Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető „Foglalkozási rehabilitáció és a fogyatékos fiatalok pályaválasztási esélyei” VI. nemzetközi konferencia Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara, PTE FEEK, 2009. november 17-19., Pécs. A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerő-piaci helyzete Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető

A Human Exchange EEFT Alapítvány kutatásáról „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. A Human Exchange EEFT Alapítvány kutatásáról Megbízó/ támogató: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Program: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalásának elősegítése Projekt: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Az EU hátrányos helyzetű csoportok érdekében megfogalmazott irányelvei nem határoznak meg részletes javaslatokat a csoportok speciális igényeire vonatkozóan. A tagországok feladata: az EU irányelvek alapján felépülő nemzeti politika kialakítása és az intézkedések hozzáférhetővé tétele a hátrányos helyzetűek számára. Magyarországon 2001-ben 577 ezer fogyatékos ember (a népesség 5,7%-a - KSH népszámlálás adatai szerint) élt. Meghatározás: fogyatékos, akinek olyan végleges, az egész további életére kiható testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékossága van, amely gátolja őt a normális, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában (ENSZ 2000. évi ajánlása szerint). A korábbi, 1990. évi népszámláláshoz képest jelentősen nőtt a népességen belül a fogyatékos emberek aránya és létszáma is. Ennek egyik oka lehet, hogy 2001-ben többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben és pontosabb lett a meghatározás is.

A kutatás céljai Általános, átfogó cél: „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. A kutatás céljai Általános, átfogó cél: a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalási lehetőségeinek vizsgálata a hazai feltételrendszerben. Konkrét cél: a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése.

az intézményi-szolgáltatási környezet feltárása; „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Rész célok: az intézményi nevelőmunka jogszabályi és munkaszervezési feltételrendszerének vizsgálata, az intézményi-szolgáltatási környezet feltárása; az alkalmazott nevelőmunka technikai-műszaki, infrastrukturális feltételeinek vizsgálata; a támogató, szolgáltató környezet összehasonlítása az európai uniós gyakorlatban bevált példákkal; a „best practice” megoldások összegyűjtése és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata; a forrásszerzési, finanszírozási, fenntarthatósági kritériumok megállapítása, a fejlesztési lehetőségek feltárása.

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Célcsoport A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek értelmi-, mozgás-, illetve érzékszervi sérülésük mellett kommunikációjukban is akadályozottak és ennek következtében szinte teljes körű ellátásra szorulnak. A ma Magyarországon élő súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek létszáma mintegy 12 ezer főre tehető. Évente körülbelül kétszáz súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek születésével kell számolni. (Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről. Kézenfogva Alapítvány, 2004.) A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók - mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés - minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük.

A hazai feltételrendszer előzetes vizsgálata „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. A hazai feltételrendszer előzetes vizsgálata kevés iskola alkalmas a képzésükre, hiányoznak a pótszülő-szolgáltatások, az átmeneti otthonok, a heti 20 órás fejlesztő foglalkozást biztosító Közoktatási törvény „felajánlása” nagyon kevés és különösen a kistelepülésen élő családok – megfelelő szakember híján – nem is kapják meg, nincs elegendő számú szakember az országban, akik szakszerű képzésben részesítenék a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek családtagjait, ill. gondozóikat, a családban élő súlyosan-halmozott fogyatékosok gondozásának és fejlesztésének feltételei és lehetőségei ma Magyarországon nem tekinthetők ideálisnak. (Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről. Kézenfogva Alapítvány, 2004.)

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Hipotézisek a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket ellátó intézmények száma és szolgáltatásaik kiterjedtsége nem elegendő a célcsoportba tartozók igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez; az intézmények, meglévő szolgáltatási rendszerek nem minden esetben felelnek meg a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek szükségleteinek, igényeinek; csekély az alternatív szolgáltatók száma, munkájuk, tevékenységeik tekintetében mind a szolgáltatási minőséget, mind az alkalmazott módszereket nézve igen differenciált képet mutatnak; a „jó gyakorlatok” bemutatásával, megfelelő szakmai, strukturális, szolgáltatási és finanszírozási módszerek, hálózatok kialakításával, alkalmazásával javítani lehet a szolgáltatások színvonalát és a nevelők munkavállalását.

Mintaválasztás A vizsgálandó mintába „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Mintaválasztás A vizsgálandó mintába egyfelől a tárgykörben érintett hazai családok, ill. az ellátó intézmények, szervezetek, valamint a téma szempontjából szakértő személyek kerültek. Vizsgálódásunk területi meghatározottsága alapján a Dél-Dunántúli Régióra, a Közép-Magyarországi Régióra és az Észak-Alföldi Régióra terjedt ki.

Az adatfelvétel módszerei „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Az adatfelvétel módszerei kérdőíves (telefonos hívással támogatott önkitöltős kérdőívek az intézmények számára) technikát, valamint interjútechnikát (egyéni és csoportos interjúk szakértőkkel, szülőkkel, nevelőkkel és intézményi munkatársakkal) alkalmaztunk. Lehetőségünk volt szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezeteket is felkeresni, helyszíni látogatásokat lebonyolítani.

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Adatfeldolgozás Az adatokat, információkat adatbázisokba szerveztük, amelyeket folyamatosan karbantartottunk. A forráskutatás- és feldolgozás alapján szakirodalmi áttekintés készült. A kitöltött kérdőíveket számítógépes statisztikai módszerek alkalmazásával dolgoztuk fel. Az interjúkból (egyéni és csoportos) esettanulmányokat készítettünk.

Feladat-és időütemezés „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Feladat-és időütemezés A kutató team felállítása: 2009. május. Forráskutatás, elemzés és feldolgozás (a hazai és a nemzetközi, szakirodalom tanulmányozása + konceptualizáció: fogalmak tisztázása, kutatási stratégia megalkotása): 2009. június. Adatfelvétel (kérdőívek, interjúk, intézményi látogatások): 2009. július – november. Adatfeldolgozás: 2009. július – november. Eredmények képzése és értékelése: 2009. november.

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18.

„A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18.

Eredmények és értékelésük „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Eredmények és értékelésük A családi és az intézményi feltételek szorosan összefüggnek a szülők munkavállalási esélyeivel és lehetőségeivel. A kérdéskör tekintetében általános a tájékozatlanság az érintettek körében. Hiányoznak az alapvető tájékoztatáshoz szükséges eszközök és módszerek. Nem működik „jelzőrendszer” a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelők számára. A vizsgált családok többsége számára komoly nehézséget jelent a súlyosan-halmozottan fogyatékos családtag(ok) ellátása. Nehézkes az eszközökhöz való hozzájutás, az eljárás folyamata bürokratikus.

Eredmények és értékelésük „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Eredmények és értékelésük Az OEP által támogatott eszközök silány minőségűek, nehezen használhatók, a nem támogatott eszközök „megfizethetetlenek”. A családban nevelők sokszor magányosan néznek szembe a feladatukkal, fizikailag és mentálisan is túlterheltek, „magukra hagyottak”. A családban nevelők nem rendelkeznek megfelelő érdekérvényesítési potenciállal. Hiányoznak a munkavállalást segítő szolgáltatások a családban nevelők számára. Hiányoznak a munkaadókat megfelelően ösztönző eszközök a családban nevelők foglalkoztatása érdekében.

Javaslatok, következtetések „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Javaslatok, következtetések További kutatások, részletes, mélyreható vizsgálatok lebonyolítása. A támogatási rendszer reformja (szakpolitikai és gyakorlati szinteken: ténylegesen hozzájussanak megfelelő szolgáltatásokhoz; bürokrácia helyett tényleges igény-és szükségletkielégítés). Családban gondozói, nevelői feladatokat végzők folyamatos képzése, tájékoztatása különböző fórumok szervezésével. Az egészségügyi- és szociális szakemberek folyamatos képzése, tájékoztatása továbbképzések, szakmai fórumok, kiadványok révén. A családi környezetben időközönként személyesen résztvevő szakemberek alkalmazása (látogató családsegítők, személyes segítők). A lakó-és intézményi ellátó környezet akadálymentesítése.

Javaslatok, következtetések „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, 2009. november 18. Javaslatok, következtetések Szállító szolgálat (személyek, eszközök, napi cikkek stb.) szervezése. Időszakos ellátást biztosító intézmények igénybevétele (lakóotthonok, átmeneti szállások, napközik). A családban gondozók civil érdekérvényesítési feltételeinek megszervezése (civil szervezetek létrehozása az érintettek részvételével). A munkáltatók tájékoztatása és motiválása, alternatív munkavállalási formák ösztönzése. A családban gondozók tevékenységeinek „munkaként” való elismerése. A családban nevelők munkaerő-piaci képzése, munkába állásuk elősegítése munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával.