Kultúraelmélet és rekreációs kultúra II. 2011. május 3. Dóczi Tamás, egyetemi adjunktus tantárgyfelelős: dr. Vermes Katalin e-mail: doczi@tf.hu

Vázlat Bevezetés – Mi a kultúra szociológiai értelmezése? Társadalmi értékek, társadalmi normák A proletár reneszánsz (Hankiss) Értékek és normák változása a XX. század második felében materialista és posztmaterialista értékrend tradicionalitás -> racionalitás kollektivizmus -> individualizáció Magyarország helye a világ értéktérképén (Keller) A magyar társadalomban megjelenő értékrendszerek

Szakirodalom Hankiss Elemér (1998) Proletár reneszánsz. Korunk, 1998 április. Web: http://www.hhrf.org/korunk/9804/4k07.htm Keller Tamás (2009) Magyarország helye a világ értéktérképén. Budapest, Tárki Zrt. Web: www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/keller_wvs.pps

KULTÚRA Mindazon szellemi és anyagi javak összessége, amit az emberiség története során felhalmozott tárgyak, tudás, értékek, normák Minden emberi közösségnek van kultúrája Eltérések: ugyanazon társadalmi jelenségek, intézmények különböző formái

Társadalmi normák Viselkedési szabályok, melyeket a társadalom tagjai elfogadnak Ebből adódóan valamennyire kiszámíthatóak az emberek közötti interakciók A közös normarendszer összehozza a társadalom tagjait Ha valaki nem tartja be – deviáns – a társadalom szankcionálja Írott szabályok – jogi normák – törvények Íratlan szabályok – nincs törvénybe leírva, mégis mindenki tudja

5 tény a társadalmi normákról A normák az idők során változnak Pl. együttélés, szexualitás Különböző társadalmak – különböző normák Pl. vallás, vérbosszú, nők helyzete A normák néha ellentmondásban vannak egymással Pl. adókerülés és adóbefizetés normái Magyarországon Az elfogadott normák nem mindig előnyösek egy társadalom fennmaradása szempontjából Pl. alkoholfogyasztás, egészségtelen életmód A normákat – idő és helyfüggőségük miatt - nem lehet meg/elítélni Sokszor a normaszegés fejlődést eredményez

Társadalmi értékek Olyan kulturális alapelvek, amelyek segítenek eldönteni, hogy mi a jó/rossz, helyes/helytelen, fontos/nem fontos, stb. Pl. egyéni szabadság, közösség, vallás, pénz, család, haza, béke, biztonság Az értékes tulajdonságok is változnak az idők során Lovagi erények – erő, bátorság Ma inkább ész, üzleti ügyesség Az értékeket és normákat a szocializáció során sajátítjuk el Internalizáció – akkor is betartom, ha nem félek a szankciótól

Szubkultúrák A társadalmakon belül önálló szubkultúrák léteznek Anyanyelv, etnikumhoz tartozás, vallási hovatartozás, életkor, vagy egyéb jellemző alapján A mai társadalmakban más elválasztó vonalak mentén is differenciálódnak a különböző csoportok életkor szerint (ifjúsági szubkultúrák) nemek szerint (női szubkultúrák) deviáns szubkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai, kábítószer-fogyasztók, stb.). Több kultúra egy társadalmon belüli együttélése: kulturális pluralizmus

Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz Értékek változása a világban Korábban csak nagyon kevesen tudták finanszírozni maguknak a reneszánsz életstílust E privilégiumukat ráadásul még társadalmi, politikai és kulturális normák sokasága védte a társadalom többségével szemben Az elmúlt néhány évtizedben bontakozott ki az, amit Hankiss "proletár reneszánsznak" nevez Egy olyan kor, amelyben a reneszánsz eszméi és magatartásformái általános normává váltak, és immár meghatározzák a társadalom szinte minden tagjának eszme- és vágyvilágát, magatartásformáit, életstratégiáját.

Miben nyilvánul meg a változás? Ami régen csak kevesek kiváltsága volt, ma már alapvető Hintó és autó párhuzama Meleg vizes fürdőszoba Ruházkodás Szórakozás „Hatalmasabb s kíméletlenebb zsarnokok vagyunk, mint a leggőgösebb reneszánsz urak voltak: nemtetszésünk első pillanatában menesztjük, kivégezzük, a semmibe száműzzük őket.”

A hagyományos kultúra A hagyományos kultúrában a megélhetés kényszere és állandó erőfeszítése töltötte ki az életet Semmi másra nem hagyott időt és energiát, döntő mértékben meghatározva az ember életét, életmódját, magatartását, vágyait, világlátását Az egész civilizáció erre a megélhetésért folytatandó küzdelemre szocializálta tagjait Ezt szolgálta a kor erkölcse, ezt tanította a család, az egyház, az iskola Aszkézisre, a vágyak megzabolázására, munkára, kötelességeinek teljesítésére kényszerítette az embert

Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz A hagyományos és az új világ értékei Megélhetés Szeresd felebarátodat! Az élet célja: üdvözülés Kötelességek Munka Aszkézis Szegénység Az emberi szenvedés és halál elfogadása Önmegtartóztatás Az aspirációk kordában tartása A bűntudatra épülő kultúra Örökkévalóság Erkölcsi értékek nyilvánvalóak Engedelmesség ÚJ Önmegvalósítás Szeresd önmagadat! Az élet kiteljesítése Jogok Szabadidő, szórakozás Hedonizmus Gazdagság Elutasítása, botránykő, tiltakozás ellene A vágyak azonnali kielégítése Aspirációs robbanás Az ártatlanság mítosza Mulandóság Az erkölcsi értékek kérdésesek Autonómia

Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz A hagyományos és az új világ értékei Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kiszabatott neked. A hagyomány az igazi érték Az ember a világmindenség közepe; az emberért van a világmindenség. Morális univerzumban élünk. Racionális világmindenségben élünk. Az emberi életnek van célja és értelme. Lázadj! Hódítsd meg a világot! Versenyezz! Győzz! Az újdonság az igazi érték ????

Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz Az új világ értékei A hagyományos kultúra egyik legnagyobb teljesítménye az volt, hogy képes volt értelemmel feltölteni az emberek életét Képes volt abban a hitben és bizonyosságban tartani az embereket, hogy az emberi életnek — minden baj és szenvedés ellenére — célja s értelme van A XX. század végén kibontakozó civilizáció erre már/még nem képes Az élet céltalanságának, értelmetlenségének élményét egyre szélesebb társadalmi rétegek élik át A melankólia, az élet értelmetlenségének a fájdalma annak idején kevesek keserű privilégiuma volt – ma százezreket és milliókat kínoz Korunk egyik legelterjedtebb járványos betegsége a depresszió Mi lehet a rekreációs szakemberek szerepe ebben a kulturális és társadalmi környezetben?

Értékek változása Magyarországon (Keller, 2009) (Legalább) 2 dimenzióban Tradicionális -> Világi-Racionális Kollektív -> Individualista Egyház és vallás háttérbe szorulása Vidéki életformák eltűnése Családdal kapcsolatos értékek és normák pluralizációja Hagyományos közösségek szétesése Saját célok előtérbe helyezése Érdeklődésen alapuló szabadidős közösségek létrejötte Egyéni fogyasztás egyéni preferenciák alapján

Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás értéktengely + - Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?) Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? ) Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?) Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?) Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást?) Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends (1981-2006) http://margaux.grandvinum.se/SebTest/wvs/SebTest/wvs/articles/folder_published/article_base_83/files/presentation.zip (letöltés dátuma: 2007. november 8.)

Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás értéktengely + - Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?) Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? ) Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?) Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?) Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?) Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends (1981-2006) http://margaux.grandvinum.se/SebTest/wvs/SebTest/wvs/articles/folder_published/article_base_83/files/presentation.zip (letöltés dátuma: 2007. november 8.)

Magyarország a világ értéktérképén Szekularizált és zárt gondolkodás Szekularizált és nyitott gondolkodás

Zárt gondolkodás A Rokeach értékteszt szerint Magyarország kimagaslik a biztonság értékei vonatkozásában. A Schwartz értékteszt alapján európai összehasonlításban a magyarok vezetnek a biztonság és változatlanság értékeiben Magyarország zárt gondolkodás irányába mutató jellemzői más értéktesztekkel is kimutathatóak Hofstede kulturális értékei szerint Magyarországra a bizonytalanságkerülés és az individualizmus jellemző. Minél kisebb az index értéke, annál nagyobb jelentőség-gel bír! Minél nagyobb az index értéke, annál nagyobb jelentőség-gel bír! Szabados Tímea (2002): Társadalmi indikátorok, társadalmi terek. In.: Füstös László – Guba László (szerk.): Európai Társadalmi Regiszter 2002. MTA Politikai Tudományok Intézete, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 180. Forrás: Füstös László, Szakolczai Árpád [1999]: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban (1977–1998). In: Szociológiai Szemle. No. 3. Az adatok forrása: http://www.geert-hofstede.com/hofstede_dimensions.php

Még 1 dimenzió… Ronald Inglehart kutatásai Kétféle cél: jólét – létbiztonság / jóllét – létkiteljesítés, önmegvalósítás Inglehart az amerikai társadalom háború előtt és után született generációnak értékkülönbségeit vizsgálta Materiális/posztmateriális értékek

Materiális értékek Anyagi és fizikai biztonság Magas gazdasági növekedés fenntartása Erős honvédelem Rend fenntartása az országban Küzdelem az árak emelkedése ellen Stabil gazdaság fenntartása Bűnözés elleni küzdelem Létfenntartó értékek 1, 4, 5 –anyagi biztonság 2, 3, 6 – fizikai biztonság

Posztmateriális értékek Túl az anyagi és fizikai bizonytalanságon Több beleszólás a munkahely és a közösség működésébe Szebb városokat, szebb vidéket Több beleszólás a fontos kormánydöntésekbe Szólásszabadság védelme Egy kevésbé személytelen, emberibb világra való törekvés Egy olyan világ legyen, ahol a gondolatok fontosabbak a pénznél Létkiteljesítő értékek Önkifejezés, intellektuális és esztétikai élmények

Inglehart vizsgálata Magyarországon Magyarországi arányok (World Value Survey, 1995) 58% materialista 39% vegyes 3% posztmaterialista A materialisták aránya magasabb, mint bárhol máshol Ennek társadalmi következményei is jelentősek Mit árul el mindez a magyar társadalomról? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a rekreációs szakembereknek? Milyen értékeket kell hangsúlyozni egy-egy kezdeményezés kapcsán? Milyen különbségek lehetnek a társadalmi csoportok rekreációs kultúrájában?

Kulturális fogyasztás és szabadidő Magyarország, 2007 (ISSP-Tárki) Rendszeresen internetezik: 37.2% Legalább havonta találkozik a barátaival: 60.3% Legalább havonta olvas könyvet: 47.3% Legalább havonta vásárol: 29.4% Legalább havonta jár kulturális programokra: 11.8% Legalább havonta jár moziba: 8.2% Legalább hetente végez testmozgást: 33.4% Rendszeresen TV-zik: 93.7%

A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) Kulturális demokratizáció a médiában Kevés elemző munka született a kulturális rendszerváltásról A médiában történő kulturális rendszerváltás kritikája nem jutott tovább a kereskedelmi televíziók „felháborító” programjainak elitista vagy moralizáló elutasításánál A kereskedelmi tévék gazdasági, politikai és kulturális térnyerése világméretű folyamat, amely mindenütt átformálta a televíziózás korábbi formáját, és ebbe a globális átalakulásba illeszkedik a magyar média átalakulása is

A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A bulvár-talk show sajátosságai Sok félreértés abból származik, hogy a kritikusok „egy-ügyűek” és nem veszik észre a tabloid média komplex természetét Lehetséges kérdéskörök: A kultúra, és benne különösen a média szerepéről folytatott nyilvános politikai-gazdaságtani diskurzus A médiaműfajokról szóló diskurzus, amely a talk-show-t mint sajátos műfaji jellegzetességekkel rendelkező televíziós műsort vizsgálja A társadalom tagjai miként viszonyulnak a talk-showkhoz, és miként adnak konkrét jelentést mindannak, amit ott látnak A médiakutató feladata az, hogy a fentiek közül ne csak egy szempontot vizsgáljon

A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A bulvár-talk show sajátosságai Alacsony költségvetés NYILVÁNOS MAGÁNÉLET! Mindennapi emberek mindennapi problémái vagy Csodás események bemutatása A magánéletet nem a közélet felől, hanem egyéni módon közelíti „A Mónika című kibeszélőshow egy gazdag múlttal rendelkező komplex televíziós örökség magyar folytatója, amely a szóra-koztatás mellett a társadalomkritikát, a szentimentalizmus mellett az iróniát, a konvenciók megerősítése mellett a társadalmi progressziót is magában foglalja.”

A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A demokratikus nyilvánosságról A szereplőknek csak a keresztnevét és az életkorát tudhatjuk meg, lakóhelyét és foglalkozását nem, azaz a résztvevőknek a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét a műsor tudatosan figyelmen kívül hagyja Minden szereplő életkorra és nemre való tekintet nélkül tegezi egymást Miután elmondták tapasztalatukat vagy véleményüket valamilyen mindennapi kérdésről, a résztvevők egymás nézeteit kezdik egyenlő félként kommentálni, és vitába bonyolódnak egymással E vita során a résztvevők konszenzust alakítanak ki valamilyen vitatott társadalmi probléma vagy erkölcsi norma megítélése körül, de legalábbis meghatározzák az elfogadhatóság kritériumait

A kutatás eredményei 2004 Tavasz, Sonda Ipsos, 1500 fő Az ország lakosságának mintegy fele nézi hetente legalább egyszer a Mónika-show-t A nők, a vidékiek és az idősebbek körülbelül másfélszeresen voltak felülreprezentálva A műsor egyszerre sokféle embert tud megszólítani, és ezért ha nem is teljesen, de képes áttörni a nézők nem, kor és település szerinti megoszlásának statisztikai határait is Éles polarizáció jelentkezett a nézettségben az iskolai végzettség mentén. A felmérés szerint a legalacsonyabb iskolai végzettségűek mintegy négyszer gyakrabban nézik a Mónikát, mint a felsőfokú végzettségűek Az értelmiségiek, akik a nyilvánosság előtt beszélnek a show-ról, nem nézik rendszeresen a műsort, azok viszont, akik nézik, nyilvánosan nem beszélnek róla

A Show témakörei Hét nagyobb, egymást részben átfedő csoport A másság és a tolerancia problémái köré szerveződik - a romák, a melegek vagy a „kis emberek” társadalmi megítéléséről folytatott beszélgetések Mentálhigiénés kérdések, mint az alkoholizmus, az öngyilkosság vagy a pánik mindennapi megítélése A szexualitással kapcsolatos témák Az iskolával és a neveléssel foglalkozó műsorok Morális kérdések, így a hazugság, az önzés, az altruizmus, a megbocsátás dramatizálása Az elvágyódásról, a megmagyarázhatatlan csodákról szóló történetek A családdal és a házassággal foglalkozó műsorok Ez a leggyakoribb

Nézői motivációk és vélemények Fókuszcsoportos vizsgálat Elitista Lenézi a műsorban megfogalmazott nézeteket A műsor nem értelmezi helyesen a problémákat Szórakozó Röhögni akar Pragmatikus „A Mónika-show-t meg szoktam nézni általában azért, mert többnyire emberekről szól. És emberi problémákról. És éppen ezért, éppen ezért általában érdekel engem.” Moralista Elítéli a témákat, tiltakozik a tabuk ellen Azonosuló Komolyan veszi