Az emberi jogok nemzetközi védelme Európában Előadás-vázlat Sonnevend Pál

Az Európa Tanács 1949 Reakció a nemzeti szocializmus rémtetteire Alapokmány 3. cikke: „Az Európa Tanács valamennyi tagállama elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban. Minden tagállam kötelezi magát, hogy őszintén és tevékenyen együttműködik az I. fejezetben meghatározott cél megvalósításában.” Ma: 47 tagállam

Az Európa Tanács ma 47 tagállam 209 szerződés A legfontosabb: Emberi Jogok Európai Egyezménye ( Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, Róma, 1950. november 4.) Szociális tárgyú egyezmények is: Európai Szociális Charta, 1961 (módosítja 1991. évi Kiegészítő Jegyzőkönyv, 1996. évi felülvizsgálat)

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950 Azóta 14 kiegészítő jegyzőkönyv, eljárási szempontból legfontosabb a 11. és 14. Ratifikálása feltétele az Európa Tanácsi tagságnak

Kit jogosít és kit kötelez az egyezmény Természetes személyek Nem kormányzati szervezet Személyek csoportja Kötelez: 1. cikk A magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára az Egyezmény I fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat Loizidou De: Bankovich

Az Egyezmény által biztosított jogok csoportosítása a korlátozhatóság szempontjából Abszolút jog (nem korlátozható): kínzás, embertelen és megalázó elbánás tilalma (3. cikk), rabszolgaság tilalma (4. cikk) Bizonyos feltételek mellett korlátozható: élethez való jog (2. cikk), személyi szabadság (5. cikk), a tisztességes tárgyaláshoz való jog (6. cikk), nullum crimen (7. cikk) Az arányosság tiszteletben tartása mellett korlátozható: 8-12. cikkek (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés és egyesülés szabadsága, házasságkötéshez való jog)

A kínzás tilalma – 3. cikk: korlátozhatatlan jog „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni „ Fokozatok Kiadás is tiltott olyan államba, ahol kínzás fenyeget: Soering A kínzással szerzett információk felhasználása is tilos

A személyes szabadság – 5. cikk 1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján: a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követő-en; b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetőleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történő letartóztatás vagy őrizetbe vétel; c) törvényes letartóztatás vagy őrizet-be vétel abból a célból, hogy e bűncse- lekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák, vagy amikor ésszerű oknál fogva szük-séges, hogy megakadályozzák bűncse-lekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben; d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartá-sa az illetékes hatóság elé állítás céljá-ból; e) törvényes őrizetbe vétel fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele; f) törvényes letartóztatás vagy őrizet-be vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából

Személyes szabadság folyt 2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az általa értett nyelven letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról. 3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést. 4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott min-den személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határ-időn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el. 5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.

A véleménynyilvánítás szabadsága – 10. cikk: az arányosság elve dönt 1. Mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alak- szerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

Derogáció – 15. cikk Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén 1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bár-mely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel. 2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitől, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitől. 3. Az eltérés jogával élő Magas Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekről és azok okairól. Ugyan-csak tájékoztatja az Európa Tanács Főtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bírósága Székhely: Strasbourg Összetétel: minden tagállam jelölése alapján egy bíró 9 évre választva, nem újraválasztható Főállású bírák, felső korhatár 70 év ET Parlamenti Közgyűlés választja, a tagállam által felállított hármas listából Eljárás: Egyes bíró Háromtagú bizottság Hét tagú kamara 17 tagú nagykamara

Egyéni panaszos eljárás – elfogadhatósági feltételek Helyi jogorvoslatok kimerítése Határidő: hat hónap a végleges határozatot követően Ne legyen névtelen Ne legyen lényegileg azonos a bíróság által már megvizsgált üggyel Ne legyen összeegyeztethetetlen az Egyezménnyel Ne legyen nyilvánvalóan alaptalan Ne legyen a kérelmezési joggal való visszaélésnek tekinthető A kérelmező jelentős hátrányt szenvedett vagy Az Egyezmény tiszteletben tartása szükségessé teszi a vizsgálatot (azaz az ügy jelentősége saját magán túl mutat)

Az ítélet tartalma és következményei Az ítélet (41. cikk) Megállapítja a jogsértést Ha szükséges, kártalanítást ítél meg De nem semmisít meg tagállami jogszabályt vagy bírói ítéletet Az ítélet végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenőrzi Politikai mechanizmus De: A Bizottság újra a Bíróság elé terjesztheti az ügyet, ha a tagállam megtagadja az ítélet végrehajtását

Köszönöm a figyelmet www.nemzetkozijog.hu