Halmazállapot-változások
légnemű lecsapódás szublimáció párolgás lecsapódás forrás olvadás szilárd folyékony fagyás
Állandó hőmérsékleten végbemenő változások olvadás → olvadáspont fagyás → fagyáspont forrás → forráspont Minden hőmérsékleten végbemenő változások párolgás szublimáció lecsapódás
gőz víz+gőz víz jég jég+víz A víz halmazállapot változásai forrás forráspont 100 lecsapódás víz+gőz víz 50 hőmérséklet [oC] olvadás olvadáspont=fagyáspont fagyás jég jég+víz 10 30 50 közölt hő [kJ]
olvadás (endoterm), fagyás (exoterm) olvadás ill. fagyáshő víz : nagy fagyáshő hóeséskor enyhül az idő olvadáspont függ anyagi minőségtől nyomástól olvadáskor kiterjedő anyagoknál nő olvadáskor összehúzódó anyagoknál csökken (pl. víz)
Párolgás a folyadékok szabad felszínén megy végbe a felület felé mozgó molekulák egy része „kirepül” a folyadékból endoterm (lehűléssel jár) hűtőberendezések fürdés után fázunk nyáron locsolják az utcákat lázcsillapítás prizniccel (Priessnitz) érzéstelenítés etil-kloriddal („fagyasztó”)
Párolgás nyitott térben Párolgás zárt térben addig párolog a folyadék míg gőze telítetté nem válik dinamikus egyensúly: párolgás és lecsapódás egyforma sebességgel zajlik a gőztérben kialakuló nyomás a telített gőznyomás (tenzió) Párolgás nyitott térben addig tart, amíg az egész folyadék gőzzé alakul
Párolgás sebességét befolyásolják anyagi minőség éter és benzin jobban párolog, mint a víz folyadék felület nagysága nagyobb felületen több részecske jut a felszínre tányérból hamarabb párolog el a víz, mint a pohárból a mosott ruhák kiterítve száradnak gyorsabban hőmérséklet magasabb hőmérsékleten több részecske rendelkezik a kilépési energiával meleg víz gyorsabban párolog (mosdás, főzés) Napsütésben gyorsabban száradnak a ruhák
gőztér telítettsége légáramlás gőzös helyiségben nehezebben száradnak a ruhák légáramlás az eltávozó részecskék nem tudnak visszajutni a folyadékba szélben gyorsabban száradnak a ruhák szélben fürdés után fázunk hajszárítóval gyorsabban szárad a haj
Forrás A forrásponton végbemenő párolgás A párolgás a folyadék belsejében is végbemegy Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen a folyadék telített gőznyomása eléri a külső (légköri) nyomást
Forráspont függ a külső nyomástól légszivattyú alatt a víz akár szobahőmérsékleten forrhat magas hegyekben a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr, ezért nem lehet pl. marhahúst vagy babot főzni kukta fazékban a víz magasabb hőmérsékleten forr, ezért hamarabb fő meg az étel
Lecsapódás Hőfelszabadulással jár főzéskor a fedő aljára vízcseppek rakódnak le és a fedő felmelegszik hűvös időben főzéskor, fürdéskor az ablaküvegre, tükörre vízpára csapódik hidegről fűtött helyre belépve a szemüveg, fényképezőgép bepárásodik hűtőszekrényből kivett üveg bepárásodik a presszókávé vízgőzzel felmelegíthető
Szublimáció Sebessége a szilárd anyagok minőségétől függ molekularácsos anyagok szublimálnak jól kámfor, naftalin, jód, szilárd illatszerek, száraz jég (szén-dioxid) a jég is szublimál 0oC alatt is megszáradnak a ruhák a legtöbb szilárd anyag nem, vagy nem érzékelhetően szublimál szublimációval ellentétes folyamat a dér képződése közvetlenül vízgőzből