(A szervezeti célkitűzés) Stratégiai menedzsment Organizational purpose (A szervezeti célkitűzés)

Bevezetés Különböző szempontok szerint vizsgálták a stratégiát, de kevés figyelmet szenteltek a szervezeti célokra - A figyelem az eszközökön volt, nem a célon Követelményeket támasztanak a céggel szemben: részvényesek, alkalmazottak, beszállítók, ügyfelek, kormányok és közösségek Meg kell határozni, ki lesz a vállalat értékteremtő tevékenységének a fő kezdeményezettje A szervezeti cél alapelvként funkcionálhat a stratégiai lehetőségek értékelésekor Meghatározása kihívásokkal teli feladat – sokféle nézet

Vállalati küldetés Megfoghatatlan fogalom „magasztos elvek listája” Vállalati küldetés = alapelv, amely egy adott irányba hajtja, mozgósítja a vállalatot Milyen típusú alapelvek építik fel? Milyen szerepet játszik a stratégia kialakításának folyamatában? Ki határozza meg?

Vállalati küldetés

A vállalati küldetés elemei Szervezeti cél : az ok, amiért a cég létezik A vezetők szervezeti célról alkotott felfogása irányt ad a stratégia folyamatának, befolyásolja a stratégia tartalmát Az alapelvek utat mutatnak a stratégiai döntéshozatalban A szervezeti cél a vállalat stratégiájának a központja, de a három másik alkotórész is rendkívül fontos

A vállalati küldetés elemei Szervezeti eszme Szervezeti cél Üzlet meghatározása Szervezeti értékek

A vállalati küldetés elemei – Szervezeti eszme A feltevések a környezet jellegéről - mit kell a cégnek tenni, hogy sikeres legyen az üzletben Ha a cégen belül nincs egyetértés az alap stratégiai eszmékről → konfliktusos és elhúzódó döntéshozatal Gyors és összehangolt munka: egyetértés szükséges A közös eszmék megerősítéséhez minden szervezeti tagra szükség van - könnyebb kommunikáció és döntéshozatal - magabiztosabb, motiváltabb csapat

A vállalati küldetés elemei – Szervezeti értékek Szervezeten belül minden embernek megvannak a saját értékei, amiről hiszi, hogy jó Ha a szervezet tagjainak közös is az értékrendje, meghatározó hogy mit tartanak: - érdemleges tevékenységnek - etikus szokásnak - morális felelősségnek →nagy hatással lehetnek a stratégiai döntésekre

A vállalati küldetés elemei – Üzlet meghatározása Jó üzlet, amíg a befektetések megtérülnek? - irányvonal hiánya Az üzlet meghatározása alapelvként szolgál Segít megkülönböztetni a lehetőségeket a felesleges kitérőktől

A vállalati küldetés elemei A vállalati küldetés erőssége attól függ, hogy ez a négy elem hogyan passzol egymáshoz - kölcsönösen hogyan erősítik egymást Ha a küldetés létrejött → a szervezet tagjai között emocionális kötelék → energetizálja őket a küldetés szerinti munkára

Küldetés ≠ vízió Víziót gyakran összetévesztik a küldetéssel Vízió: felvázolják az ügyök jövőbeli állapotát, amit el akarnak érni Küldetés – Alapelvek, amelyek a stratégiai döntéseket vezérlik Vízió – Vágyott jövő, amit a vállalat remél, hogy el fog érni

Vállalati küldetés funkciói A vállalati küldetés tagolható a küldetésnyilatkozat eszközei szerint Ha a küldetés nincs leírva, az növeli az esélyét, hogy eltérő értelmezések alakuljanak ki a szervezeten belül

Vállalati küldetés funkciói Iránymutatás: - pontosítja az alapszabályokat, amin a stratégiának alapulnia kell - adott irányba állítja a szervezetet Legitimizáció: - az üzleti filozófia meghatározásával megnő az esélye, hogy a részvényesek elfogadják, támogatják, és bíznak a cégben Motiváció: - közös munkára inspirál egy adott irányba

Vállalati vezetés formái - Struktúra két szintű testületi struktúra (Németország, Hollandia, Finnország) egy szintű testületi struktúra (USA, Nagy-Britannia, Japán) szabadon választható (Svájc, Franciao.) Két szintű: erőviszonyok formális felosztása (igazgatóság + felügyelő bizottság) Egy szintű: igazgatók és nem igazgatósági vezetők együtt vannak a vezetőségben

Vállalati vezetés formái - Struktúra

Vállalati vezetés formái - Tagság Az igazgatótanács összetétele nagyon eltérő lehet – jogi szabályozás Németország: - igazgatótanács 50% a cég alkalmazottja, 50% részvényes Franciaország: - a munkaerő képviselői megfigyelői státuszban

Vállalati vezetés formái - Feladatok A tanács ritkán találkozik - szavazásra kérik csak meg őket → csak kicsi formális/ informális ereje van, hogy ellentmondjon a vezérigazgató akaratának A tanács rendszeresen találkozik - aktív szerep a vállalat irányításában - pl: javaslatok kialakítása felső vezetők kiválasztása

Vállalati vezetés funkciói Formáló funkció: - befolyásolja a vállalati misszió kialakulását - alakítja, tagolja, kommunikálja az alapelveket, amik a szervezeti tevékenységet irányítani fogják Teljesítmény funkció: - közreműködik a stratégia folyamatában, hogy a vállalat jövőbeli teljesítményét javítsa - elbírálja a felső vezetők stratégiai kezdeményezéseit

Vállalati vezetés funkciói Megfelelőségi funkció: - biztosítja a vállalati megfelelőséget a megadott küldetéshez és stratégiához - felügyeli, hogy a vállalat a tevékenységét az ígéreteknek megfelelően végzi-e - ha hiányt talál → nyomást gyakorol a változás érdekében

Jövedelmezőség és felelősség paradoxon Az ipari forradalom óta központi téma számos társadalomtudományban A cégnek olyan stratégiát kell folytatni, ami biztosítja a jövedelmezőséget, de emellett bizonyos társadalmi felelősségvállalásnak is meg kell jelennie A legtöbb vezető szerint mindkettő értékes cél, amire törekedni kell

Jövedelmezőség A gazdasági szervezetnek profitot kell termelnie, hogy talpon maradjon A tőzsdére bevezetett vállalatok erős nyereségessége a magasabb részvényárakban tükröződik - elősegíti más cégek megszerzését - védelem az ellenséges felvásárlás ellen A nyereségesség nem csak előnye, hanem forrása is a versenyelőnynek Biztosítja a cég számára a pénzügyi mozgásteret, hogy javítsa versenypozícióját, és megvalósítsa a törekvéseit

Társadalmi felelősségvállalás Bizalom kiépítése az emberek között Bizalom: Ha az emberek érzik, hogy mások társadalmilag felelősségteljesen viselkednek, ahelyett, hogy a saját érdekeiket korlátozás nélkül érvényesítenék → termelékeny csapatmunka Fontos, hogy a bizalom a szervezet és szélesebb környezete között is fejlődjön - vásárlók, szállítók, aktivista csoportok

A részvényesek érdekeinek perspektívája Mi a legjobb a részvényeseknek? - Magas részvényárak és magas osztalék - hosszú távú beruházások, K+F tevékenység, tőke beruházások A felső vezetők számára nagy kihívás, hogy a részvényesek érdekeire törekedjenek - részvényesek megbízásából dolgoznak - saját érdekeik érvényesítése helyett „megbízó-ügynök” probléma

Az érintettek érdekeinek perspektívája A céget úgy kell kezelni, mint egy együttműködés a különböző erőviszonyú felek között Közös vállalat Minőségi értékek - dolgozók: munkakörülmények - szállítók: közös innovációk, közös kockázatviselés

A részvényesek és az érintettek

Köszönöm a figyelmet!