LOGISZTIKA és a SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

A logisztika és a szállítmányozás kapcsolata Logisztika: az áru, az élőmunka, az információ és a pénz egymással összefüggő megfelelően szervezett és koordinált áramlása a gazdasági folyamatokban. A logisztikai folyamat: beszerzés, a raktár- és készletgazdálkodás, a termelés a kiszolgálás, az áruelosztás a kereskedelem és az értékesítés összefüggő rendszere. A logisztikai rendszer feladata: a termelő, termékkibocsátó, a kereskedő és a fogyasztó érdekeit egy kézben összpontosítva, a mely a termék sorsát a nyersanyagtól kezdve annak elkészülésétől a fogyasztóhoz juttatásáig irányítsa. Ez legtöbbször a termelőüzem vagy a szállítmányozó feladata.

A logisztika és a szállítmányozás kapcsolata A logisztikai szolgáltató központokban működő szállítmányozó szerepe: a többi szolgáltatóval (hatóságok, bankok, biztosítók stb.) hosszú távra szóló megállapodás alapján kooperál. Az áru tulajdonosától úgynevezett kereskedelmi feladatot vesz át, pl. egyeztet az áru fogadójával az áruféleségekre, az ütemezésre vonatkozóan, felel az áru minőségéért, nem csak a fuvarozás és a raktározás közben, hanem az ellátási folyamat teljes láncolatában. Ebben a rendszerben a szállítmányozó egy informatikai háló része is, az árut nyomon követheti az előértesítéstől a kiszolgáltatásig

Csomagolás, egységrakomány-képzés Csomagolás: a gyártótól a fogyasztóig úgy kell eljuttatni az árut, hogy az ne sérüljön, ne tegyen kárt más áruban – a fuvarozásnak, szállítmányozásnak egyik alapja. Egységrakomány-képzés: az egységrakomány-képző eszközökben történő fuvarozás lehetővé teszi , hogy a termékeket megbontás nélkül, az áruvédelmet biztosító eszközben fuvarozzák a felhasználás helyére, vagy közbenső raktárba. Feladatuk: biztosítják a küldemény külső, egységes méretét, lehetőséget adnak a megbontás nélküli tárolásra, segítik a fuvareszközök és tárolóeszközök jó kihasználtságát, halmozhatók és stabilak, többször felhasználhatók.

Csomagolás, egységrakomány-képzés Egységrakomány-képző eszközök: Rakodólapok Konténerek Logisztikboxok

Szokások és szokványok a nemzetközi kereskedelemben Kereskedelmi szokás az ügyleti kapcsolatoknak bárminő olyan gyakorlata vagy rendje, melynek megtartása – bizonyos helyeken, - bizonyos szakmában, - bizonyos tevékenységi körben annyira állandó jellegű, hogy természetessé teszi az ilyen gyakorlat, rend megtartását az adott ügylettel kapcsolatban. Ezeket az írásba foglalt szokásokat nevezzük szokványoknak.

INCOTERMS-szokvány A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) fogalmazta meg 1936-ban Párizsban, 25 ország képviselőinek jelenlétében , később többször módosították. INCOTERMS : a külkereskedelmi forgalomban a teljesítési hely, idő, felelősség és kockázat átszállásának egyértelmű meghatározásához szükség van egy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott, minden piaci szereplő által azonosan értelmezhető szabályozásra. Ezt a célt szolgálják az INCOTERMS klauzulái (paritásai). A INCOTERMS klauzulái meghatározzák: - a fuvarparitást, - a teljesítés helyét, - az eladó és a vevő felelősségét, kötelezettségét, jogait.

INCOTERMS Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre. Teljesítés helye: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Egypontos klauzulák: (E,F,D csoport): a költség és a kockázat ugyanazon földrajzi ponton száll át. Kétpontos klauzulák: (C csoport): a költség és a kockázat eltérő földrajzi ponton száll át. Multimodális klauzulák: minden fuvarozási módnál használható (EXW, FCA, CPT, CIP, DAF, DDU, DDP) Tengeri, belvízi klauzulák: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ

INCOTERMS 2000 Részletesen lásd: www.direkt-kurier.hu/incoterms.html oldalon.