A lánchíd története
Reformkor A hazai polgárság nem elég erős, ezért a reformokat a középnemesség és az értelmiség kezdeményezi (birtokának korszerűsítése ösztönzi erre, amely csak a feudális viszonyok lebontásával lehetséges).
Gróf Széchenyi István 1791-1860 1791. szept. 21-én született Bécsben A 19. sz. húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője kiváló író és államférfi. Nagybirtokos arisztokrata család tagja.
Apja Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója anyja, a Georgikont alapító Festetics György gróf leánya, Julianna volt.
1815-17-ben beutazta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt.
1840-es években a Tisza szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységeiből. A Lánchíd is Széchenyi nevéhez kapcsolódik. Széchenyi volt a motorja az építkezésnek.
Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között.
A lánchíd építése
A lánchíd építése A híd építésének gazdasági és politikai kérdéseit a szerződés létrehozásával és jóváhagyásával sikerült rendezni, ezután kezdetét vette az építés megszervezése és elindítása. 1840 tavaszán szervezték meg a híd alapozásához szükséges anyagok szállítását.
A cölöpök egyenként 15×15 hüvelyk (38×38 centiméter) keresztmetszetűek, 20-24 méter hosszúságúak voltak, fenyőfából készültek. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét, több száz meghívott, többek közt a nádor részvételével.
A teljes, hídba beépített vasanyag összsúlya 2146 t volt A láncok szerelése meglehetősen gyorsan történt, 1848. március 28-án került az első láncvég bekötésre a pesti lánckamrában, július 8-án pedig már a középső hídnyílás első láncának beemelése folyt, július 18-án került sor az utolsó beszerelésének megkezdésére
A láncot felhúzó csigasor egyik láncszeme szétpattant, a lánc rázuhant az úszóállványra, melyet összetört, majd beleesett a Dunába. A műveletet az állványról szemlélő emberek, köztük Széchenyi István, szintén a Dunába estek. A baleset során egy munkás életét vesztette, valamint négy hét késést eredményezett a munkálatokban. A szabadságharc idején az építkezés lelassult.
A hidat a forgalomnak 1849. november 20-án adták át, a budai hídfőnél feltüntetett időpont, november 21-e, a vámszedés kezdetét jelzi A Lánchíd megerősítését 1873-ban elodázták, viszont tovább is napirenden maradt. A hidat a forgalom elől 1914. február 3-án zárták le, ekkor kezdődött az átépítés. 1915. november 27-én, a burkolatok lefektetése után adták át a hidat a forgalomnak. A Lánchíd pesti part jobb-oldali kőoroszlánja 1928 tavaszán
1919 októberében a hidat ismét elzárták a forgalom elől 1919 októberében a hidat ismét elzárták a forgalom elől. Felszedték a fakocka burkolatot, amelynek anyagát a Margit híd burkolásának javítására szándékoztak felhasználni. A híd megnyitására 1920 áprilisában került sor. Az 1930-as években a Lánchíd forgalma gyors növekedésnek indult, ez főleg a hídfőknél – ahol erős volt a keresztirányú forgalom – okozott gondokat.
A második világháborúban felrobbantották Budapest összes hídját, 1945 A második világháborúban felrobbantották Budapest összes hídját, 1945. január 18-án, utolsóként került sor az Erzsébet hídra és a Lánchídra. 1947 tavaszán született meg a Lánchíd újjáépítésére vonatkozó döntés. Az újjáépített hidat a forgalomnak 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának századik évfordulóján adták át. A Lánchíd építésének 150. évfordulójára a GE Lighting a nevezetes építmény új világítási rendszerét ajándékozta Budapestnek.
Készítették: -Bádovszki Anett -Pozsonyi Regina -Szücs Elvira -Novotni Renáta -Mocsai Damján -Szentey Dániel -Török Tamás -Stehlik Bence