyugati- és a keleti egyház szétválása Ezredforduló: európai keresztény népközösség - Róma elsőbbségre vágyik 1054 szkizma = egyházszakadás okok: kormányzati, joghatósági hatalom feletti vita nyelv, kulturális és etnikai különbségek liturgikus különbségek hitelvek kb. ugyanazok különbség a hit megélésében, gyakorlatában és az egyházi fegyelemben (házasság vs. cölibátus) Ekkorra tehető, hogy a közösség helyett a papság fogja választani a püspököket

Két kard dilemma

Két kard dilemma Két kard, két hatalom - benne van a Bizánctól való elszakadás is Univerzális kíván lenni a keresztény birodalom Kié legyen az elsőség? Évszázadokon át ez a dualizmus határozza meg a keresztény közösségek struktúráját Elvben függetlenek Wormsi konkordátum Az emberi életnek van olyan szférája, amely nincs alávetve az állami hatalomnak

A cluny-i reformok X. század Cluny reformmozgalom: Cölibátus Papok világi életének vessenek véget Egyházi invesztitúra Stop simónia A pápa a vicarius Christi Mindkét kard az övé, de a világit kölcsön adja A császársággal is ő rendelkezik

Gregorián reformok Legfőbb törvényhozó Letehet császárokat 1073 VII. Gergely, Gregorián reform legyen vége a teoratikus királyságnak a pápák világi hatalomra törnek hierokrácia: a pápa a közösség feje, a császár tőle kapja a hatalmát (mivel a világi dolgok csak eszközök) Dictatus Papae - 27 pont Legfőbb törvényhozó Letehet császárokat Feloldozhat hűségeskü alól

Az új pápai szemlélet A pápa a vicarius Christi Mindkét kard az övé, de a világit kölcsön adja A császársággal is ő rendelkezik

Erőfitogtatások I. Csak elvi felsőbbség, legfőbb döntőbíró Gyakorlatban nem akarja kormányozni az egész közösséget Invesztitúraharc NRCS vs Pápai Állam Eredmény: wormsi konkordátum Területei harcok az Itáliai dominanciáért I. Frigyes vs. III. Sándor, II. Frigyes vs. III. Ince/IX. Gergely

Erőfitogtatások II. Keresztes hadjáratok Cél: a pápa bebizonyítja, hogy mekkora tömeget tud megmozgatni + megpróbálja egyesíteni a keresztényeket Egyházi lovagrendek létrejötte Német lovagrend hányattatása Johanniták = Máltai lovagrend

A pápaság fénykora III. Ince idején (12-13. sz) Elismerik legfőbb döntőbírának Új szerzetesrendek (ferencesek, domonkosok, premontreiek), inkvizíció Kiépül az egyházi bürokrácia

Az egyház szerepe a középkori társadalomban

Az egyház szerepe a középkori társadalomban I. Feudális anarchia Egyház próbál rendet tenni - treuga Dei = Isten békéje Lovagi társadalom megzabolázása 3 rend = 3 feladat (ez kihat a gazdaságra, politikára, tudományra)

Az egyház szerepe a középkori társadalomban II. Új világképet ad: „Töltsétek be a földet, és vonjátok uralmatok alá” a látható világban nincsenek istenek, szellemek az emberi elme szabadsága természettudomány, technika kialakulása fizikai munkafelértékelése emberi felelősség, egyenlőség

Az egyház az oktatásban I. Görög-római filozófia továbbvitele 5. sz-ra a kereszténység összeolvad a görög-római kultúrával A népvándorlás után az egyház kapcsolja be az új államokat az európai vérkeringésbe Antik keresztény kultúra elterjedése Színvonalcsökkentés: el kell adni a barbároknak

Az egyház az oktatásban II. Nagy Károly: a püspöki székhelyek papjainak feladata a világiak tanítása Bencések, domonkosok tanítanak az egyetemeken + példamutatás Skolasztika: Az állam a természet produktuma Célja az emberek földi jólétének biztosítása Népfelség elve megjelenik Két igazság

A válság kezdete VIII. Bonifác 1302 Unam Sanctam: a világi uralkodó nem a klérus tagja IV. Fülöp fogságba ejti 1303-ban 1309-78 Avignoni fogság Reform kell: konciliarizmus = zsinati mozgalom 1378 nyugati egyházszakadás (1409 újabb) huszitizmus kimondja, hogy a zsinat gyakorolja a hatalmat szükség esetén reneszánsz pápák kora földrajzi felfedezések - az emberek lába alól kicsúszik a talaj

A reformáció Reformáció - 1517 A papok nem közvetítők Eleve elrendelés Népfelség elvének megerősödése Társadalmi rétegek egyenlősége

Utózöngék Karl August Fink: „Róma megakadályozta a reformot, s ezért kis idő múlva megkapta a reformációt.” Még lezajlanak a protestáns-katolikus viszályok, de a 30 éves háború után nem indítanak támadást vallási okokból Német lovagrend története

Kitekintés

Amit adott… Új világkép - a mai napig tartja Társadalomszervező szerep Rendteremtés Antik kultúra megőrzése

Összefoglalás Szekta Elfogadott vallás - azonnal viták a dogmákról Államvallás - ellentét a messiásszereppel Összefogja a felbomló Európát Miután megszilárdul világi hatalomra tör Ebbe belebukik - ironikus nem?

Köszi a türelmet!