A Csobaj-tó emlékére Szedő Iván 2008

A Csobaj-tó Budapesten, Cinkotán volt megtalálható.

A tónak természetes állat és növényvilága volt.

A meredek partot napozók, horgászok kerékpárosok használták.

A partfalban többszáz partifecske és gyurgyalag fészek volt található.

Gyurgyalag Partifecske Egy gyurgyalag eszmei értéke 100 000 Ft.

2002-ben a Szolnoki Bányakapitányság intézkedése nyomán még megmenekült a Budapest XVI. kerület szélén lévő Csobaj-bánya, megszüntették a tó feltöltésével fenyegető munkálatokat. A használaton kívüli terület további sorsa még bizonytalan volt, de legalább a bányató további feltöltését, a sok száz védett madár fészkéül szolgáló meredek partfal lebontását sikerült akkor megállítani. A XVI. kerület szélén, a volt Szilasmenti tsz sóderbányája – a Csobaj-bánya – húsz éve nem üzemel. A kitermelés megszűntével több tó alakult ki, amelyeket meredek partfalak öveznek a kertváros szélső utcája, a Biztató út felől. Az elhagyott bánya sokféle állat- és növényfajta, köztük a védett parti fecskék és gyurgyalagok természetes élőhelyévé vált. A korlátozottan hasznosítható területet a kárpótlási földek részeként privatizálták, 264 bejegyzett tulajdonossal. Húsz éve felhagytak a termeléssel, mivel azonban jogilag még üzemelő bányának számít, a működését érintő kérdések a Szolnoki Bányakapitányság hatáskörébe tartoznak. Partfal megerősítés ürügyével a tavat földdel, építési törmelékkel akarták feltölteni. A Biztató utcában lakók nem érzik ilyen fenyegetőnek a partfal állapotát, de úgy tapasztalták, hogy nagy mennyiségű – építkezések előkészítésekor kitermelt – földet helyeznek itt el. Erőteljes lendülettel kezdődött a munka, és bár a rézsű nem készült el, a partfalhoz legközelebb fekvő kis tavat napok alatt feltöltötték.

A. Bányakapitányság határozata kimondta, hogy a munkához kizárólag ellenőrzött és átvizsgált talajt, anyagot használhatnak, építési és bontási törmelék a bizonytalan eredet és szervesanyag-tartalom miatt nem kerülhet ide; veszélyes, kommunális és bármely bomló hulladék beszállítását meg kell akadályozni. 2002-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség szakértője a helyszíni szemle nyomán jegyzőkönyvben rögzítette, a rézsű alapjába idegen eredetű töltési anyag is került. Arra is figyelmeztette a munkálatokat végző cég képviselőit, hogy a partfalban védett madarak, körülbelül háromszáz partifecske-fészek található, amelyek zavarása költési időben tilos. A környéken lakók kétségbeesetten tiltakoztak a Csobaj-bánya gödreiben kialakult állat- és növényvilág pusztulása és a csendes kertváros nyugalmát felborító zajos, poros tevékenység miatt. Tiltakozó lakógyűlésükön részt vettek a tulajdonosok képviselői is. Kifogásolták, hogy a munkálatokhoz nem kérték ki hozzájárulásukat, ezért birtokháborítás miatt indítanak eljárást. Kérésükre a bányakapitányság felszólította a vállalkozót a munkák azonnali leállítására mindaddig, amíg a terület tulajdonosainak írásbeli hozzájárulását megszerzik. A felhívás, majd az akkori polgármester és a XVI. kerületi rendőrkapitány közreműködése nyomán a munkálatokat leállították.

A környék képe alaposan megváltozott, a tavak területe kisebb lett, de a bejáratokat eltorlaszolták. 2002-ben a partfal üregeiben fészkelő védett parti fecskék élőhelyének csak egy része sérült, döntő hányaduk átvészelhette a munkálatokat. Sajnos most, 2008 januárban elkezdődött a terület feltöltése. A környéken lakók elmondása szerint a tó területét és környékét a környezet szintjéig feltöltik, parcellázzák, majd lakótelepet fognak építeni rajta. Sajnáljuk, hogy újabb zöldterület, madárfészkek, egy tó és egy kis természet közeliség fog megszűnni Budapesten.

A feltöltés 2008 januárban megkezdődött

A feltöltés befejeztével itt lakótelep fog épülni.

A természet VÉGE További diasorozataim: http://szedo.extra.hu/pps1.htm