KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek Hatályosította: dr. Nagylaki Csilla 2018. július 31.

Az államháztartás gazdasági szerepe 1. fejezet Az államháztartás gazdasági szerepe

1.1. Az államháztartás az állampénzügyek rendszerében Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Közszféra: a nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része, közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe. Államháztartás: az állam (központi költségvetés) és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Államháztartás alapegységei: államháztartási alrendszerek, az államháztartásról szóló törvény szerint. Államtudomány: szerves része a közpénzügytan, amely nem csak jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves kombinációja.

1.1. Az államháztartás az állampénzügyek rendszerében

1.1. Államháztartás az állampénzügyek rendszerében Az állam különleges gazdasági szereplő: Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása. Közpénzekből gazdálkodik. Az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozás alapján valósul meg. (Alaptörvény, Államháztartási-, Stabilitási-, Önkormányzati-, Vagyon-, Költségvetési-, Zárszámadási, Állami Számvevőszéki, Jegybank- törvények alapján) Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja majd újra elosztja). Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás). Képes a jövedelemtulajdonosok – lakosság, vállalkozások, állam – jövedelem pozícióit megváltoztatni.

A fiskális politika, mint az állami beavatkozás, intervenció eszköze Intervenciók Speciális, politikai akarat függő beavatkozások Általános, kötelező feladat ellátás Közbiztonság, védelem Pl. határvédelem, rendvédelem Jogi, közigazgatási rendszer működtetése Pl. igazságszolgáltatás Egyes kiemelt vállalkozói csoportok támogatása Pl. kisvállalkozások, agrártámogatások, stb. Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése Pl. befizetés az EU költségvetésébe Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége, ezek működtetése Pl. adók beszedése, gazdasági szabályozók megalkotása Egyes lakossági csoportok kiemelt támogatása Pl. családtámogatások, nyugdíjasok, stb. Államadósság kezelése Pl. törlesztések

1.2. Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek, felértékelődő államháztartás Strukturális reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly A reformok „forrásai”: a) Hitel b) Megszorító csomagok c) Tehermegosztás

1.2 Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek, felértékelődő államháztartás Magyarország 2010 utáni újjászervezésének területei, programjai: Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása), Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). Széchenyi 2020 (2014-20. közötti programozási időszak EU források felhasználása) A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez.

1.3. Az államműködés magyar modellje Az államműködés korábbi magyar modellje Eltérő, a Kormány gazdaságpolitikáját nem támogató fiskális és monetáris mechanizmusok Decentralizált fiskális politika Inaktív, leépített állami szabályozás és ellenőrzés Összehangolatlan jegybanki státus Az államműködés jelenlegi modellje Összehangolt fiskális és monetáris mechanizmusok Centralizált fiskális politikai erőtér Aktív szabályozó és ellenőrző állami szerep Támogató jegybank-politikai környezet

1.4. A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolata A nemzetgazdaság egészének folyamatait meghatározó mutatók: Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem), Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya). Az államháztartás helyzetét meghatározó mutatók: Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; GDP max. 60%-a).

2. fejezet Az államháztartás rendszere, gazdálkodásának alapelvei, legfontosabb szabályai

2.1. Az államháztartás fogalma, kapcsolata az állam más szerveivel és az EU-val Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: Az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. Feladat-megközelítésben: Minden olyan tevékenység, amely az állam által előírt feladat végrehajtását szolgálja, amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. Szervezeti megközelítésben: Az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

2.2. Az államháztartási gazdálkodás új trendjei, törvényi változása Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik. A reform területei: Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése), Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

2.2. Az államháztartási gazdálkodás új trendjei, törvényi változásai Az államháztartási gazdálkodás szabályozásának nóvumai: Alrendszerek száma csökken (4 2) Középtávú tervezés, kötelezettségvállalás, fedezetvizsgálat Költségvetési tervezés, előirányzat átcsoportosítás Összevonások megszüntetés, felesleges munkaterhek csökkentése Államháztartási ellenőrzés szigorítása, önkormányzati beszámoló szabályszerűségi vizsgálata Létszámfogalom Gazdasági szervezet Költségvetési kettősség megszüntetése Átlátható szervezet Zárszámadási határidők változása

2.3. Az államháztartás alrendszerei Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, A fentiek által irányított költségvetési szervek

2.4. Az államháztartás sarokkő szabályai, keretei stabilitási követelményei Alaptörvény Központi költségvetésről, Zárszámadásról szóló törvények, Stabilitási törvény, Államháztartásról szóló törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, Nemzeti vagyonról szóló törvény, Állami Számvevőszékről szóló törvény, Jegybanktörvény

2.5. Az államháztartási bevételek és kiadások Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegű bevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

2.5. Az államháztartási bevételek és kiadások

2.6.1. Államháztartási gazdálkodási alapelvek Éves költségvetés szerinti gazdálkodás Költségvetés, bevételek-kiadások, költségvetési mérleg Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás Kiadási előirányzatok Bevételi előirányzatok Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

2.6.1. Államháztartási gazdálkodási alapelvek Az alapelvek szerepe az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk. Érvényesülésük jogszabályi garanciái a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

2.6.1. Államháztartási gazdálkodási alapelvek Nyilvánosság elve A tervezés és elszámolás alapelvei a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, vállalkozás folyatatásának számviteli alapelve, a programozás elve, a teljesség elve, a valódiság elve, az egységesség és áttekinthetőség elve, a globális fedezet elve, a bruttó elszámolás elve, a részletezettség elve, fenntarthatóság és egyensúly elve, ellenőrizhetőség elve

2.6.1.Államháztartási gazdálkodási alapelvek A költségvetési források felhasználásának alapelvei felhasználási kötöttség elve, közbeszerzési kötelezettség elve, állami támogatások korlátozásának elve

2.6.2. Eredményszemléletű államháztartási számvitel Főbb jellemzők: A gazdálkodási események teljes körének rögzítése. Az értékcsökkenés, mint költségelem. Az eszközhasználati költségek - vagyongazdálkodás mozgástere. A tranzakciók időbeli csúsztatásának kizárása. Információgyűjtés - gazdasági teljesítmény mérése. A gazdasági teljesítmény=a pénzügyi, jövedelmi, és vagyoni eredmény. Költség – forrásallokáció – racionális döntés. Információk forrása. Input, output szemlélet – költségvetési kontroll, teljesítménymérés. Vagyonmérleg teljessége. Hatékony gazdálkodás és döntéshozatali rendszer biztosítéka.

2.6.2. Eredményszemléletű államháztartási számvitel Könyvvezetés, könyvviteli zárlat, éves költségvetési beszámoló Az éves költségvetési beszámoló fő részei: A költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító részek. A vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító részek.

2.7. Magyarország gazdasági stabilitása A Költségvetési Tanács Az ALAPTÖRVÉNY közpénzekkel és önkormányzatokkal kapcsolatos sarkalatos pontjai: Költségvetés elfogadása vonatkozó szabályok Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályok Hitelfelvétel, pénzügyi kötelezettségvállalás korlátozása Önkormányzati kölcsönfelvétel korlátozása Törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata, megsemmisítése

2.7. Magyarország gazdasági stabilitása A Költségvetési Tanács A stabilitási törvény szabályozási tárgykörei: az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), a közteherviselés alapvető szabályai, a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.

2.7. Magyarország gazdasági stabilitása A Költségvetési Tanács tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai Feladatai: Központi költségvetés tervezetének véleményezése (adósságkövetelmény érvényesülése); Előzetes hozzájárulásról való döntés a központi költségvetési törvény elfogadásához (adósságkövetelmény érvényesülése); Vélemény nyilvánítási jogkörök; Ügyrendjének megállapítása.

2. 8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2. 8. 1 2.8.Nemzeti vagyongazdálkodás 2.8.1. A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése Az Alaptörvény nemzeti vagyon gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei: Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

2. 8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2. 8. 1 2.8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2.8.1. A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése A nemzeti vagyon köre A nemzeti vagyon körén belüli vagyonkategóriák: Kizárólagos tulajdonban álló vagyon nemzeti vagyon Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nemzeti vagyon Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon Üzleti vagyon

2. 8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2. 8. 1 2.8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2.8.1. A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése A nemzeti vagyontörvény által definiált vagyonkategóriák: Forgalomképtelen nemzeti vagyon Kincstári vagyon

2. 8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2. 8. 2 2.8. Nemzeti vagyongazdálkodás 2.8.2. A nemzeti vagyongazdálkodási alapelvei A nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése. További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, a nemzeti vagyon körének bővítése, értéknövelő használata, hasznosítása, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

2.8. Nemzeti vagyongazdálkodás Gazdálkodás az állami vagyonnal Az államháztartás vagyona   Állami vagyon Köztestületi vagyon Helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona Társadalom-biztosítás vagyona

2.8. Nemzeti vagyongazdálkodás Gazdálkodás az állami vagyonnal Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás és vagyonkezelés feladata: Közvetlen felhasználás, Közvetett hasznosítás, Az állami vagyon gyarapítása. Tulajdonosi joggyakorlás: Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (MNV Zrt.; MFB Zrt.) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai Állami vagyon hasznosítására kötött szerződésre vonatkozó szabályok Állami vagyon értékesítésének szabályai (ingyenes átruházás) Tulajdonosi ellenőrzés

2.9. A kincstári rendszer és az államadósság kezelése 2.9.1. A Kincstári Rendszer lényege A Magyar Államkincstár Jogállása, szervezetet Feladatai: Államháztartási feladatok Pénzbeli és egyéb ellátásokkal kapcsolatos feladatok Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos feladatok Kincstári ügyfelek: Kincstári kör, Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

2.9. A kincstári rendszer és az államadósság kezelése 2.9.2. Az államadósság-kezelés Alapjai Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörű Részvénytársaság Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főbb funkciói: az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

3. fejezet Az államháztartás központi szintje

3.1.1. A központi költségvetés bevételei, kiadásai és tartalékai

3.1.1. A központi költségvetés bevételei, kiadásai és tartalékai A költségvetés főbb kiadásai: Költségvetési szervek kiadásai: Közhatalmi, közigazgatási kiadások Közszolgáltatási kiadások Szakmai, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Támogatások (lakosság, vállalkozások, pártok, nonprofit szektor) Transzferek (helyi önkormányzati alrendszerének támogatása) Adósságszolgálat Egyéb kiadások EU társfinanszírozás, hozzájárulás az EU költségvetéséhez Tartalékok (céltartalék, rendkívüli kormányzati intézkedések, fejezeti tartalékok, Országvédelmi Alap).

3.1.2. A költségvetési törvény szerkezete FEJEZETEK (fejezetrend) Szervezeti fejezetek (államhatalmi szervek, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, köztestületek) Funkcionális fejezetek pl. a helyi önkormányzatok támogatásai, vagyon fejezet CÍMEK (címrend) Szervezeti címek (egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím) Funkcionális címek (további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek) ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások, munkaadókat terhelő járulékok, szociális hozzájárulási adó Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások, beruházások

3.1.3. Költségvetési ciklus SZAKASZ IDŐBELI ELHELYEZÉS FŐBB FELELŐSÖK FELADATOK Döntés-előkészítés A költségvetési évet megelőző év Fejezeti irányító szerv, államháztartásért felelős miniszter, Kormány Költségvetési egyenleg cél, tervezés, törvényjavaslat Döntés Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Országgyűlés, Bizottságok A törvény megvitatása, törvény elfogadás Végrehajtás A költségvetési év Kormány, fejezeti irányító szerv, költségvetési szervek költségvetések készítése, előirányzatok teljesítése Ellenőrzés Költségvetési évet követő év Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés Zárszámadási törvény előkészítése, elfogadása

3.2. Társadalombiztosítási Alapok Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap. Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok, hozzájárulások. Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). TB igazgatási szervek: Magyar Államkincstár (Központi szerv, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő.

3.3. Az elkülönített állami pénzalapok működése Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

4. fejezet Az államháztartás önkormányzati alrendszere

4.1. Az önkormányzatok gazdálkodásának jogi-szabályozási környezete Az Alaptörvény 32. cikk (az önkormányzatok gazdasági önállóságának jogi alapja – relatív pénzügyi gazdálkodási autonómia) A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (a közfeladatok ellátása) Stabilitási törvény ( alapja Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdés) Főszabály: a adósságot keletkeztető ügylet a Kormány engedélyéhez kötött A Kormány engedélyéhez nem kötött hitelügyletek

4.2. Az önkormányzati költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, A költségvetési beszámoló A költségvetési ciklus A költségvetés előkészítése költségvetési rendelettervezet elkészítése (jegyző) költségvetési egyeztetések A költségvetési döntés A költségvetési rendelet elfogadása (a rendelet főbb tartalmi elemei) Az átmeneti gazdálkodás szabályai A költségvetés végrehajtása helyi önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági szervezet, előirányzatok felhasználása (módosítás, átcsoportosítás) A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése zárszámadási rendelet elfogadása (a rendelet főbb tartalmi elemei, tájékoztatások)

4.2. Az önkormányzati költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, A költségvetési beszámoló A helyi önkormányzatok bevételei: Közhatalmi bevételek (helyi adók, települési adók, hozzájárulások, díjak, bírságok, stb.) Központi költségvetési támogatások Átengedett, megosztott bevételek (gépjármű adó, bírságok, termőföld bérbeadásából származó SZJA, stb.) Közszolgáltatások ellenértéke EU forrásból származó bevételek, államháztartáson kívülről érkező támogatások Vagyonnal kapcsolatos bevételek (vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából, értékesítésből hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat) Egyéb

4.2. Az önkormányzati költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, A költségvetési beszámoló Az önkormányzati feladatok finanszírozása történhet: közszolgáltatási szintnek megfelelő feladatellátás, a helyi szükségleteket jellemző mutatószámok, a lakosságszám alapján, valamint felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatás nyújtásával. Támogatás biztosításnál figyelembe veendő: takarékos gazdálkodás, jogszabályon alapuló bevétel, tényleges saját bevétel.

4.2. Az önkormányzati költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, A költségvetési beszámoló Saját bevételek (Mötv. szerint): a helyi adók (a települési adó is); saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; átvett pénzeszközök; törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

4.2. Az önkormányzati költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, A költségvetési beszámoló A helyi önkormányzatok KIadásai: az önkormányzati hivatal működési kiadásai, önkormányzati költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, a vagyonnal kapcsolatos kiadások, és az önkormányzatok adósságával kapcsolatos kiadások

4.3. Az önkormányzati gazdálkodás, vagyonpolitika 4.3.1. Az önkormányzati gazdálkodás Bankszámlavezetés Vállalkozás szabadsága, korlátai A közigazgatási rendszer megújítása (feladatkataszter átalakítása, adósságkonszolidáció)

4.3. Az önkormányzati gazdálkodás, vagyonpolitika 4.3.2. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyak Kizárólagos állami tulajdonban álló vagyonelemek (pl. közutak, közterek), Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyoni kör (nemzeti vagyontörvény, helyi rendelet) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek, stb). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

5. fejezet A költségvetési szervek

5.1. Költségvetési szervek jogállása, küldetése Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez, gazdálkodásáról eredményszemléletű számviteli beszámolót készít.

5.1. Költségvetési szervek jogállása, küldetése A költségvetési szervek alapításának főbb szabályai A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény, rendelet (Áht, Ávr.) írja elő. A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége, irányítása, felügyelete 5.2.1. Alapvető Szabályok A költségvetési szerv alapító okirata tartalmazza: a költségvetési szerv nevét, az alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelölését, közfeladatát és szakmai alaptevékenységeit, illetékességét, működési körét, irányító szervének nevét, székhelyét, telephelyeit, vezetőjének kinevezési/megbízási rendjét, az alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.1. Alapvető Szabályok Közfeladat-ellátási kötelezettség A feladatellátás belső rendje, módja (SZMSZ, belső szabályzatok). Alaptevékenység: jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.1. Alapvető Szabályok Gazdálkodási tevékenységi ciklus elemei: költségvetési tervezés; költségvetési döntés; a költségvetés végrehajtása; a költségvetési szerv működtetése, a vagyongazdálkodás; adatszolgáltatások és finanszírozási műveletek végzése (a pénzügyi, számviteli rend betartása); a beszámolás.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.1. Alapvető Szabályok A gazdasági szervezet feladatait az irányító szerv döntésétől függően elláthatja: önálló gazdasági szervezet; más költségvetési szerv gazdasági szervezete (munkamegosztási megállapodás); több szervezeti egység. A gazdálkodási feladatok megszervezésének módja: költségvetési szerv által történő feladatellátás; szolgáltatás megrendelés. A gazdasági vezető

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.2. A költségvetési SZERVEK tervezési folyamatai Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség érvényesítése (2011/85/EU tanácsi irányelv): a kormányzati szektor egészére költségvetési adatokat kell előállítani, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket és azok módszertanát nyilvánosságra kell hozni, a Stabilitási és Növekedési Egyezményhez igazodó működés, a költségvetést középtávon kell készíteni.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.2. A költségvetési SZERVEK tervezési folyamatai Központi költségvetési szervek költségvetési tervezése Költségvetési szerv saját bevételeinek tervezése Költségvetési szervek elemi költségvetése

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége A költségvetési szerv bevételei Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány. Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettség-vállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége A költségvetési szerv kiadásai Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások vásárlásának kiadásai), ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások. Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások, egyéb felhalmozási célú kiadások.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.3. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtása Alapvető gazdálkodási követelmények: Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége 5.2.3. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtása Pénzügyi kötelezettség vállalása. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS PÉNZÜGYI ELLENJEGYZÉS Szakmai TELJESÍTÉS, teljesítésigazolás A költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy.

5.2. A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége Összegszerűség, fedezet meglétének, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. Gazdasági vezető által kijelölt személy. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható). UTALVÁNYOZÁS Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

5.3. A költségvetési szervek irányítása, felügyelete Irányítási jogosultságok: Alapítói jogok gyakorlása, Vezetők (kinevezés, felmentés, munkáltatói jogok gyakorlása) Gazdasági vezető (kinevezés, felmentés, díjazás megállapítása) A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, A költségvetési szerv közfeladat ellátásával, gazdálkodásával kapcsolatos jogok (intézkedés, ellenőrzés, számonkérés), Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, Adatkezelés Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

5.4. A költségvetési szervek nyilvántartása, megszüntetése Törzskönyvi nyilvántartás A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. Az átalakítás történhet: egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), szétválasztással (különválás, vagy kiválás)

5.4. A költségvetési szervek nyilvántartása, megszüntetése Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

6. fejezet Az államháztartás ellenőrzése

6.1. Az államháztartási kontrollok rendszere „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.” Az államháztartási kontroll kiterjed a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

6.1 Az államháztartási kontrollok rendszere Feladata a hatékony gazdálkodás segítése, a vezetők munkájának segítése, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.

6.1. Az államháztartási kontrollok rendszere KORMÁNYZATI SZINTŰ ELLENŐRZÉS KÜLSŐ ELLENŐRZÉS BELSŐ KONTROLLRENDSZER Kontrollkörnyezet Integrált Kockázatkezelési rendszer Kontrolltevékenységek Információs és kommunikációs rendszer Nyomon követési (monitoring) rendszer Belső ellenőrzés Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Állami Számvevőszék Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Magyar Államkincstár

6.2. Az Állami Számvevőszék szerepe, függetlenségét garantáló jogi normák I. Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Különösen a költségvetési-, zárszámadási törvényjavaslatok és a nemzeti vagyon kezelésével összefüggő feladatokat. Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

6.2. Az Állami Számvevőszék szerepe, függetlenségét garantáló jogi normák II. az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet, jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg, a központi költségvetés szerkezetében az Állami Számvevőszék önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja, a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek,

6.2. Az Állami Számvevőszék szerepe, függetlenségét garantáló jogi normák III. költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél, alapfeladatain túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg az Állami Számvevőszék részére, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja, gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független, költségvetési minősítésű könyvvizsgáló ellenőrzi.

6.2. Az Állami Számvevőszék szerepe, feladatköre ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, az ingyenesen juttatott államháztartási vagyon használatát, a nemzeti vagyon kezelését, ellenőrzi az MNB gazdálkodását, az adóhatóságok adóztatási tevékenységét, csak törvényességi szempontú ellenőrzés tevékenysége, ellenőrzése során értékeli az államháztartási számviteli rend betartását, az államháztartási belső kontrollrendszer működését, ellenőrzést folytat a Országgyűlés döntése alapján, a Kormány felkérésére, nemzetközi szervezetek felhívására, tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

6.3. A kormányzati szintű ellenőrzés A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére; a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére; egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

6.3. A kormányzati szintű ellenőrzés Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Ellenőrzési jogköre: kiterjed a kormányrendeletben meghatározott – elsősorban EU támogatási - forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre: a lebonyolításban érintett szervezeteknél, a kedvezményezetteknél, és a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

6.3. A kormányzati szintű ellenőrzés A Magyar Államkincstár ellenőrzési jogköröket gyakorol a költségvetési hozzájárulásokhoz, a támogatásokhoz kapcsolódóan, a helyi önkormányzati alrendszer szerveinél ellenőrzése kiterjed a számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettség, az államháztartási törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének, az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára.

6.4. A belső ellenőrzés szabályozása, főbb követelményei A belső kontrollrendszer célja, rendszere Kontrollkörnyezet Integrált kockázatkezelési rendszer Kontrolltevékenységek Információs és kommunikációs rendszer Nyomonkövetési (monitoring) rendszer A függetlenített belső ellenőrzés fogalma, jellemzői

6.4. A belső ellenőrzés szabályozása, főbb követelményei A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése Állami Számvevőszék Kincstári ellenőrzés Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata) Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)

6.5. Támogatások, adók és más befizetések ellenőrzése Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a Kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Magyar Államkincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!