felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga FEJEZET A közigazgatás felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga A diasor hatályosítását végezte: Szalai András, 2019. január

Az előadás tartalmi felépítése A közigazgatás felépítése Az államigazgatás Az önkormányzati igazgatás Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program)

Célkitűzés A fejezet bemutatja a közigazgatás fogalmát és feladatait. Betekintést ad a központi államigazgatási szervek illetve a helyi-területi államigazgatási szervek alapvető csoportjaiba. Bemutatja a helyi önkormányzati igazgatás alapjait. Ismerteti a Magyary Program legfontosabb elemeit.

1. A közigazgatás felépítése

1.1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása.

1.2. A közigazgatás feladata Jogalkotás Jogalkalmazás Szervezés Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat A közigazgatás Hatáskör Illetékesség Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás

1.3. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) 1 Államigazgatás Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. Állami feladatokat lát el (országos közügy). Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). Szervezetüket jogszabály határozza meg. Önálló költségvetésük van Állami vagyonkezelők Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük

1.3. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) 2 Önkormányzati igazgatás Törvényi és saját feladat-meghatározás. Helyi közügyeket lát el. Önálló döntési jogkör. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). Szervezetüket önállóan határozzák meg. Önálló költségvetés. Saját tulajdon, saját bevételek. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet).

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a közigazgatás fogalma? Melyek a közigazgatás feladatai? Milyen jellemzői vannak az államigazgatásnak? Milyen jellemzői vannak a közigazgatásnak?

2. Az államigazgatás

2.1. A központi államigazgatási szervek Az egész országra kiterjed az illetékességük Országos feladatokat látnak el Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el Kormány a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Miniszterelnöki Kormányiroda; Kormányzati főhivatalok; Központi hivatalok; Autonóm államigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek; Rendvédelmi szervek

szervezete és működése 2.1.1. A Kormány szervezete és működése a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ Miniszterelnök Miniszterelnök helyettes Tárca miniszterek Tárca nélküli miniszterek a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el

szervezete és működése 2.1.1. A Kormány szervezete és működése A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen ülésezik. Rendeletet alkot. Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat). Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza.

2.1.1. A Kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: 1. Kormánybizottságok 2. Kabinetek 3. Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: 1. Kormánybiztosok 2. Miniszterelnöki biztos 3. Miniszteri biztos

2.1.2. Minisztériumok Miniszter feladatai: Jellemzői: Miniszter által vezetett, központi kormányzati igazgatási szerv; Különös hatáskör; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. Miniszter feladatai: Vezeti a minisztériumot; Irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét; Kormány-előterjesztések készítése; Jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; Nemzetközi kapcsolatok kialakítása; Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel.

2.1.2. A minisztérium szervezete Csúcsminisztériumok, több korábban önálló tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek, Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra) Szakterületenként tagozódnak. Élén az államtitkár. Szakterülethez tartozó koncepciók kidolgozása, végrehajtás felügyelete, koordinálása. Államtitkárság Államtitkár munkájának segítése. Részterületek koordinációja. Élén a helyettes-államtitkár áll. Helyettes államtitkárság Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Főosztály Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Osztály Minisztérium

jogállású központi államigazgatási szervek 2.1.3. A nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek Fő feladatuk: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység.

2.1.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek A Kormány, a minisztériumok és az 1.+2.+3. pont alatti szervek együtt: központi kormányzati igazgatási szervek 1. Miniszterelnöki Kormányiroda 4. Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság 2. Kormányzati főhivatal Egyenlő Bánásmód Hatóság Központi Statisztikai Hivatal Gazdasági Versenyhivatal Országos Atomenergia Hivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Választási Iroda 5. Önálló szabályozó szerv 3. Központi Hivatal (csak példák) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstár Oktatási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 6. Rendvédelmi szerv és a KNBSZ rendőrség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal (19+1) Járási (Kerületi) Hivatal Egészség- biztosítás stb. Munkaügy Fogyasztó-védelem Központi szakigazgatási szervek

2.2.1. A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete KORMÁNYMEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ (Főigazgató-helyettes) Kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységek Járási (kerületi) hivatalok

2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége. Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve. Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek, a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia.

Ellenőrző kérdések Melyek a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek? Melyek a minisztérium jellemzői? Sorolja fel az önálló szabályozó szerveket! Mondjon példát központi hivatalra! Sorolja fel a kormányzati főhivatalokat! Mutassa be a megyei kormányhivatal vezetését! Melyek a járási hivatalok jellemzői?

3. Az önkormányzati igazgatás

3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik.

3.2. A helyi önkormányzatok típusai Területi/Megyei Települési

3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok Fővárosi kerületi önkormányzat Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok Nem felettesei a települési önkormányzatoknak Mellérendeltségi viszonyban állnak

3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit: Területi/Megyei Települési területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat látnak el.

3.5. A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

3.5.1. A települési önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Polgármester (Főpolgármester Közgyűlés elnöke) Polgármesteri Hivatal Jegyző Körjegyző Főjegyző (megye, főváros) Aljegyző(k) Részönkormányzat Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság

3.5.1.1. A képviselő-testület Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

3.5.1.2. A polgármester Irányítja a polgármesteri hivatalt. Képviseli az önkormányzatot. Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá. Államigazgatási hatáskörök címzettje. Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása. Tagja és elnöke a képviselő-testületnek. Összehívja és vezeti az üléseket. Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését.

Kötelezően létrehozott Szabadon létrehozható 3.5.1.3. Bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. Javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció. Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők. Elnöke: csak képviselő lehet. Kötelezően létrehozott ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Szabadon létrehozható lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti

3.5.1.6. Önkormányzati társulások Létrehozható: egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására. Önkéntes társulás Kötelező társulás (törvény rendelheti el)

3.5.2. A települési önkormányzatok működése Szervezeti és Működési Szabályzat: a működés alapdokumentuma. Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei. Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): Egyszerű többség, Minősített többség. A képviselő-testület döntése: Rendelet, Határozat. Rendeletalkotás: a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. Közmeghallgatás intézménye

3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata Országgyűlés Kormány Köztársasági elnök ÖNKORMÁNYZAT IM + BM Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Miniszterek

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a helyi közügy fogalma? Mondjon példát kötelező önkormányzati feladatra! Melyek a képviselő-testület főbb jellemzői? Melyek a polgármesterre vonatkozó főbb jellemzők? Melyek a bizottságokra vonatkozó főbb jellemzők?

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora volt, amely rögzítette a közigazgatás-fejlesztés irányait.

4.1.1. A közigazgatási változások Típusai REFORM felülről lefelé irányuló folyamat a közigazgatás vezető szintje kezdeményez a közigazgatás egészét érinti INNOVÁCIÓ alulról fölfelé induló folyamat az apparátus kezdeményez valamely részterületet érint

4.1.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, 3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése és fenntartása. A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra a tervdokumentumokra és a megvalósítási dokumentumokra bomlanak.

4.1.3. Magyary Zoltán szakmai munkássága 1888-1945 Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. Fő műve: Magyar közigazgatás (1942)

4.2.1. A Magyary Program kiindulópontjai A megoldásra váró problémák túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; teljesítménykényszer hiánya; közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- és fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.

4.2.2. A Magyary Program célrendszere A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés; a feladatrendszer megújítása; a belső eljárások racionalizálása; az ügyfélkapcsolatok javítása; a személyzeti igazgatás fejlesztése; a kiszámítható életpálya.

beavatkozási területei 4.2.3. A Magyary Program beavatkozási területei A közigazgatási szervezetrendszer A közigazgatási feladatellátás A közigazgatás eljárásrendje A közigazgatási személyzeti rendszer

Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség reform és innováció között? Sorolja fel a legfontosabb megoldandó problémákat a Magyary Program szerint! Miért inkább program a műfaja, mintsem terv? Melyek voltak a Magyary Program stratégiai célkitűzései? Melyek voltak a Magyary Program főbb beavatkozási területei?

köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!