Mikro- és makroökonómia 1-7.0. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3.1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3.1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3.2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; 3.3-3.4 Aranystandard rendszer, 3.5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). 7.1.-11. EA: ELMÉLETEKET „GYÁRTUNK” Rosier-modell a magánhitelpénz-rendszer működéséről. Uralkodó elmélet (hivatalos nevén általános egyensúlyelmélet) a kapitalizmus működéséről Számpéldák: Decentralizáltság és általános egyensúly: nem az általános egyensúlyba jut el a gazdaság, ha van nem egyensúlyi áron is csere. Krematisztiké és általános egyensúly: Robinson Crusoe gazdaságban krematisztikus viselkedéssel nem létezik általános egyensúly, tehát az uralkodó elmélet nem javítható meg! Makro- helyett akkor mire használható az uralkodó elmélet? Mikroökonómia Fogyasztó elmélete - alapmodell: kereslet, jólét

Alapmodell kibővítése: - Aszimmetrikus információs helyzetek Tragacspiac (bekövetkezési valószínűség független a viselkedéstől) Nem lehet eldönteni jó/rossz. 60% jó, 40% rossz. Önnek ezek rendre maximum 1millió Ft-ot illetve 360ezer Ft-ot érnek meg. a/ Mennyiért mennek az autók? (744000) b/ és ha a jó autót csak minimum 800ezerFt-ért volnának hajlandóak eladni az eladók? (kontraszelekció) c/ és ha garanciát vállalnak minden jó autóra? (jelzés) Tételezzük fel, hogy Ön az alábbi hasznosságfüggvénnyel jellemezhető: U(x)=(500.000+x)0,5 Kockázatkerülő magatartás: ƩviU(xi) < U(Ʃvixi), Kockázatsemleges magatartás: ƩviU(xi) = U(Ʃvixi), Kockázatkedvelő magatartás: ƩviU(xi) > U(Ʃvixi), ahol xi:i-dik esemény bekövetkezése esetén a kifizetés, vi: i-dik esemény bekövetkezési valószínűsége d/ mennyit hajlandó maximum kifizetni a garanciális autóért, ha a fenti eloszlás mellett garancia nélkül is vehet jó autót? (794400) e/ egyébként mennyit érne meg Önnek 1 lottó szelvény, ha 3 milliárd forintot nyerhet az 5 találattal és a többi nyerési lehetőségtől eltekintünk, ha Ön kockázatsemleges? Lát hasonlóságot a BME-s diplomával?

+ - Alapmodell kibővítése: 2. Moral hazard Alapmodell kibővítése: - Aszimmetrikus információs helyzetek 2. Moral hazard (viselkedése kihat a bekövetkezési valószínűségre) Biztosítási piac (autó; betegség) Részvételi korlát: U(biztosítással)≥U(biztosítás nélkül) Ösztönzési korlát: U(„jó” viselkedés) ≥ U(„rossz” viselkedés) Bankok viselkedése: Lehman Brothers („to big to fail”) Alapmodell kibővítése: - Externáliák (piacon nem közvetített hatás (nincs ára)) Jóléti tétel nem igaz, mert a tevékenységgel járó összes hasznot/költséget nem viseli az okozó termelői fogyasztói + Nem elég kibocsátás - Túlzott kibocsátás Iskolapélda: közlegelő tragédiája 1 tehén hozama =10y0,5 Ft, ahol y tehenek száma a legelőn. 1 tehén költsége 1Ft. Magán és közösségi használatban hány tehén lesz és mekkora profit? Megoldás: piac teremtés – tulajdonjogok definiálása - ár megadása (pl.: szennyezési adó)

Piaci mechanizmussal mennyi közjószágot vásárolnak? Alapmodell kibővítése: - Közjavak Piaci mechanizmussal mennyi közjószágot vásárolnak? Ha hozzájárul, akkor minden szereplőre, vagyis MRSA=MRSB= stb. G Nem járul hozzá: potyázik GB xA

Ez nyilván a Pareto – hatékonyság feltétele is. Alapmodell kibővítése: - Közjavak Mi lenne a társadalmilag optimális mennyiség? Ez nyilván a Pareto – hatékonyság feltétele is. Mennyit hajlandó valaki még maximum fizetni a közjószág mennyiségének növeléséért? Ahol G=GA+GB

Vissza az alapmodellhez: Hogyan határozódik meg a kínálat? Termelő célja: Max (megtermelt jószágok értéke – felhasznált jószágok értéke) Korlát: fizikai/technológiai átalakíthatóság Max (teljes bevétel – teljes költség) = TR-TC Korlát: termelési függvény Adott mennyiségű jószágból maximum mennyi másik jószág állítható elő. Formálisan: Max py – pLL-pKK y, L és K szerint y=f(L,K) Tőke: termeléssel előállított és a termelésben többször felhasználható jószág Akkor van megoldása a max pf(L,K)-pLL-pKK feladatnak, ha termelési függvény alakja megfelelő: Pozitív határtermék: Csökkenő mérethozadékú a termelési függvény f(aL,aK)<af(L,K)=ay tetszőleges a>1-re

Munkát a termelékenysége szerint fizetik meg. Vállalat profitmaximum feladatának megoldása max pf(L,K)-pLL-pKK K és L szerint pMPL-pL=0 pMPK-pK=0 Értelmezés: Profitmaximumban a munka határtermékének értéke megegyezik a munkabérrel. Munkát a termelékenysége szerint fizetik meg. MNB elnöke és Én? Ezt a megoldást különböző alakra rendezhetjük: Kínálati függvény: ys(p,pL,pK) Tényezőkeresleti függvény: L(p, pL,pK) Feltételes tényezőkeresleti függvény: L(y,pL,pK) Ebből adódik a költségfüggvény: TC=pLL+pKK=pLL(y,pL,pK)+pKK(y,pL,pK)=TC(y) TEHÁT a termelési függvény alakja meghatározza a költségfüggvény alakját és fordítva.

Termelési függvény és a költségfüggvény kapcsolata Illusztráció Legyen: egyváltozós termelési függvény és pL=1 nincs helyettesítési lehetőség a termelési tényezők között: nem kell optimumot keresni (nem kell deriválni) TC(y)=pLL=pLy2=1y2 TC y L

→ negatív profitnál nem termel: plusz korlát: TR-TC ≥ 0 Vállalat profitmaximum feladatának megoldása költségfüggvényes alakból Formálisan: Max TR(y)-TC(y) y szerint Megoldás: MR-MC=0 ha jól viselkedik (MC növekvő) (csökkenő mérethozadékú termelési függvény) Elégséges-e jól viselkedés feltétele, hogy közgazdaságilag értelmes megoldást kapjunk? NEM Hosszú táv: minden jószág (termelési tényező) mennyiségét meg tudja változtatni a vállalat – ha nem termel nincs bevétele, de költsége sem. → negatív profitnál nem termel: plusz korlát: TR-TC ≥ 0 py-TC ≥ 0 vagyis: fedezeti pont Rövid táv: legalább egy jószág (termelési tényező) mennyiségét nem tudja megváltoztatni a vállalat – ha nem termel akkor is van költsége: F → negatív profitnál is termelhet, ha csökkenti a veszteséget: plusz korlát: TR-TC ≥ -F py-TC ≥ -F vagyis: üzembezárási pont