Családpasztorációs papi találkozó Leányfalu 2010. IX. 28. Tájékoztató a Népesedési Kerekasztal „a család és munka összeegyeztetésének elősegítése” munkacsoportjának javaslatairól Családpasztorációs papi találkozó Leányfalu 2010. IX. 28.

Helyzetkép 1. Magyarországon jelentős különbség van a tényleges demográfiai folyamatok és a lakosság gyermek-vállalással kapcsolatos értékrendje, beállítottsága között. A magyar állampolgárok értékrendjében gyermek és a család változatlanul vezető helyet foglal el. A párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik. Ez Európában a legalacsonyabb mutatók közé tartozik. (A teljes termékenységi arány azt mutatja meg, hogy a nők életük folyamán átlagosan hány gyermeknek adnának életet, amennyiben az adott év termékenységi adatai állandósulnának.)

Helyzetkép 2. A rendszerváltozás utáni gyermekszám-csökkenésben lényeges szerepet játszott, hogy a gyermekvállalási kor jelentősen kitolódott: 1990-ben az első gyermeküket szülő nők átlagos életkora 23 év, 2009-ben közel 28 év volt. A gyermekvállalás későbbre halasztása nagyon gyakran azzal jár együtt, hogy a tervezett gyermek egyáltalán nem születik meg. Európában a 90-es évektől megfordult az a tendencia, hogy a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvétele csökkenő születési arányszámokkal párosul. Jelenleg általában ott viszonylag magasak a születési ráták, ahol jelentős a női foglalkoztatottság.

Teljes terménységi mutató szerinti rangsor Az EU tagországok csoportosítása a termékeny-ség és a női foglalkoztatás színvonala szerint Teljes terménységi mutató szerinti rangsor Magas (1-9. hely) Közepes (10-18. hely) Alacsony (19-27. hely) A nők foglalkoztatási rátája szerinti rangsor Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia, Észtország Lettország Ausztria, Németország Belgium, Írország, Franciaország, Csehország, Bulgária, Szlovénia, Litvánia Ciprus, Portugália, nincs Luxemburg, Spanyolország, Görögország, Málta Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország Olaszország

Következtetések Nem közvetlen, és nem determinisztikus az az összefüggés, hogy a nagyobb arányú női foglalkoztatás magasabb termékenységgel párosul. Az alacsony szintű foglalkoztatás magas termékenység modell megszűnt Európában. A kapcsolat két fogaskereke a rugalmas foglalkoztatás és a gyermekintézményi ellátottság magas szintje. Több más tényező (pl. családtámogatási rendszer, társadalmi értékrend, jövőbe vetett hit) is hat a termékenységre.

A részmunkaidő és a termékenység kapcsolata A magas termékenységű országokban Finnország és Észtország kivételével mindenhol magas a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya. A nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatása nem garancia a magas termékenységre, hiszen több olyan ország is van, ahol a nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatás alacsony termékenységgel párosul (Németország, Ausztria, Olaszország, Málta). Alacsony a termékenység azokban az országokban, ahol a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya nem éri el a 10 százalékot. E tekintetben egyetlen ország sem kivétel.

Magyarországi tanulságok Magyarországon a két modell együtt van jelen. Következmény az értékkonfliktus. Ennek kiélezése helyett a valódi választási lehetőség megteremtésére kellene törekedni. A gyermekgondozási szabadság időtartamának csökkentése – a fogaskerekek hiánya, és az eddigi gyermekvállalási minták miatt – a termékenység súlyos visszaeséséhez vezetne. Cél: RUGALMASSÁG, a választás valódi lehetőségének a megteremtése a munkaerő-piacon, a támogatási rendszerben, az értékközvetítésben.

A szándékukat 2005-ig megvalósítók aránya a hosszú és rövid távra gyermeket tervezők között Munkapiaci és jövedelmi helyzet 2001/2002-ben A 3 éven belül megvalósult tervek aránya (%) a 2001-ben valamikorra (még) gyermeket tervezők a 2001-ben 3 éven belüli időtávra gyermeket tervezők között Munkapiaci helyzet Nők Férfiak Foglalkoztatott 21,0 15,5 26,9 27,6 Anyasági ellátáson 36,9 47,9 Egyéb nem foglalkoztatott 13,2 5,4 25,6 14,5 Összes gyermeket szándékozó 20,4 13,3 30,1 25,5

A javaslatok 3 területe Több tervezett gyermek születne meg, ha javulnának a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetésének feltételei; a családok kevésbé kényszerülnének az első gyermek vállalásának halasztására; a családok több segítséget kapnának a második és további gyermekek vállalásához.

A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 1. A kisgyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatási kötelezettsége a közszféra minden munkáltatójára terjedjen ki, azokra is ahol a foglalkoztatást kétharmados többséggel elfogadható törvények szabályozzák (pl. bíróságok), és emiatt a szabály rájuk még nem vonatkozik. Kerüljön bevezetésre a start-részmunkaidő kártya, amely átmeneti járulék-kedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidősök foglalkoztatásának többlet-költségeit azon munkavállalók esetében, akik legalább egy 10 éves kor alatti gyermeket nevelnek. Javasoljuk a gyermekgondozási ellátások feltételrendszerének olyan átalakítását, hogy az segítse elő az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását a gyermek egyéves kora után. A munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátását (pl. a családi napközi), valamint a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni.

A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 2. A családi napközik fejlesztési programjának elindítását. A program a következő elemekből állhatna: Családi napközik létesítésének támogatása pályázati rendszerben A bölcsődékkel, illetve (a gyermek életkorától függően) az óvodákkal azonos állami normatíva megállapítása az üzemeltető működési formájától függetlenül. Utalvány bevezetése a szülők számára a térítési díj megfizetéséhez (lásd később részletesen). A családi napköziben gondozói feladatokat ellátók szakképzésének beemelése az Országos Képzési Jegyzékbe. A munkahelyi fenntartású családi napközik rendszerbe állítása (Egy vállalat, intézmény is létrehozhatna és fenntarthatna olyan gyermekintézményt, amely működési feltételeiben a családi napközinek felelne meg.)

A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő javaslatok 3. A gyermekgondozás alatt felgyülemlett rendes szabadságot ne kelljen az adott évben kivenni, hanem azt - a munkáltató és a szülő megállapodása alapján – a gyermek 10 éves koráig fel lehessen használni. Javasoljuk, hogy a gyermek gondozása céljára igénybevett fizetés nélküli szabadságról visszatérő nő keresőképtelensége esetén táppénzre legyen jogosult, és a munkáltatót csak akkor terhelje a betegszabadság megadásának kötelezettsége, ha munkavállalója legalább 30 napot ténylegesen munkában töltött, és keresőképtelensége nem az újabb várandóssággal kapcsolatos. Célszerű lenne munkaerő-piaci programot kidolgozni a gyermekgondozási szabadságra menők munkanélküliekkel való helyettesítésére. Javasoljuk a „Családbarát munkahely” mozgalom megújítását

Az első gyermek vállalását megkönnyítő intézkedések Javasoljuk, hogy az első gyermek megszületésekor az anyasági segély összegének 150 ezer forintra (ikerszülés esetén 250 ezer forintra) történő emelését. A felsőoktatási hallgatói jogviszonyban, illetve a doktoranduszi jogviszonyban töltött idő a GYED-re való jogosultság megszerzése szempontjából jogszerző időnek minősülne, azaz az édesanya akkor is jogosult lenne GYED-re (ennek minimális összegét a minimálbér másfélszeresében javasoljuk meghatározni) ha egyetemi hallgatóként vagy doktoranduszként szül. Javasoljuk a Fecskeház rendszerének elterjesztését. Ezek olyan az önkormányzatok, esetleg befektetők által fenntartott 1,5-2 szobás bérlakások, amelyek 3-5 évre kedvezményes bérleti díjjal biztosítanak lakhatási lehetőséget fiatal házasok részére. E lakhatást támogató rendszernek fontos eleme lenne, az önrész képzést támogató lakás-előtakarékosság, ami a későbbi továbblépést is segíti.

A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 1. Javasoljuk, hogy ha a GYED-ben részesülő édesanya a GYED lejártakor újabb gyermeket vár, akkor a GYED (és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság) időtartamát az anya kérésére a következő gyermek születéséig meg kelljen hosszabbítani. A nevelt gyermekek után járó adókedvezmény / vagy adó-alap kedvezmény / talán a leglátványosabb módja a „gyermek közügy” szemlélet érvényesítésének. A gyermekgondozási ellátás nélkül gyermekeiket otthon gondozók után egészségügyi szolgáltatási járulékot ne a családnak kelljen megfizetni.

A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 2. Egyszerű, érthető, kiszámítható lakáshoz jutást ösztönző rendszer kialakítása. Ennek három eleme: Előtakarékoskodás „Gyermekvállalási ösztönző” részben direkt pénzbeli támogatással (a gyermekszám függvényében növekedjen a támogatás mértéke), részben indirekt, adókedvezményként megjelenő támogatással ezen ösztönző előfeltétele legyen az előtakarékoskodás megléte Piaci hitelfelvétel előtakarékoskodáshoz kapcsolt forint alapú hitelként és egyéb piaci, elsősorban forint alapú jelzálogkölcsönként

A második és további gyermekek vállalását segítő intézkedések 3. A nehezebb anyagi helyzetben lévő családok lakhatási feltételeinek javítása érdekében javasoljuk szociális bérlakás program indítását. Ennek lehetséges elemei: magánbefektető által fenntartott limitált profitú bérlakás önkormányzati, vagy állami lakbértámogatás a bérleti díjra kivetett kedvezményes áfa-kulcs bevezetése, munkáltatói lakásbérleti támogatás a cafetéria rendszer keretében, a lakás-takarékpénztári megtakarítások felhasználhatóvá tétele használatbavételi díj, illetve kaució megfizetésére. A gyermekvállalás szempontjából az új intézkedések bevezetése mellett nagyon fontos a támogatási rendszer egészének a stabilitása. Javasoljuk ezért a családi pótlék értékmegőrzését törvényben garantálni.

Köszönöm a figyelmet!