5. Ősmagyarok a szaltovói kultúra területén? Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév

A szaltovói kultúrát több, egymástól régészetileg elkülöníthető csoport alkotja, ezért ma a tudomány nem is tekinti egységes kultúrának, hanem a kultúránál nagyobb, több kultúrát magába olvasztó régészeti-történeti egységként kezeli. A szaltovói kulturális-történeti egység népei a Kazár birodalom adófizetői lehettek.

A szaltovói kultúra csoportjai 1. „Alán” variáns (kamrasíros temetők) 2. „Bulgár” variáns (gödörsíros temetők) A szaltovói kultúra csoportjai 6. Alsó-volgai variáns (Itil) 5. Krími variáns 4. Dagesztáni variáns 3. „Kazár” variáns (kurgántemetkezések is)

Sarkel a magyarok ellen épült? A sarkeli erőd a Don partján Sarkel a magyarok ellen épült? Bíborbanszületett Konstantín: [Sarkelt] „Petronász kardhordozó díszőr építette, amidőn a kazárok kérték Theófilosz császárt…” Ibn Ruszta: „ Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen. ”

A sarkeli kincslelet

Kamrasíros temetkezés (alánok) Etnikai sokszínűség a szaltovói kultúrában Kamrasíros temetkezés (alánok)

Egyéb temetkezési rítusok (bulgárok, kazárok?) Etnikai sokszínűség a szaltovói kultúrában Egyéb temetkezési rítusok (bulgárok, kazárok?)

Szaltovói kerámia/1. („asztali”)

Szaltovói kerámia/2. (nomád) Etnikai sokszínűség a szaltovói kultúrában Szaltovói kerámia/2. (nomád)

Az írott források alapján a magyar történettudomány sokáig úgy vélte, hogy a magyarság levédiai tartózkodása idején a kazárok alattvalója volt. Ezt a kazár függést több kutató nem 3, hanem 2-300 év időtartamúnak vélte. A kazár kapcsolatra vezették vissza a magyarságot ért török kulturális és nyelvi hatást is. A régészet ennek a huzamos kazár–magyar érintkezésnek a nyomait kereste a szaltovói kultúra leletanyagában.

Munkaeszközök Török jövevényszavak a magyar nyelvben: Állattartás barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz Földművelés arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger

Lószerszám, fegyverek Török jövevényszavak a magyar nyelvben: Lovasnomád életmód gyeplő, balta Törzsi rend, nomád társadalom gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú Népnevek besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár)

Ékszerek, csatok, övveretek stb. Török jövevényszavak a magyar nyelvben: Kereskedés bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs Lakás, eszközök sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó Ruházat süveg, saru, ködmön, csat, tükör

Tárgyak itt és ott… áttört mellkorong A honfoglaló magyarság régészeti emlékanyaga a szaltovói kultúrkörön belül a legtöbb párhuzamot az alán variánssal mutatja. fülkanál

Szablya a szaltovói temetőből

gömbsorcsüngős fülbevaló Tárgyak itt és ott… gömbsorcsüngős fülbevaló „hólyagos” gyűrű

A szaltovói kultúra szerepéről a magyar őstörténetben Az 1970-es évek várakozásai nem igazolódtak be – a szaltovói kultúra területén nem találták meg a magyarok emlékeit. A magyaroknál is megtalálható tárgytípusok és kulturális jelenségek nem köthetők a szaltovói kultúra egyik területileg elkülönült csoportjához sem. Ezért inkább kultu-rális érintkezésre utalnak, mint a magyarok jelenlétére. A majaki erőd szovjet–magyar–bolgár ásatása sem hozott semmi újat a magyar őstörténet számára. A szaltovói egységben, tehát a Kazár birodalom vonzás-körzetében különböző török és alán csoportok éltek. A történeti források szerint a magyarok is kapcsolatban voltak a kazárokkal. Akármilyen volt is e kapcsolat formája, az bizonyos, hogy a magyarok vándorlásuk során vagy átha-ladtak egyik-másik szaltovói csoport területén, vagy a szom-szédságukban éltek.

Úton a Kárpát-medencébe – alánok, bolgárok és kazárok között