Önismeret, önbizalom, önértékelés NTP-SZKOLL-17-0058 Önismeret, önbizalom, önértékelés

Gnóthi szeatun! - Ismerd meg Önmagad! (Delphoi)

„Egy harcias szamuráj azzal állt Zen mestere elé, hogy magyarázza el neki, hogy mi a menny és mi a pokol. A mester azonban megvetően azt mondta: - - Tágulj innen fajankó! Ne rabold az időmet!... A szamuráj dühbe gurult, előrántotta a kardját, és azt ordította mestere felé: - Meg tudnálak ölni arcátlanságodért!... - Íme a pokol! – válaszolta higgadtan a szerzetes. A szamuráj ámulatba esett, amiért a mester oly találóan nevezte nevén elvakult haragját, eltette a kardot, meghajolt mestere előtt. - Íme a menny! – válaszolta a mester. „

Serdülőkor (ifjúkor) ------- életközép (midle life) önismereti alap-paradoxon: saját magunkat ismerhetnénk legjobban, hiszen önmagunkról van a legtöbb információnk…  mégsem ismerjük eléggé önmagunkat (mindennapi tapasztalat) hatalmas kíváncsisággal viseltetünk önmagunk felé  2 kitüntetett időszak az emberi élet során: Serdülőkor (ifjúkor) ------- életközép (midle life)

CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR: Öreg halász (Nápoly, 1902)

Önismeret • az emberi élet „ élhetőségének” fontos eszköze • az embernek áttekintése van saját személyének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről • betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe • helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét • adottságok, képességek, célok ismerete • „hogyan felelek meg a követelményeknek?”

ÉNKÉP azoknak a személyiségvonásoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye az egymást követő életkori szakaszok során minőségi változásokon megy át egész életünk során változik, miközben vannak állandó elemei is az „én” és a „ nem én” megkülönböztetésével veszi kezdetét 3 oldala: 1. testkép (magába foglalja a testünkről, alkatunkról, fizikai tulajdonságainkról, képességeinkről, szexuális jellemzőinkről szerzett ismereteket is) 2. kognitív énkép (értelmi képeségeink 3. szociális énkép (társas-kapcsolati én)

az énkép és önértékelés szorosan összefügg kora gyerekkori tapasztalatokkal  legfontosabb a szülők visszajelzése, elfogadása a pozitív énkép és önértékelés az érzelmileg meleg, elfogadó szülő- gyerek kapcsolatban alakul ki, míg a kritizáló, elutasító, érzelmileg elhanyagoló szülői viszonyulás bizonytalan vagy negatív énképet predesztinál az énkép tudatos és tudattalan elemekből álló képződmény ( tudattalan elemek = azok a személyiségvonások, amelyekről nincs tudomása ) minél reálisabb és teljesebb az énkép, annál kevesebb benne a tudattalan elem

Önértékelés • az egyéni megnyilvánulásokra, teljesítményekre, személyes tulajdonságokra való tudatos odafigyelés • ezek folyamatos szembesítése a társadalmi elvárásokkal, a környezet visszajelzéseivel, én- ideállal • az önértékelést énünk és én-ideálunk közötti távolság határozza meg •„ én” – „én- ideál” távolság: kicsi: szélsőségesen pozitív önértékelés, tökéletesnek érzi magát nagy: negatív önértékelés, reménytelennek érzi magát közepes: hatékony, cselekvésre motiváló

Az önértékelés viszonya a siker-kudarc orientációhoz sikerorientáció és a kudarckerülés a személyiség tartós vonása a szülői nevelés/viszonyulás nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerek sikerorientált vagy kudarckerülő személyiséggé válik a sikerorientált anya a gyerekének sikeres teljesítményeit jutalmazza és adottságait ismerve reális feladatvállalásra bátorítja a kudarckerülő anya a gyereket bünteti sikertelenségeiért, és arra ösztönzi, hogy a kudarcot mindenképpen próbálja elkerülni

SIKERORIENTÁLT KUDARCKERÜLŐ szeret kockáztatni - szereti próbára tenni önmaga képességeit (a közepes nehézségű feladatot kedvelik, melyben a siker és a kudarc valószínűsége egyenlő) a kudarc az erőfeszítés hiánya, a siker saját képességeik miatt (BELSŐ) szorongó, bizonytalan vagy nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz feladatot választanak (kisebb a kudarc miatti szégyen) a kudarc képesség hiánya, a siker a szerencse miatt van (KÜLSŐ)

Kudarckereső magatartás ha a személy nincs tisztában adottságaival, képességeivel  sorozatos kudarc éri  kudarckereső magatartás Vizsg.: matematika dolgozatnál 10 feladat A tanár instrukciója: a legnehezebb az 1., 2., 3., ezért csak akkor lássanak hozzá, ha a tíz feladatból a maradék hetet megoldották a legkönnyebb feladat a 10., 9., 8. sikerorientált diákok: a 4. feladattól kezdték a megoldást, egészen a 8.-ig, majd megpróbálkoztak a nehezebbekkel; kudarckerülő diákok: a legegyszerűbb feladatokkal indítottak és a legnehezebbeket meg sem próbálták kudarckereső diákok: a legnehezebb feladatokkal töltötték a teljes időt („ha nekem nem sikerül megoldanom ezeket a példákat, az nem akkora kudarc, mintha a többit nem tudnám megoldani, hiszen azt a legjobb tanulók sem biztos, hogy megoldják…”)

Siker elérése Kudarc elkerülése MAGAS ALACSONY „túlbúzgó” kudarckerülő sikerorientált kudarckereső

A sikerorientáltság túlzásba vitele: az A-típusú személyiség …ami jó bennük: általában magas pozíciót érnek el; magasan sikerorientáltak/teljesítményorie ntáltak; erős önbizalom jellemzi őket;

A-típusú személyiség gyakran himbálja a lábát, ujjaival dobol az asztalon; robbanékonyan beszél, nem válogatja meg a szavait; központi kérdésnek tartja a pontosságot; képtelen tétlenül egy helyben ülni; minden játékban győzni akar, még a gyerekeivel szemben is; számokban méri saját és mások sikerességét (hány beteget kezelt, hány cikket írt, stb.); beszéd közben gyakran nedvesíti ajkait, bólogat, ökölbe szorítja a kezét, veri az asztalt, gyorsan veszi a levegőt; nem bírja nézni, ha mások olyasmivel próbálkoznak, ami neki jobban vagy gyorsabban megy; egyszerre két dologgal foglalkozik ténylegesen vagy gondolatban; egyre több mindent szeretne egyre rövidebb idő alatt elvégezni; nem veszi észre, hogy mi történik körülötte, közömbös a szépség iránt; sürgeti mások beszédét; indokolatlanul ingerült attól, ha sorba kell állnia valahol, vagy ha egy szerinte túl lassú autó után kell haladnia; úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy valami jó legyen, saját magának kell mindent megcsinálnia; beszéd közben hevesen gesztikulál; nagyokat pislog, gyakran rántja fel idegesen a szemöldökét;

Az önismerettel kapcsolatos egyéb modellek

Freud topografikus (jéghegy) és strukturális modellje (id-ego-super ego)

„JOHARI ablak” a Johari-ablak az önismeret egyik legszélesebb körben használt egyszerű modellje eredetileg az egyéni hatékonyság mérésére dolgozta ki Joseph Luft és Harry Ingham pszichológus  (Joe és Harry → Jo-Hari → Johari)  ismereteink és mások velünk kapcsolatos ismeretei hogyan viszonyulnak egymáshoz?...

„JOHARI ablak” a területek nem azonos mértékűek, és az élet során gyakran változnak születéskor szinte az egész személyiség „sötét terület” az élet előrehaladtával, ahogy a személy megismeri önmagát  csökken a „Sötét” terület, illetve növekszik a másik három terület mérete… a „Zárt” terület jelentős hányadát teszik ki a jó viszony megőrzése érdekében elhallgatott dolgok, pl. szomszéd, főnök-beosztott, stb. a „Sötét” terület megközelíthetetlen mind az „én”, mind a vele kapcsolatban álló „másik” számára  bizonyos egyedi körülmények (baleset, vészhelyzet, egy speciális életszakasz, vagy más nagyon ritka, egyedi esetek) tudatosíthatják az ott lévő tartalmakat

5 kulcsfontosságú nonkognitív képesség Intraperszonális képességek: önismereti képesség, érzelmeink felismerésének képessége, az érzelmeink kifejezésének képessége Interperszonális képességek: szoros érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége, mások érzelmeinek megértése, az emberek iránti érdeklődés fenntartása Alkalmazkodókészség: rugalmasság, realitásérzék, problémamegoldó képesség Stresszkezelés: stressztűrés, impulzivitás kontroll, érzelmi kontroll Hangulatszabályozás: Optimizmus, öröm kifejezésének képessége, a másokkal való kapcsolat élvezetének képessége

Az ÉRZELMI INTELLIGENCIA szerepe az önismeretben

Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos tévhitek az érzelmi intelligencia nem egyenlő azzal, hogy kedvesek vagyunk; nem jelenti azt, hogy egyeduralmat biztosítunk az érzéseknek; sem a nők sem a férfiak nem jobbak az érzelmi intelligencia terén; Az érzelmi intelligencia: képesek vagyunk a magunk és mások érzéseit felismerni; önmagunkat motiválni; az érzelmeinkkel magunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni

Érzelmi intelligencia Az érzelmek megkülönböztetésének képessége Az érzelmek megértésének képessége Az érzelmek szabályozásának képessége Az érzelmek integrálásának képessége

Daniel GOLEMAN (EQ = érzelmi intelligencia) általa lett híres az érzelmi intelligencia fogalma (emotional quotiens) 1995-ben publikálta a világszerte nagy sikert aratott könyvét: Az érzelmi intelligencia érzelmi intelligencia  összetett képesség, jelenti az érzelem megértésének, feldolgozásának és kifejezésének képességét

DANIEL GOLEMAN

az érzelmi intelligencia nagyrészt tanult képesség szoros összefüggésben áll a gondolkodással (megismeréssel), hiszen a befogadott, észlelt érzelmeket tudni kell megérteni, elhelyezni, tudni kell rájuk reagálni és megfelelően válaszolni Goleman vizsgálatokban azt találta, hogy a magas intelligencia szint önmagában még semmire sem garancia, bizonyos helyzetekben pedig semmit sem ér, ha mellette az érzelmi intelligencia-hányados alacsony…

Goleman (1995) háromféle EQ-típust különböztet meg: Öntudatosítók akik közvetlenül észlelik hangulatváltásaikat, ezért érzelmi életük kifinomult, és odafigyelésükkel rendben is tartják érzelmi világukat autonóm személyiségek biztos tudással rendelkeznek önnön korlátjaikról életszemléletük pozitív rossz hangulataikon nem rágódnak, viszonylag hamar leküzdik

emberek, akik gyakran érzik magukat tehetetlennek érzelmeikkel szemben 2. Lehengereltek emberek, akik gyakran érzik magukat tehetetlennek érzelmeikkel szemben csapongók és hamar elvesztik önuralmukat, nem igyekvők érzelmeik megváltoztatásában  a rossz hangulatok tartósabbak 3. Beletörődők általában tudják, hogy mit éreznek, de hajlamosak beletörődni kedélyállapotukba nem változtatnak rajta: vagy a túl kicsi motiváltságuk miatt, vagy alárendelik magukat ezeknek az érzelmeknek (kapcsolódás a depresszív életérzéshez)

Miért fontos az EQ? (Goleman) E.Q. háromszor jobban előrejelzi a magasabb munkateljesítményt , mint az IQ (predikció: 15 – 45%-s) a vezetői képesség nagy mértékben múlik az EQ-n E.Q. az egyik legjobb prediktora a válásoknak és a házassággal való elégedettségnek ezek a képességek megváltoztathatók, erősíthetők és csökkenthetők, vagyis meg lehet tanítani az embernek az adott körülmények között, hogy jobban kihasználja, hasznosítsa ezt az érzelmi- szellemi potenciált