Halmazállapot-változások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gázok rendezetlen hőmozgást végző részecskékből állnak. A Brown-mozgás a porszemek, virágporok és más apró testecskék rendezetlen mozgása. Ezt az atomi.
Advertisements

A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
Az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásai.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Amerika éghajlata.
Visszatérő űrkabin és a súrlódás Szabó Dávid, 9.c.
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó alaptanfolyam1 Az égés és a tűzoltás elmélete.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
Pirolízisüzem Az olefingyártás telített szénhidrogénelegyek (legjellemzőbben vegyipari benzin és kisebb mértékben gázolaj) nagyhőmérsékletű bontásával.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Károly Alexandra és Kocsis Ákos 10.B. Tranzisztorok A legfontosabb félvezetőeszközök: – erősítőként (analóg áramkörökben) – kapcsolóként (digitális áramkörökben)
Összefoglalás. 1.) Csoportosítsd a felsorolt dolgokat aszerint, melyik anyag, melyik nem! labda, felhő, ünnep, gravitációs mező, nap, Nap, hétfő, szám.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Tűzterhelés. Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség.
Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben Konferencia és kiállítás november 9. Nagy létesítmények használati melegvíz készítő napkollektoros rendszereinek.
A Levegő összetétele.
Hőerőművek körfolyamatainak hatásfokjavítása
A víz.
1. témazáró előkészítése
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
ELŐNYÖK – megbízható működés
Hőtani alapfogalmak Halmazállapotok: Halmazállapot-változások:
LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Bohátka Sándor és Langer Gábor
Illékony folyadékok elegyei
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
HŐTÁGULÁS.
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
Elegyek, oldatok.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A gázállapot. Gáztörvények
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A hőmérséklet mérése.
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
Készítette: Porkoláb Tamás
VákuumTECHNIKAI ALAPISMERETEK
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
Idojaras szamitas.
Szimmetrikus molekula
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Gázok és folyadékok áramlása
Legfontosabb erő-fajták
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
Átalakította: Vincze Csabáné
A szilárd állapot.
Életfeltételek, források
SZLOVÁKIA ÉGHAJLATA PODNEBIE SLOVENSKA
RUGÓK.
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék (tk. 100 – 108. oldal) FÖLDRAJZ.
A légkör anyaga és szerkezete
Levegőtisztaság védelem
Munkanélküliség.
NAGYKITERJEDÉSŰ METEOROLÓGIAI MÉRŐHÁLÓZATOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI
Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet
Halmazállapot-változások
Egymáson gördülő kemény golyók
Épületek egészségtana
Illékony folyadékok elegyei
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Zsugorkötés Kötés illesztéssel zsugorkötés
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
A folyadékok és a gázok nyomása
Megfordítható reakciók
Időjárás, éghajlat.
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Előadás másolata:

Halmazállapot-változások

légnemű lecsapódás szublimáció párolgás lecsapódás forrás olvadás szilárd folyékony fagyás

Állandó hőmérsékleten végbemenő változások olvadás → olvadáspont fagyás → fagyáspont forrás → forráspont Minden hőmérsékleten végbemenő változások párolgás szublimáció lecsapódás

gőz víz+gőz víz jég jég+víz A víz halmazállapot változásai forrás forráspont 100 lecsapódás víz+gőz víz 50 hőmérséklet [oC] olvadás olvadáspont=fagyáspont fagyás jég jég+víz 10 30 50 közölt hő [kJ]

olvadás (endoterm), fagyás (exoterm) olvadás ill. fagyáshő víz : nagy fagyáshő hóeséskor enyhül az idő olvadáspont függ anyagi minőségtől nyomástól olvadáskor kiterjedő anyagoknál nő olvadáskor összehúzódó anyagoknál csökken (pl. víz)

Párolgás a folyadékok szabad felszínén megy végbe a felület felé mozgó molekulák egy része „kirepül” a folyadékból endoterm (lehűléssel jár) hűtőberendezések fürdés után fázunk nyáron locsolják az utcákat lázcsillapítás prizniccel (Priessnitz) érzéstelenítés etil-kloriddal („fagyasztó”)

Párolgás nyitott térben Párolgás zárt térben addig párolog a folyadék míg gőze telítetté nem válik dinamikus egyensúly: párolgás és lecsapódás egyforma sebességgel zajlik a gőztérben kialakuló nyomás a telített gőznyomás (tenzió) Párolgás nyitott térben addig tart, amíg az egész folyadék gőzzé alakul

Párolgás sebességét befolyásolják anyagi minőség éter és benzin jobban párolog, mint a víz folyadék felület nagysága nagyobb felületen több részecske jut a felszínre tányérból hamarabb párolog el a víz, mint a pohárból a mosott ruhák kiterítve száradnak gyorsabban hőmérséklet magasabb hőmérsékleten több részecske rendelkezik a kilépési energiával meleg víz gyorsabban párolog (mosdás, főzés) Napsütésben gyorsabban száradnak a ruhák

gőztér telítettsége légáramlás gőzös helyiségben nehezebben száradnak a ruhák légáramlás az eltávozó részecskék nem tudnak visszajutni a folyadékba szélben gyorsabban száradnak a ruhák szélben fürdés után fázunk hajszárítóval gyorsabban szárad a haj

Forrás A forrásponton végbemenő párolgás A párolgás a folyadék belsejében is végbemegy Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen a folyadék telített gőznyomása eléri a külső (légköri) nyomást

Forráspont függ a külső nyomástól légszivattyú alatt a víz akár szobahőmérsékleten forrhat magas hegyekben a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr, ezért nem lehet pl. marhahúst vagy babot főzni kukta fazékban a víz magasabb hőmérsékleten forr, ezért hamarabb fő meg az étel

Lecsapódás Hőfelszabadulással jár főzéskor a fedő aljára vízcseppek rakódnak le és a fedő felmelegszik hűvös időben főzéskor, fürdéskor az ablaküvegre, tükörre vízpára csapódik hidegről fűtött helyre belépve a szemüveg, fényképezőgép bepárásodik hűtőszekrényből kivett üveg bepárásodik a presszókávé vízgőzzel felmelegíthető

Szublimáció Sebessége a szilárd anyagok minőségétől függ molekularácsos anyagok szublimálnak jól kámfor, naftalin, jód, szilárd illatszerek, száraz jég (szén-dioxid) a jég is szublimál 0oC alatt is megszáradnak a ruhák a legtöbb szilárd anyag nem, vagy nem érzékelhetően szublimál szublimációval ellentétes folyamat a dér képződése közvetlenül vízgőzből