Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak II. A szállítmányozás kialakulása III. A szállítmányozói feladatai és kötelessége IV. A szállítmányozás sajátosságai az.

Az előadások a következő témára: "Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak II. A szállítmányozás kialakulása III. A szállítmányozói feladatai és kötelessége IV. A szállítmányozás sajátosságai az."— Előadás másolata:

1 Logisztika 3 A szállítmányozás Oktatási segédlet Krajcsóné Kraszkó Ilona

2 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak II. A szállítmányozás kialakulása III. A szállítmányozói feladatai és kötelessége IV. A szállítmányozás sajátosságai az egyes szállítási formáknál

3 I. Alapfogalmak Fuvarozó: Az a vállalkozó, aki saját eszközeivel, fuvarozási szerződés alapján, Szállítmányozó (speditőr): saját nevében, megbízója számlájára vásárolja meg a

4 A szállítmányozók jellemzői:
széleskörű ismereteik vannak a piacról nyomon követi az árut az út során, szükség esetén beavatkozik szolgáltatásokat vásárolnak és adnak el

5 ezek a következők: a szállítási feladatok 6 M szerinti tervezése alapvetően szellemi tevékenység ( )

6 - munkáját eredményfelelősség nélkül látja
)

7 II. A szállítmányozás kialakulása
Szárazföldi szállítmányozás < korai előzmények - babyloni kereskedők, - késői középkor – < XVII. sz. – fuvarozók – kereskedők munkamegosztása jogi szabályozás < fuvarozási ügynökségek

8 ismerték a fuvarozásra váró árut nem rendelkeztek saját fuvareszközzel egyéb feladataik:

9 2. Hajózási ügynökségek < feladatai: < közvetítő szerep: < egyéb feladatok:

10 3. XIX. Század < vasútvonalak megjelenése < jelentősen nőtt a termelés fontos tényezővé vált a gyors elfuvaroz., < szállítmányozó: megszervezte az áru továbbítását,

11 < az ehhez szükséges ismeretek:

12 4. XX. sz. első fele < a szállítm-k tőkés vállalkozókká váltak < céljuk: < éles verseny: < szolgáltatások számának növekedése, < előnyösebb pozícióba tudtak kerülni a

13 < a fejlődés szükségessé tette a
szabályozást - „Szállítm.-i feltételek” < – FIATA – (Fédération Internationale des Associations des Transitaires et Assimilés - Szállítmányozó Szövetségek Nemzetközi Föderációja) „Általános nemzetközi szállítási feltételek” (mintaként szolgált az európai szállítmányozók üzleti feltételeihez)

14 5. A szállítmányozás kialakulásának magyarországi sajátosságai
< a 2. vh előtt virágzó szállítmányozói élet folyt < a 2. vh után - államosítás Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat – MASPED – 1948.

15 a piacon működő többi cég elveszítette megbízóit, mivel kezdetben minden külkereskedelemmel kapcsolatos feladatot a MASPED látott el - monopol helyzete volt teljes körű szállítmányozási jogot kapott < Nemzetközi Konténerszállítási Igazgatóság RAABERSPED – – a GYSEV része < részleges szállítmányozási jogot kaptak: MÁV, MALÉV, MAHART, VOLÁN, Hungarocamion < Hungarosped – a Hugarocamion és a Masped társulása,

16 közúti és konténeres forg. nemzetközi lebonyolítására < 1990
közúti és konténeres forg. nemzetközi lebonyolítására < Magyar Szállítmányozók Egyesülete (később Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége – MSzSz) kiadta a „Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek”-et rögzíti a szállítmányozók kötelességeit és jogait, (5 cég hozta létre) < – a szállítmányozási tev. alanyi joggá vált, csak bejelentési kötelezettség van < a Sz-t megilleti a szállítmányozói díj, vmint a szállítmányozás során szükségesen

17 < az EU-hoz való csatlakozást követően szükségessé vált a szabályok korszerűsítése

18 III. A szállítmányozó feladatai és kötelessége
- szállítási láncok, logisztikai láncok kiépítése (logisztikai és gazdaságossági szempontok alapján) - meghatározó szerepük van a különleges és a veszélyes áruk szállításában (szakismeret, megfelelő eszk. miatt) - a feladat összetettsége, az újszerű és magas szintű követelmények korszerű információs és kommunikációs technikát igényel

19 - miért célszerű szállítmányozóval dolgoztatni
- miért célszerű szállítmányozóval dolgoztatni? kedvezőbb fuvardíjakat és fizetési feltételeket tud elérni a legmegfelelőbb csomagolást tudja adni, így a fajlagos szállítási ks alacsonyabb lehet földrajzi és tarifaismeretei, információi, kapcsolati rendszere következtében, a legmegfelelőbb megoldást tudja kiválaszt. ezekből adódóan sürgős feladatok megoldását is jó szinten el tudja látni

20 2. Jogi szabályozás - ez a tevékenység Mo-n korlátozás nélkül, alanyi jogon végezhető - nem jogi érvényű feltételeit a szakmai szervezetek dolgozzák ki pl. Magyar Szállítmányozók Szövetsége „Magyar Általános Szállítmányozási Feltétételek” - a PTK –

21 3. A szállítmányozási tevékenység általános jogi szabályozása A szállítmányozói tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szabályozza. (PTK) Ennek legfontosabb szabályai a következők: < a szállítmányozó (Sz) köteles < a SZ köteles

22 < a Sz köteles a megbízó kérését figyelembe venni, < Sz a fuvarozást maga is elvégezheti < igénybe vehet más Sz-t is, de ők nem < a megbízó igényeit a fuvarozó felé a Sz érvényesíti és

23 < a Sz-t megilleti < a Sz-nak zálogjoga van < a Sz a tevékenysége során bekövetkezett kárért,

24 szerint felel < a Sz-i szerződés alapján támasztható igények ált
szerint felel < a Sz-i szerződés alapján támasztható igények ált.-ban egy év alatt évülnek el ( )

25 4. A szállítmányozási megbízás
- minden lényeges információt tartalmaznia kell: < - sok esetben helyettesíti a szállítmányozási szerződést is

26 5. Szállítmányozási szerződés
- értelmében a szállítmányozó köteles az összes, a megbízó köteles az ügylet költségeit megfizetni

27 - mivel a szállítmányozó lép a megbízó
helyébe, - köteles figyelemmel kísérni - kétirányú a tevékenysége:

28 - kétpólusú szerződés: a megbízó és a
szállítmányozó között jön létre, - visszterhes szerződés: - információigény a feladat elvégzéséhez:

29 - a fuvarozás inf. igénye:
- kereskedelmi információk: paritás: valamilyen földrajzi pont teljesítési hely paritás: ezen a ponton kerül az áru az eladó tulajdonából a vevő tulajdonába ( )

30 fuvarparitás: az a földrajzi pont,
ameddig a feladó, majd onnan a címzett viseli a fuvarozással kapcsolatos költségeket lehet: egypontos – kétpontos –

31 Az eladó és a vevő szabadon állapodnak meg a paritásokban.

32 INCOTERMS– (Internacional Commercial Terms, - Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek)
– a nemzetközi adás-vételi szerződések egységes, írásba foglalt szokványai (elsősorban a fuvarparitásokra vonatkozó legfontosabb gyűjtemény) - szokványok – szokásos paritások,

33 - így: a szokványos jelölést megadva, az árutovábbítás valamennyi résztvevője tudja és pontosan értelmezi a paritást - A szokványokat az INCOTERMS-ben KLAUZULÁK-nak nevezik (A szokvány nem jogszabály, szabály, hanem szerződési kikötés, alkalmazása attól függ, hogy a felek használják-e v sem!) Fontos! –

34 Története Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) – 1936., Több változata volt – 1953, 1967, 1980, 1990, 2000, 2010, Nem érvényesül automatikusan, hanem csak akkor, Nem veszíti el hatályát a korábbi sem,

35 Célja: - egységes szabályozás megteremtése, az eladó és a vevő között, - alkalmazásukkal nem kell részletesen szabályozni a szállítási feltételeket, elegendő - használják statisztikai adatszolgáltatások egyértelművé tételére is, pl.: # az EU-ban exportnál FOB, importnál CIF értéket kell feltüntetni # az IMF statisztikáiban mindig a FOB ért.

36 Jellemzői: - a nemzetközi kereskedelem egyik alapvető dokumentuma, - az eladó és a vevő - a klauzulákat 3 betűvel jelölik ( ), hozzáteszik az értelmezéshez szükséges megnevezést ( )

37 Az eladó kötelezettségei:. Az áru rendelkezésre bocsátása
Az eladó kötelezettségei: . Az áru rendelkezésre bocsátása . Engedélyek intézése . Fuv. és bizt szerz. megkötése. . Ks megosztás .

38 A vevő kötelezettségei:. Az ár megfizetése
A vevő kötelezettségei: . Az ár megfizetése . Engedélyek és formaságok int. . A fuv. szerződés megkötése . Ks megosztás .

39 A klauzulák fajtái: - a költség átszállása szerint 1 pontos – 2 pontos – multimodális kl –

40 - a fuvarozási mód alapján
tengeri v belvízi kl. multimodális kl. – megkülönböztethetők még: .

41 Miért alakították ki őket
Miért alakították ki őket? - a különböző országok partnerei nem szívesen alkalmazzák egymás eltérő törvényeit, jogszabályait a kapcsolataik során - a szállítmányozók, a fuvarozók stb

42 Az eladó fizetési felelőssége

43 Néhány konkrét példa: - EXW – Ex Works / Üzemből - FAS – Free Alongside Ship / Ksmentesen a hajó oldalához

44 - DDU – Delivered Duty Unpaid / Vámfizetés nélkül leszállítva

45 IV. A szállítmányozás sajátosságai az egyes szállítási formáknál
Vasúti árufuvarozás és szállítmányozás - egyértelműek a tarifái tarifakényszer

46 - szállítmányozás jelentősége: az előnyök kihasználásában rejlik

47 A vasúti árufuvarozás jogi szabályozása
Vasúti Árufuvarozási Szerződések – belföldi (VÁSZ) Vasúti Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény – (CIM) minden vasúti forgalmazásra kiterjed (áru-szem.) Tartalma:

48 Tartalmuk szerint lehetnek: 1. műszaki kérdésekkel foglalkozók – 2
Tartalmuk szerint lehetnek: 1. műszaki kérdésekkel foglalkozók – 2. kereskedelmi jellegűek – 3. jogi megállapodások –

49 A legnagyobb jelentőséggel bíró egyezmény: Vasúti Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény – CIM (1890-ben kötötték) ben jelentősen átdolgozták ( - magasrendű jogszabály, amit - több dokumentumot léptetett életbe

50 A csatlakozott o-k törv. hozása jóváhagyta és tv erőre emelte
A csatlakozott o-k törv.hozása jóváhagyta és tv erőre emelte. (tagja valamennyi európai ország, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Marokkó, Algéria, Tunézia, a volt Szu nem)

51 Dokumentumai: - COTIF – Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény < általános kérdéseket szabályoz, pl „A” függeléke: „B” függeléke:

52 <speciális kérdéseket szabályoz - vasúti teherkocsik használata – RIV - veszélyes áruk fuvarozása – RID - magán kocsik forgalmazása – RIP - expressz áruk fuvarozása – RIEX - - a vasutak felelősségét, kártérítési kötelezettségét, stb

53 SZMGSZ – (volt szoc. o-k és a távol keleti szoc
SZMGSZ – (volt szoc. o-k és a távol keleti szoc. o-k) alacsonyabb szintű, mint a CIM (minisztériumok, főhatóságok írták alá) Mindkettőnek ma is tagja Mo.

54 2. A vasúti szállítás fuvarokmányai - fuvarlevél: a fuvarozó és a fuvaroztató közös okirata, a valóságnak eredeti pl-a kíséri az árut, a másod pl a feladójé ( ) funkciója: bizonyítja a szerz. Létrejöttét több fajtája létezik

55 fajtái: ( ) < belföldi – hitelezett és nem hitelezett formája eltér a nemzetközitől < CIM – teheráru, gyorsáru fuvarlevél a tagállamok közötti forgalomban < SZMGSZ – teheráru fuvarlevél kiállítás nyelve: valamelyik világnyelv (ma már általában)

56 A fuvarozási szerződés lényeges kérdése a vasút felelőssége. <

57 3. Feltételesen fuvarozható áruk - a vasutat fuvarozási kényszer terheli amennyiben a - de a vasúti szabályzatok meghatározzák azokat a küldeményeket, amelyeket nem v csak feltételesen fuvarozhat a vasút, ezek a feltételesen fuvarozható áruk - szállításukra külön feltételek vonatkoznak (

58 - a faladót tájékoztatni kell a fuvarozás speciális paramétereiről,

59 - Feltételesen fuvarozható áruk RID-ben szereplő áruk (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására Vonatkozó Szabályzat) saját kerekein futó járművek

60 a CIM szerint: veszélyes áruk – RID (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására vonatkozó Szabályzat) – CIM forgalomban a COTIF B. melléklete, Szabályzat a veszélyes áru fuvarozására (SZMGSZ – 2. melléklete)

61 Tartalmuk: - a gyúlékony, maró, robbanó, mérgező, rádioaktív, stb - milyen jelzéseket, - milyen okmányokat kell kiállítani a küldemények mellé Betartásuk szigorú vasútbiztonsági kérdés!!!

62 4. A vasúti fuvarozás díja
- országonként önálló díjszabás – törekvések az egységesítésre – NHM (Harmonizált Árucikkjegyzék) - a díjak kialakításában a hatóságok is részt vesznek ok:

63 - A díjszabások tartalma < a fuvarozással kapcs
- A díjszabások tartalma < a fuvarozással kapcs. jogszabályok feltételek, jogok és kötelezettségek < a fuvardíjak számít. szabályai < fuvardíjak (díjtétel)

64 - a díjat meghatározó tényezők:
< a fuvarozási távolság < az áru mennyisége – ez lehet:

65 - az áru tulajdonságai < az egy vagonba berakható áru mennyisége < a fuvarozás sürgőssége < a vagon típusa és tulajdonságai < az áru neme (darabáru v. kocsirak.) < a fuvarozás jellege (belf., nemzetk, tranzit) < kedvezmények, pl. távolság, érték, mennyiség, fuvarozási idő

66 - áruosztályozás kül. ismérvek alapján besorolás a Harmonizált Árucikkjegyzék szeint (Nomenclature Harmonisée Marchandises - NHM) közelíti a kül.o-k díjszabási rendszereit, egységes elveken dolgozzák ki, alapja a CIM a kocsirakományú áru, a fuvardíj szempontjából egy áruosztályba tartozik

67 - díjtétel – 100 kg tömegre, távolsági övezetenként, a forg-ra érvényes pénznemben meghat. összeg számítás kocsirakománynál: díjszabási távolság díjtétele x tömeg

68 5. A szállítmányozók feladati a vasúti fuvaroztatásban Meghatározó elem: felfuvarozás és elfuvarozás szükséges, A szállítmányozó feladata: az adásvételi szerződés alapján meghatározni:

69 Az előkészítés során mérlegelendő: - Milyen az áru
Az előkészítés során mérlegelendő: - Milyen az áru? Megfelelő-e a csomagolása? ( ) - Mekkora a mennyiség? (

70 - Hogyan oszlanak meg a fuvarozási
költségek? ( ) Van-e vámkezelés út közben? Teheráruként v gyorsáruként fuvaroztatható? (TEEM továbbítás, Trans-Europen-Exspress-Marchandises korlátozott lehetőségek –

71 - Van-e speciális kocsi igény. pl
- Van-e speciális kocsi igény? pl. romlékony készítményeknél ömlesztett áruknál speciális tartálykocsik

72 Nagyméretű küldemény –
Milyenek a mellékszolgáltatás lehetőségei? pl.

73 Forrás: Erdélyi-Nikischer-Tátrai: Nemzetközi szállítmányozás I. (2002)

74 Forrás: Erdélyi-Nikischer-Tátrai: Nemzetközi szállítmányozás I. (2002)

75 Forrás: Erdélyi-Nikischer-Tátrai: Nemzetközi szállítmányozás I. (2002)

76 Közúti árufuvarozás és szállítmányozás
Számos előnye következtében sokszor előnyben részesítik ( ) - - nemzetközi speditőrök - ipari logisztikai központok

77 A közúti fuvarozás kategóriái:
- feladó – - címzett – - kiszolgáltatás helye –

78 A közúti fuvarozás jogi szabályozása
- belföldön – Közúti Árufuvarozás Szabályozása KÁSZ (aktualizálása folyamatban van) - PTK biztosítja a felek egyenjogúságát - nemzetközi szabályozás – több szabályozás < CMR - Nemzetközi Közúti Árufuvarozásról szóló egyezmény - a közúti határt átlépő forgalom jogi szabályozását tartalmazza 1961-től van érvényben, Mo 1970-ben csatlakozott hozzá

79 Az egyezmény országai vállalták, hogy a CMR-t alkalmazzák a nemzetk-i fuvarozásban. Kitér több területre: - okmányok –

80 - felelősség – - utólagos rendelkezéseket szabályoz Nem kötelező a formanyomtatvány alkalmazása.

81 A közúti fuvarozás különböző területeire speciális egyezményeket, szabályokat hoztak létre ADR – Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállítmányozásáról Szóló Egyezmény, Genf, Mo csatl ben - akkor kell alkalmazni, ha az - fő vonalaiban megegyezik a vasútival,

82

83

84 Forrás: Erdélyi-Nikischer-Tátrai: Nemzetközi szállítmányozás I. (2002)

85 TIR – A Nemzetközi Közúti Árufuvarozás Vámeljárásainak Egységesítésére és Meggyorsítására Szóló Egyezmény (1957) Mo 1975 óta alkalmazza

86 ATA – behozatali előjegyzésben vám- kezelhetők – ATP – a romlandó áruk közúti fuv. szóló európai megállapodás (1970) Mo óta alkalmazza

87 AETR – nemzk. közúti árufuvarozást és személyszállítást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás

88 2. A közúti fuvarozás fuvarokmányai –
a fuvarlevél - a fuvarozási szerződés megkötésének fontos eleme - belföldi forgalomban – - nemzetközi forgalomban nemzetközi fuvarlevél (CMR)

89 3. A közúti fuvarozás díja
- általában nincsenek rögzített díjszabások - a kereslet – kínálat jelentősen befolyásol - alapvető díjkategóriák hosszú távon az önköltség a meghat. - az önks összetevői: a tevékenységhez való viszonya szerint

90 1. állandó költségek jármű áll. ks: gk.vez. áll. ks: a vállalkozás áll.ks:

91 2. változó költségek járművel kapcs. ( ) gk.vez. ks ( ) üzemanyag ks „tranzit” ks ( )

92 teljesítmény függvényében Km-arányosan felmerülő (guruló ks) időarányos útvonaltól függő, „tranzit” ks

93 - a jármű kihasználtsága
- egyéb szolgáltatások díja – külön kezelendők még akkor is, ha a fuvardíjjal együtt szedik be

94 4. Szerződéskötés a közúti árufuvarozásban - ha a fuvaroztató rendszeres és jó kocsi- kihasználást tud biztosítani, akkor célszerű éves szerződést kötnie a fuvarozóval ( ) - a szállítmányozók általában éves szerződésben kötik le a fuvarkapacitást,

95 Szerződéstípusok 1. fuvarozási megbízás egyszeri alk-ra konkrét adatokat tartalmaz honnan-hova határidők

96 2. szállítmányozó megbízása a fuvarozó részére egyszeri alkalomra kiegészítések a szerződésekben, az 1. ponthoz képest - fuvarozói felelősség biztosítás (CMR biztosítás): - „partnervédelem” –

97 3. keretszerződés a szállítmányozó és a fuvarozó között - a hosszú távú kapcsolatot tűzi célul - mindkét fél számára előnyös, de kockázatos ( ) - előnyök:

98 - kötbér – a megállapodásnak megfelelően - fizetési feltételek és határidők - „visszaigazolás nélkül is érvényes” a feladat rugalmasabbá, gyorsabbá tétele érdekében

99 a piac nem látható előre a szerződések nehezen tehetők igazán pontossá
- kockázatok: a piac nem látható előre a szerződések nehezen tehetők igazán pontossá

100 Vízi árufuvarozás és szállítmányozás Jogi kategóriák - parafálás
< nemzetközi jogi kategória, a nemzetk-i egyezményeknél használják <

101 - aláírás < az állam önmaga számára kötelezőnek ismeri el a szerződést ( ) < meghatározott személytől származhat ( ) - ratifikálás < utólagos jóváhagyás, elfogadás ( ) < a belső jog erre hivatott szervétől származhat, ezt követően a

102 megállapodás betartása kötelező az o számára < Mo-n az OGY v. a Közt. Eln. Joga - hatályba lépés – kötelező alkalmazás köthető:

103 2. Folyami szállítmányozás
Európában a jelentősebb nemzetközi folyami útvonalak: A belföldi fuvarozásban való részesedése az EU-ban átlagosan 5 %. (de Németo., Belgiumban 40 %). Indokolt lenne a növelése. ( )

104 A magyar külkereskedelemben jelentős a Dunán lebonyolított nemzetk
A magyar külkereskedelemben jelentős a Dunán lebonyolított nemzetk. áruforg, jelentősége tovább növelhető a Duna-Majna-Rajna vízi út kínálta lehetőségekkel. Ehhez szükség van: - kikötők építésére - a vízi út rendezésére

105 A dunai árufuvarozást szabályozó egyezmények: Kétoldalú belvízi hajózási egyezmények Párizsi Egyezmény – Belgrádi Egyezmény – Bratislavai Egyezmény – )

106 Budapesti Egyezmény – Egyezmény a
belvízi árufuvarozási szerződésről –CMNI - parafálása – 2000. - a Bratislavai Egyezmény fokozatosan veszített jelentőségéből oka:

107 - tartalma: < egységesen szabályozza Európában a folyami és a folyam-tengeri (partmenti) fuvarjogokat, lehetővé téve a < kitér a fuvarozó és a feladó feladatára és < a folyami fuvarozók felelősségének mentességi esetei

108 < a fuvarozó fuvarokm-nyal végzi a
feladatát, ez lehet folyami fuvarlevél: a feladó állítja ki, az árut az ebben megjelölt címzettnek adják át folyami rakjegy: átruh. - értékpapír ( ) a fuvarozó állítja ki ( ), eredeti pl-t a vevő kapja az árut annak adják át, aki

109 A folyami fuvarozás díja - a piac viszonyoknak megfelelően - a kikötők közötti forgalomra vonatkoznak - ha van áruosztályozás v díjszabási osztály, akkor azt is figyelembe kell venni ( ) -

110 Kiegészítések - a folyami fuvarozásban nem jellemző a darabáru fuvarozás, ezért nincs akkora jelentősége az egységes fuvarjognak (mivel nem ez a jellemző forg.) CMNI – ált. elf. folyamatban van

111 <Veszélyes áruk szállítása: előzetes
bejelentési kötelezettség a területileg illetékes hajózási társaságnál, a (Nincs egységes nemzetk-megállapodás) Más területek megállapodásait haszn.

112 < kártérítési felelősség kérdései

113 3. Tengeri fuvarozás - Világszerte a legnagyobb árutömeget mozgatja meg a nemzetközi kereskedelemben (kb.70 %). - sok tekintetben eltér a többi spediciós ágazattól (történelmi okok: ) - a megbízók erős törekvésének eredménye: a tengerhajózási egyezmények, ezek: Hágai Szabályzat, 1921. Brüsszeli Szabályzat, 1924. Hamburgi Egyezmény, 1978.

114 (csak néhány o írta alá, ezért a gyak-ban kis mértékben érvényesül, döntően a Hágai Egyezm. szerint végzik a fuvarozást) - ezek az egyezmények folyamatosan korszerűsítették

115 Tengerjogi Konferencia – ENSZ – 1958
Tengerjogi Konferencia – ENSZ – minden kereskedelmi hajó akadálytalanul közlekedhet a tengereken – - szabad bejárás a kikötőkbe, ott - a tengervizek 3 része < felségvíz –

116 < nyílt (parti) tenger – < gazdasági zóna –

117 A tengeri hajózás résztvevői
- hajós: aki 1 v. több hajót működtet - hajóstársaság: - ügynök (agent): - fuvaroztató (slipper):

118 - címzett (étvevő/consignee):
- kiértesítendő cím (notify):

119 Hajózási módok Vonalhajózás - fuvarokmámyai
hajóraklevél (bill of lading – b/L) - nincs kötött formája - taralma: - feladatai:

120 - fajtái < az átvétel helye és ideje szerint < átruházási mód szerint

121 < a csomagolás állapota szerint
< gyűjtőárukra használt hrl – cosolidation B/L < több fuvareszk. lebonyolítási mód sz.

122 - egyéb hajózási okmányok
kiszolgáltatási jegy (Delivery Order) hajótiszti átvételi elismervény (Mate’s Receipt)

123 A hajózási szerződés megkötése
hajótérfoglalással – írásban klenül v a szállítmányozón keresztül szüks. adatok: kikötők megnev., áru neve, súlya, térfogata, csom., db száma, veszélyességi fajta, speditőr, stb a foglaláshoz szükséges: fuvardíjtétel hajózási menetrend – tartalma: hajó neve, indulás- érkezés, rakpart, stb

124 Tengeri fuvardíj számítás
Alapdíj + pótlék hagyományos áruforgalom díjtételei súly – térfogat – súly/térfogat – W/M –

125 érték utáni díjtétel (annak meghat. %-a)
minimál fuvardíj – kis rakományokra Ro-Ro hajókon fuvarozott gépjárm.-re méternkénti alapdíj konténeres áruforgalom díjtételei mérettől függő (20 és 40 lábas) árunemek szerinti (CBR) és árunemtől független díjak (FAK)

126 < vonalhajózási pótlék
nehézségi v súlypótlék ill. hosszúsági v terjedelmességi jégpótlék kikötői zsúfoltsági pótlék ( ) üzemanyagpótlék ( ) árfolyampótlék ( ) háborús pótlék

127 < a fuvardíj megfizetése
szerződés függvénye < tengeri csomagolás

128 az eladó feladata, de rábízhatja a
szállítmányozóra is (szakcég) jelzések az árun – okmányokkal egyező formában < veszélyes áruk tengeri fuvarozása ENSZ IMDG-Kódexe alapján 9 csoport pl. robbanó, maró, radioaktív csomagolási módok kódolása konténernél – sérült árut nem szabad feladni

129 < a hajóstársaság felelőssége
az egyezmények vagy a hrl-ben a fuv. feltételek szabályozzák kiemelt felelősség – mentes a felelősség alól

130 Bérelt hajózás (Charter hajózás)
Hajóbérleti szerződés a szerz. összes feltételét tartalmazza létrehoztak „szokvány” formulákat Balti és Nemzetközi Hajózási Konferencia – BIMCO – két hajótértőzsde: London, New Yok

131 Szállítmányozási feladatok a tengeri hajózásnál
Kalkuláció készítése – alapja a helyes irányításnak összetevők: telephelyi, pályudv-i rak.ks

132 A kikötő és a fuvarozási útvonal megválasztása
Mo több lehetőség közül választhat: gyorsaság, megbízhatóság, gazdaságosság alapján Hajóstársaság és a hajó kiválasztása Hajótérkönyvelés v hajóbérlés

133 Légi fuvarozás és szállítmányozás
Jogi szabályozás: - Varsói Egyezmény (1926) - Chicagói Egyezmény (1944) – ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet- International Civil Aviation Organisation)

134 - IATA (1945) – International Air Transport
Association

135 Szereplői: feladó (ált. az áru tulajdonosa) szállítmányozó és/vagy vámügynök

136 Kapcsolatuk lehet: Közvetlen kapcsolat – Közvetett – több szereplős kapcsolat különböző ügynökségek, képviselők ma már világhálózattal rendelkeznek, teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani így

137 A légi áruszállítás szereplői közötti kapcsolat
Forrás: Fári-mihály-Horváth: Nemzetközi szállítmányozás III.

138 A légi áruszállítás folyamata
Kapcsolatfelvétel ( ) Indítási folyamat ( ) Okmányos – Indítás Légi szállítás Érkeztetés Kiadás

139 Elvárások a küldeménnyel szemben
A sajátos szállítás miatt több követelmény. Teljesülésük esetén vehető át az áru, aminek utolsó mozzanata a fuvarlevél kitöltése (a fuvarozó v az ügynök tölti ki). Fuvarlevél:

140 A fuvardíjfizetés módjai lehetnek:
- előre fizetéssel (általában), az áru feladásakor - utólagos fizetéssel, az áru átvételekor Fuvardíjszámítás történhet: bruttó súly terjedelem alapján

141 Helyfoglalás nem kötelező, de megléte esetén az áru magasabb prioritást élvez a légitársaság számára nem kötelező a betartása – prioritási lista: utas poggyásza repülőgép alkatrész korábbi járatról lemaradt áru diplomáciai futárposta . helyfoglalt áruk helyfoglalás nélküli áruk (nem kötelező, kereskedelmi érdekek döntenek!)

142 A légi fuvarozási szerződés sajátosságai
- 12 példányos - azonosítója 12 numerikus számjegy - lehetőséget ad egyéb információkra - járatszám, nap - fuvartarifa – IATA szabályok szerint

143 Forrás: Fári-mihály-Horváth: Nemzetközi szállítmányozás III.

144 Forrás: Fári-mihály-Horváth: Nemzetközi szállítmányozás III.

145 Veszélyes áruk fuvarozása
ENSZ ajánlások – minden fuvarozási módra – „Sárga könyv” IATA DRG– bizonyos esetekben szigorúbb ICAO – a Chicagoi Egyezmény függeléke a veszélyes áruk, tagországokban történő légi fuvarozására 9 kategória – a feladó feladatai:

146 Élő állatok szállítása
nemzetközi szabványok – útitervet kell készíteni, az orvosi igazolásokat mellékelni kell kategóriák: csak egészséges, a feladó gondoskodik:

147 az állat élelméről nyugtatót adhat – bizonyos országok légitársaságai korlátozzák az élő állat szállítását, pl USA, Fr különleges előírások, pl

148 A légi árufuvarozás tarifarendszere
díjtétel – ezek övezetenként változnak IATA tarifakonferenciák A fuvarozó köteles a lehető legolcsóbb meghirdetett díjtételt alkalmazni töréspont (breaking pont) –

149 könnyű, nagy terjedelmű áruknál a
díjfizetés alapja: térfogatsúly – a küldemény 6000 cm3-e el kell érje az 1 kg-ot minimum díj – alacsony súly esetén

150 A tarifarendszer összetevői
1. minimum fuvardíj – M 2. általános fuvardíj – GCR (General Cargo Rate): normál (N), mennyiségi (Q) díjtétel 3. osztályonkénti díjtétel (Class Rate) áruosztályok: értékküldemények – magas fajlagos értékűek, pl arany, a normál díjtétel 200 %-a

151 kíséret nélküli poggyászok –
élő állat – emberi maradványok – újságok, nyomdaipari termékékek –