Közgazdaságtan II 1-4. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: 2. Pénzről. 2.1 Modern hitelpénzrendszer; 2.1’ Központi bank által kibocsátott digitális pénz 2.2 Chicago-terv, 2.3 kriptovaluta-rendszer; 2.4 Aranypénzrendszer; 3. Gazdagodás alaplogikájáról: oikonomia versus krematisztiké; 4: szereplőkről: jószágátalakításon keresztül versus pénzáramlásokkal; 5. Piacgazdaságról: krematisztikus, szabad és a modern változatában magánhitel-pénzrendszer van. Elméletek A modern hitelpénzrendszer-működéséről: Rosier-modell. 2. Az uralkodó elméletről 6.EA: Használható-e a valós gazdaság megértéséhez? NEM. Új elmélet kell (heterodox elméletek szemben az ortodox-szal, ahol ortodox elmélet két posztulátumot teljesít: 1/ oikonomia; 2/ egyéni és társadalmi gazdagság azonos természetű) pl.: Karl Marx 1/ elvet 2/ megtart. Krematisztiké magántulajdon és pénzgazdaság szükségszerű velejárója, ezért kommunizmus a megoldás a kapitalizmus visszáságaira. IGEN. A valóság akkor lesz hasonlatos az elmélethez, ha valóban szabad gazdasággá alakítjuk a kapitalizmust. Silvio Gesell: szabad föld és szabad pénz. RÉSZBEN. John Maynard Keynes (számviteli elméletek) 1/ megtart 2/ elvet.

2. IS-LM alapmodell PÉNZPIACON 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg Tehát: y=c(y)+i(r) – 2 ismeretlen … … és a reál kamatláb hogyan határozódik meg? PÉNZPIACON Időszak átlagos pénzkészlete (stock) szükségképp a nem banki szereplőknél van. Tehát: pénz kínálata = pénz kereslete Miért akarnak a szereplők pénz tartani? - Hagyományos pénzdefiníció alapján: Gondolkozzunk … 1/ Egyébként van a pénznek piaca? / Értelmes pénzpiacról beszélni? (Mit cserélnek mire a pénzpiacon?) 2/ Pénzkereslet stock vagy flow? (Stock - flow probléma) A problémát elkerülendő, kövessük Irving Fisher-t – kizárólag flow!-ban érvelünk: időszak alatt forgó pénz mennyisége = eladott termékek pénzben kifejezett mennyisége Mv=py   A problémás „pénzpiacos” szemléletű egyenlet a fenti alakra hozható: Mennyiségi pénzelmélet: A pénz forgási sebessége v fix. pénzsemlegesség tana: A teljes pénzmennyiség növekedése kizárólag az árszínvonal növekedését okozza.

Feltételezések (1972-es a modell): Következik a pénzsemlegesség tana a mennyiségi pénzelmélet egyenletéből? NEM, ehhez szükséges, hogy a reál GDP (y) is fix legyen MÁSKÉPP bizonyítás: Újklasszikusok (Chicago-i iskola) - Robert Lucas (Nobel-díj 1995) Feltételezések (1972-es a modell): gazdaság mindig egyensúlyban van (Miért nem napoznak inkább?) racionálisak a várakozások (nem mond ellent a modellszereplő megfigyelésének) (3. sokszor: reprezentatív szereplős modellek) (jövedelemelosztás) Könnyen megmutatható, hogy ezekből a feltételezésekből NEM következik a pénz-semlegesség (Frank Hahn 1982) Mit ér tudományos szempontból egy Nobel - díj (közgazdaságtanból)? (Chicago-iskola példája; Nobel díjak nemzeti eloszlása) Mv=py Gond: Ha előfeltételezzük y adottságát akkor tautológia. Russia’s „unstoppable” hypersonic missile:

árupiaci egyensúlyi pontok halmaza IS – LM alapmodell ábrán IS görbe ábrázolása (1) árupiaci egyensúlyi pontok halmaza y=c(y)+i(r) yS y, tervezett yD=c(y)+i(r1) B yD=c(y)+i(r0) r r0 A* A IS r1 * B di=i(r1)-i(r0) y tényleges 450 y tényleges dy

y=c(y)+i(r)=c(y)+s(y) IS – LM alapmodell ábrán IS görbe ábrázolása (2) r y=c(y)+i(r)=c(y)+s(y) i(r)=s(y) i(r) A r0 * B r1 * IS y 45o s(y)

pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza IS – LM alapmodell ábrán LM görbe ábrázolása r pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza Ms=pmd(y,r) l(r) LM Tételezzük fel, hogy szeparálható: r0 * r1 * 45o y k(y)

Költségvetési kiadások növelésének hatásán keresztül IS-LM alapmodell igazodási mechanizmusa: Költségvetési kiadások növelésének hatásán keresztül r i(r)+g0 EKM A→B/ dG ↑ → yD↑ LM A→C/ k(y) ↑ → l(r)↓ → r ↑ C * B→C/ I↓ → yD↓ A B r0 * * IS dg r1 g0 y 45o Kiszorítási hatás s(y)+t(y)

Alap IS-LM modell tanulságai Alap IS-LM modell John Maynard KEYNES modelljének Hicks-i értelmezése. Nagy gazdasági válságra válaszul, KEYNES azért készítette, hogy megmutassa, hogy: ÁLLÍTÁS: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki. Nevezetesen az áru és pénzpiac egyensúlya mellett a munkapiacon lehet egyensúlytalanság. (más szóval, nem igaz a Walras - törvény) Hogyan? Keynes elfogadja, hogy a munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg, de elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Leegyszerűsítve: Adott p árszínvonal mellett (vagy adott r mellett): IS görbe - árupiaci egyensúlyi pontok: y=c(y)+i(r) LM görbe – pénzpiaci egyensúlyi pontok: Ms=pmd(y,r) y; r (vagy p) L foglalkoztatottság Nincs ok, hogy ez pont megegyezzen a teljes munkakínálattal.

ÁBRÁN: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki LM W LD LS Kényszerű munkanélküliség KEYNES IS y L LD A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls Pl.: