Bevezető A vadászat különösen a solymászat a nagy állattartó népeknél mindig sport, harcászati felkészülés volt (lásd Anonimus). Az élelem 3-5%-át adták. A solymászat gyakorlása és a madarak beszerzése több ezer éven keresztül szokásjogok és törvények által szabályozott volt A solymászat visszaszorulása után: - Megszűnik a ragadozó madarak értéke és tisztelete. - A nagyra becsült vadásztársból zsákmány lesz/több ezres SAS rekordok/.

A profit orientált gazdasági rendszer kialakulása: Az intenzív vadgazdálkodás bevezetésével dúvad irtás./MO-on évi 5-6000, RO-ban ennek a többszöröse……/(1905-6115 sas,keselyű,57923 sólyom, kánya, héja, ölyv, vércse,10921 bagoly. Baranya:59-60:425 héja,164 karvaly: 64-65 357 héja, 309 karvaly: 69:225 héja,176 karvaly,Románia:51-59:526 842 ragadozó madár,63-68:3millió dúvad közte 5400 farkas) Az intenzív mezőgazdaság bevezette a vegyszerek széleskörű alkalmazását. (DDT, klórozott szénhidrogének) Az élő világ felosztása hasznosokra és károsokra. A technika fejlődésével egyre több veszélyeztető tényező, melyek közül a középfeszültségű távvezetékek okozzák a legnagyobb veszteségeket.

A XX. sz embere ismét felfedezte a solymászat szépségeit és elindult a solymászat újkori reneszánsza. Sajnos erre az időpontra esett a ragadozó madarak drasztikus megfogyatkozása is. Szinte általánossá vált az a nézet, hogy ezt a feléledő solymászat okozta. Csupán néhányan vállalták az igazi okok feltárását, szembe kerülve a vegyiipari konszernek, a sportból gazdasági ágazattá fejlődő vadászok és vadgazdák és nem utolsó sorban tudós társaik népes táborával. Miután kimutatták az igen hatékonynak tűnő vegyszerek rákkeltő, az élő világot veszélyeztető hatását, elérték azok világméretű betiltását. Először csupán a természetvédők kisebb hányada, összefogva a solymászokkal , közösen módszereket dolgoztak ki a r.m.-ak megmentésére, visszatelepítésére. Ezzel párhuzamosan a világméretekben erősödő természetvédelem eredményeként nemzetközi természetvédelmi egyezmények születtek. A fajok jelentős hányada védelem alá került és a fenntartható használat elvének figyelembe vételével szabályozták szélesebb értelembe vett kereskedelmüket./CITES/

A solymászat bűnbak szerepe hazánkban szinte napjainkig él A solymászat bűnbak szerepe hazánkban szinte napjainkig él. Ez meglátszik törvény alkotásunkban és a végrehajtó apparátus gyakorlatában is. Ezzel együtt le kell szögezni : HAZÁNKBAN A SOLYMÁSZAT JOGILAG SZABÁLYOZOTT ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETEK KÖZÖTT SZAKMAILAG IGEN MAGAS SZINVONALÚ.

A solymászatot az alábbi jogszabályok érintik : A vadászatot szabályozó jogszabályok /solymászati szempontból rendezett/ Állatvédelemmel foglalkozó jogszabályok /jelenlegi formájukban a solymászatot nem korlátozzák/ Az illetékeket szabályozó jogszabályok /a természetvédelmi szabályozás vonatkozásában módosítandó/ A természetvédelmet szabályozó jogszabályok / a végrehajtási utasítások módosítandók összhangba kell hozni az általunk is elfogadott nemzetközi természetvédelmi egyezményekkel/

A TvT természetvédelmi szempontból rendezte a magyarországi solymászatot, mint hagyományőrzést beemelte a természetvédelem jogi rendszerébe. Ugyancsak rögzíti, hogy a TvT vonatkozásában is érvényesek a MO által elfogadott nemzetközi egyezmények. A szigorúbb szabályozási lehetőségekre hivatkozva azonban másik jogszabály rögzíti, hogy az elfogadott nemzetközi szerződésekben lévő mentességeket is elfogadjuk KIVÉVE A TVT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FAJOK ESETÉBEN. E kitétel alapján a solymászok birtokában lévő madarakat is úgy kezelik, mintha azok a természetes állomány részei lennének és mivel a védett természeti értékek a törvény erejénél fogva állami tulajdonban vannak. Ennek alapján –de júre- a solymász madarakat államosították. Ezt a gyakorlatot az AB is Alkotmánysértőnek minősítette.

A TvT pontosan fogalmaz : védett természeti értékekre vonatkozik, melyek állami tulajdonban vannak. Amint ezek a védett egyedek jogszerűen kikerülnek természetes környezetükből – vagyis szélesebb értelembe véve kereskedelmi forgalomba kerülnek -, rájuk a kereskedelmi forgalmukat szabályozó általunk is elfogadott nemzetközi egyezmények vonatkoznak. Ezek az egyezmények MENTESSÉGEKET (könnyítéseket) írnak elő többek között a tenyésztett egyedek vonatkozásában.

EZEK A MENTESSÉGEK NEM ÉRVÉNYESÜLNEK A VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSOKBAN. A jogalkotók a természetvédelmi szakemberek szakmai állásfoglalása alapján: a fajt tekintették, (tekintik ) védettnek (származékával együtt) és nem vették figyelembe a fent említett mentességeket, a solymászatot úgy szabályozták, mintha a solymász madarak a természetes állomány részei lennének. Egyúttal tételesen korlátozta a solymászatra ill. a tenyésztésre használható solymász madarak fajait, / példány számát/, tenyésztését, külföldre szállítását, sőt több éven keresztül még a tulajdon jogát is.

A végrehajtási utasítások nem veszik figyelembe a solymászat szakmai igényeit : A tenyésztett fiókákat a solymász csak akkor hozhatná el a tenyésztőtől, ha már ennek a tartási engedélyét megkapta. Ez a kikeléstől számítva mintegy 100-120 napot jelent. Erre az időpontra a madárnak már betanítottnak, kisportoltnak, vadászatra késznek kellene lennie. Ha egy kora őszi külföldi vadászaton részt kívánna venni, akkor a kérelem beadásával már elkésett. 90 nap! Pedig még azt se tudhatná, hogy a tenyésztőnél kikelt és a tartási engedély megszerzéséig röpdében tartott madárból lesz-e kitűnő solymász madár.

A magyar solymászatot igyekszik elszigetelni a külföldi solymászoktól A magyar solymászatot igyekszik elszigetelni a külföldi solymászoktól. Kiviteli, behozatali engedély 90 nap, 30 000 Ft. 2010-től a magyar solymászok már külön engedély nélkül utazhatnak a külföldi találkozókra. Egykor a híres magyar találkozókon 100 külföldi vendég is részt vett, ma csupán 6 elszánt solymászbarátunk lesz a vendégünk. Regionális solymászati szerepünket Szlovákia vette át.

A jelenlegi jogszabály korlátozza a solymászat, a solymász madarak bemutatását is. A jogalkotók abból a feltevésből indultak ki, hogy a bemutatók hatására meg fog nőni a solymászok száma és ez károsan hatna a ragadozó madár populációra. A solymászat nem influenza, hogy azt fertőzés útján tovább lehet adni. A solymászok létszáma évek óta szinte változatlan a természetes r.m. populáció a szervezett solymászat létrehozása óta többszörösére emelkedett. Az általuk használt sólymok és sasok kivétel nélkül legális tenyészetekből származnak. Az pedig végig gondolandó, hogy a solymászatot mint a magyarság szellemi örökségét hogyan lehet úgy ápolni, hogy azt elzárjuk a magyarságtól….

A jogszabály korlátozza a solymászatra használható madárfajok számát, nem engedélyezi az ősi magyar solymászmadarak – kerecsen , torontál- alkalmazását. Arra hivatkoznak, mit szólnának hozzá a madárvédő szervezetek ! A hathatós kerecsen védelmi program eredményeként,ma Magyarországon van Európa legnagyobb kerecsen populációja. A kerecsen az egyik legkönnyebben tenyészthető sólyom faj. Szlovákiában és Szerbiában is jelentős tenyészetek vannak, az egész világon nagy mennyiségben tenyésztik.(ezres nagyságrendben) Tenyésztett, vagy mentett madarak solymászati alkalmazása nem befolyásolná a magyar populációt.(Évente több mint 300 fiókát gyűrűzünk, a vadon befogott madarak mintegy 50 %-a nem gyűrűzött) A törpe sólyom (torontál) tenyésztett vagy ősszel befogott és tavasszal szabadon engedett példányainak alkalmazása nem veszélyezteti a vad populációt. -- Indoklásul mindig azt hozzák fel : van elég madárfaj amivel gyakorolhatjuk a solymászatot. A nem engedélyezett fajok idomítási, vadászati módszerei feledésbe mennek. Ugyan úgy másként kell idomítani alkalmazni egy-egy madárfajt, mint ahogy másként másra tanítják a kotorék ebet, a vizslákat, az agarakat, a vérebeket, pedig ezek is mind vadászkutyák.

2010-től megszűnt a tartható madarak mennyiségi korlátozása ezzel megszűnt a tenyésztett fiókák kényszer értékesítése és a madarak más nevére regisztráltatása. A jogszabály egyrészt korlátozza, másrészt rákényszeríti a solymászokat egzotikus madarak alkalmazására. A tételesen fel nem sorolt védett fajok tenyésztett példányainak behozatalát nem engedélyezi, ugyan akkor akik megunják a drága, bonyolult engedélyezési eljárásokat, bejelentés köteles ill. szabadon vásárolható, tartható fajokat szereznek be. Meg kell jegyezni amióta solymász emlékeink vannak, mindig is használtak távoli vidékekről származó madarakat. Az engedélyezési eljárások nem csak hosszadalmasak, hanem indokolatlanul drágák is. A három évvel ezelőtt megkezdett tárgyalás sorozatra kiszámítottuk, ha egy komáromi tenyésztő tenyész madarat kíván cserélni egy komárnói tenyésztővel akkor az neki 125 ezer Ft-ba került.

Külön kell foglalkoznunk a madarak tulajdonjogával Külön kell foglalkoznunk a madarak tulajdonjogával . Éveken keresztül – téves jogértelmezés miatt - minden solymász madarat állami tulajdonúnak nyilvánította. Ez alkotmánysértő is volt. A védett solymász madarak korlátozott magántulajdonban vannak, mint az erdő, a fegyver stb. Szabadon eladható, de csak olyan személynek akinek tartására jogosultsága van. Ugyancsak korlátozottak a tenyésztés, tartás, értékesítés stb. feltételei .

Ma a solymász /tenyész/ madarak tulajdonjoga vegyes, így engedélyeztetésük is bonyolult. A természetből származó állami tulajdonú madarak állami tulajdonban maradnak, velük való minden tevékenység a TvT előírásainak megfelelően bonyolult./sok kérdés nem rendezett pl: esetleges szaporulat esetén nem tisztázott a szaporulat tulajdon joga, elpusztításuk esetén a hatóságok egyszer sem álltak a tartó mellé…/ Legális hazai, vagy külföldi tenyészetből származó védett /engedély köteles/ madarak korlátozott magántulajdonban vannak. A bejelentés köteles ill. a nem védett fajok külön engedély nélkül tarthatók, szaporíthatók,értékesíthetők, korlátozás nélküli magán tulajdonba vannak. Én a szervezett, szabályozott, a természetvédelemmel összhangban álló solymászat híve vagyok. A solymászok közül sokan az angol szabályozást hozzák fel, ahol a tenyésztett madarak tartásának inkább állatvédelmi, mint természetvédelmi korlátai vannak. Egyes természetvédők pedig azokra az országokra hivatkoznak, ahol törvényesen nem engedélyezett a solymászat. Mi magyarok nem vagyunk angolok, a jogkövető magatartás nem jellemző ránk. Ugyan akkor világosan látszik, hogy az engedélyező hatóságok is gyakran tévednek, betarthatatlan határozatokat hoznak.

A solymászat szabályozásának módosítása. (javaslat) A módosítás szükségességének indokai: A jelenlegi szabályozás igen bonyolult és igen költséges Nem veszi figyelembe a CITES, valamint az EU Tanácsi és Bizottsági rendeleteinek mentességeit a tenyésztett és a tagállamok illetékes hatóságai által engedéllyel begyűjtött egyedek vonatkozásában. A solymászok madaraikkal csak külön engedély birtokában jöhetnek hazánkba, mely igen költséges és igen hosszadalmas (30 000 ft és 90 nap) , hazánk solymászati rendezvényeit ezzel elvágva a külvilágtól. Egykor nemzetközi találkozóink igen híresek és látogatottak voltak. Még USA-ból , Mexikóból . Grúziából ,Észt országból is volt résztvevője. Egy – egy város, régió jelentős eseménye volt,. Holtszezonban bevételt biztosított a helyi szállodáknak. Mára csupán néhány elkötelezett , megszállott vesz részt a magyar rendezvényeken. Regionális szerepünket Szlovákia vette át.

Kulturális szellemi örökségünk ápolása is korlátozott Kulturális szellemi örökségünk ápolása is korlátozott . Ősi magyar solymász madarak (kerecsen. torontál) alkalmazását nem engedélyezi a jelenlegi szabályozás, félő, hogy feledésbe merülnek ezen fajok idomításának és alkalmazásának módszerei. A határon túli magyar állampolgárok is csak a drága, bonyolult engedélyek birtokában vehetnek részt a magyar rendezvényeken. A vegyes tulajdoni viszonyok ellentmondásos jogi helyzeteket teremtenek.

A javasolt módosítások várható következményei Védett természeti értékeink védettségi szintje nem csökken. Az engedélyeztetési eljárások egyszerűbbek. Kulturális szellemi örökségünk ápolásának korlátozása megszűnik. A vadász madarak begyűjtése, tenyésztése összhangba kerül a fenntartható használat elvével. A magyar szabályozás is összhangba kerül az EU Tanácsi és Bizottsági rendeleteivel. Véglegesen rendeződnek a solymász madarak tulajdon viszonyai. Megszűnik a magyar solymászat bürokratikus elszigeteltsége.

Javaslatunk lényege A jogszabályi előírásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételeknek megléte esetén az a természetes személy kap solymászati és/vagy tenyésztési engedélyt , aki ezt a kijelölt természetvédelmi hatóságtól kéri. /A tevékenységre és nem egy-egy példányra kap engedélyt, ugyan úgy mint a fegyvertartási engedély, a jogosítvány, a gyűrűzési engedély./ A kiadott engedélyeket 5 évenként újítja meg a hatóság, egyúttal ellenőrzi a személyi és tárgyi feltételek meglétét. Azok a személyek tarthatnak solymász madarakat akik solymász , vagy tenyésztői engedéllyel rendelkeznek. Az általuk tartott madarak bejelentés kötelesek./A CITES, valamint az EU Bizottsági és Tanácsi rendeleteiben előírtaknak megfelelően./Mivel ezek a madarak kikerülnek a természetből, in situ védelmük megszűnik, vagyis szélesebb értelemben kereskedelmi forgalomba kerülnek, védelmüket a hazánk által is elfogadott, kereskedelmük szabályozására hozott – fent említett – nemzetközi egyezmények előírásai biztosítják. Megszűnik a solymász madarak faji korlátozása.

A fenntartható használat elvével összhangban , solymászati célra begyűjthető védett madarak, valamint zsákmány állataik éves mennyiségét és faji összetételét a természetvédelemért felelős miniszter határozza meg 5-évenként a solymászok szakmai-érdekvédelmi szervezeteinek javaslatai alapján. A begyűjtött madarak magántulajdonba kerülnek./Ugyan úgy mint a hasznosításra kerülő védett éti csiga./ A mentességek figyelembe vételével tartott solymász/és tenyész/ madarak külföldre szállítása ill. behozatala természetvédelmi szempontból bejelentés köteles. Csak imprint tojó hibridek állíthatók elő, de tilos a kerecsen bármiféle hibridjének előállítása.