„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
Advertisements

1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos november 10.
Az önkormányzatok feladata a közfoglalkoztatási programban
Jó gyakorlatok a norvég foglalkozási rehabilitációban Kihívások és válaszok konferencia Szombathely Støren- Váczy Blanka szociálpolitikus.
A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI RENDSZER MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ ÁTALAKÍTÁSA ÚT A MUNKÁHOZ február.
Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály
A KARCAGI KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETE TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK
A pénzbeli szociális ellátások változása 2010-ben A Szociális Igazgatási Mintahelyek.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
„Út a munkához „ program Simon Gábor államtitkár.
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
Főigazgatói értekezlet A KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVVEL KAPCSOLATOS KIRENDELTSÉGI FELADATOK AZ ÁLLÁSKERESÉSI MEGÁLLAPODÁS LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI november.
Segélyezési rendszer átalakítása
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
Közfoglalkoztatás a közép- magyarországi régióban 2010 Vass István főigazgató Tel: Fax: Közép-magyarországi Regionális.
Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / Kedvezményezett:
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERŐPIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIPLOMÁSOK ELHELYEZKEDÉSÉRE SOPRON, december 11.
Út a munkához program Regionális Államigazgatási Kollégium március 20. Székesfehérvár.
Foglalkoztatás-politika
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A munkaerő-felmérés módszertana
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A GINOP 5. 2
Munkaerőpiaci alapfogalmak Karriertervezés és munkaerőpiaci ismeretek kurzus.
A közfoglalkoztatás új rendszere és évi tervezése Festetics Palota Budapest, 2011.december 14. Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és.
A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR
TÁMOP „Út a munka világába” Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ dr. Nyári Tibor projektvezető.
Kistérségi szociális gondozó-ápoló képzés United Way Kisalföld Alapítvány Kistérségi szociális gondozó-ápoló képzés United Way Kisalföld.
IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER GINOP munkaerő-piaci program Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Szolnok.
Tájékoztató a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése i ülésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről.
1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
TÁMOP /1 Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szegfű Rita projektvezető Kecskemét, február 27.
„Gondoljunk a jövőre” Szakmai nap előadó: Magyar Mariann projektmenedzser Regionális Szociális Forrásközpont Kht. Szombathely június 22.
Az „Út a munkához” program tapasztalatai és eredményei a munkaügyi szervezet tevékenységében Székesfehérvár, július 14.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
Munkaerő-piaci helyzetkép a Lenti kistérségben. A népesség csoportosítása gazdasági aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség szerint Népesség Munkaképes.
„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában.
Közfoglalkoztatás Nemzeti Közfoglalkoztatás Program.
Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló GINOP munkaerő-piaci program.
„Út a munkához” program „Jó gyakorlatok” 2009
Társadalmi integráció a kistelepüléseken A közfoglalkoztatás 2017
Heves megye munkaerő-piaci helyzete
Aktuális Munkaerő-piaci helyzet a jászságban
„Út a munkához” program tapasztalatai
GYAKORLATI TAPASZTALATAI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
HEFOP /1 „Lépj előre” – Őrségi kistérségi összefogás a szociális szakemberek képzésével a munkanélküliség hatékony kezelése érdekében HEFOP / /4.0.
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
A Heves Megyei Kormányhivatal Európai Uniós források keretében folyó foglalkoztatási és képzési programjai.
Út a munkához program Pécs
A magán munka-közvetítők és munkaerő kölcsönzők évi tevékenysége
Deák Sándor Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
„Út a munkához”program
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Székesfehérvár, július 14.
Közfoglalkoztatás Szombathely városban Előadó: Horváth Olga.
Deák Sándor Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivata
Hová vezet ez az út? Közfoglalkoztatás a gyakorlatban.
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
„Út a munkához” program „Jó gyakorlatok” 2009
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában

Sarkad és kistérsége földrajzi elhelyezkedése

A kistérség gazdasági, szociális jellemzői 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike Gazdaságilag elmaradott, ipari termelés nem jelentős, főként mezőgazdasági termelés folyik Rossz demográfiai mutatók, csökkenő lélekszámú települések, öregedő népesség Magas munkanélküliség A népesség alapvető szükségletei egyre növekvő mértékben a szociális ellátórendszeren keresztül elégíthetők ki

Munkanélküliségi adatok Sarkad és kistérségében I. Forrás: www.afsz.hu

Munkanélküliségi adatok II. a munkavállalási korú népesség %-ában Kistérség Sarkad Békés Megye Országos

Aktív korúak ellátása-Sarkad I. Aktív korú nem foglalkoztatott Közcélú fogl. RÁT alapösszeg RÁT emelt összeg RSZS egészségkárosodott RSZS 55 év felett

Aktív korúak ellátása-Sarkad II.

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon I. Nemek szerint

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon II. Felajánlott munkát nem fogadta el

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon III Közcélú foglalkoztatás Sarkadon III. Közcélú foglalkoztatás közben szerződés megszűnése

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon IV Közcélú foglalkoztatás Sarkadon IV. Közcélú foglalkoztatás keretében munkavégzésre alkalmatlanok

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon V Közcélú foglalkoztatás Sarkadon V. A foglalkoztatni kívánt populációból kiesők aránya a foglalkoztatottakhoz viszonyítva

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon VI Közcélú foglalkoztatás Sarkadon VI. Betegállományban lévők száma és a betegállományban töltött napok számának alakulása

Közcélú foglakoztatás tapasztalatai I. Az év folyamán 740 ember került be az aktív korúak ellátásán belül (hosszabb-rövidebb időre) a RÁT-ba, ebből 423 fő lett bevonva a közcélú foglalkoztatásba A munkát el nem vállalók aránya alacsony, az azonban kitapintható, hogy korábbi „fekete” munkaviszonyok váltak legálissá a közfoglalkoztatásba való bevonás szándékakor Jelentéktelen a lemorzsolódás, jellemző a primer munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a „szankciós” munkaviszony megszüntetési esetek száma minimális

Közcélú foglakoztatás tapasztalatai II. A betegállományban lévők létszáma és a betegállományban töltött napok száma nem mutat kiugróan magas értéket, azonban megfigyelhető a nyári hónapokban egy „betegállományi csúcs”, aminek köze lehet az idénymunkákban rejlő jövedelemszerző lehetőségekhez A közfoglalkoztatottak döntő többsége végigdolgozza a szerződése szerinti időt, többeknek – jó munkája miatt – a 90 munkanapnál hosszabb időre is biztosított a munkalehetőség

Értékteremtés I.

Értékteremtés II. (Produktív munkák számszerűsítve) Külterületi csatornák melletti cserjeirtás- 300 m3 Önkormányzati erdő tisztítása – 126 m3 Belterületi csatornák ásása, takarítása – 14.000 m2 Zöldfelületek kaszálása – 70.000 m2 Parlagfű elleni védekezés – 54.000 m2 Kiemelt útszegélyek takarítása – 4.000 m Belterületi térburkolatok felújítása - 1.000 m2

Összegzés I. Az önkormányzati intézmények szívesen foglalkoztatnak, szükség van a munkájukra, akarnak és tudnak munkát biztosítani A munkát végzők többsége elfogadható teljesítményt nyújt, de vannak demoralizáló elemek is (nem tud 6-8 órát dolgozni, megtagadja a munkát, különböző technikákkal menekül a munkavégzés elől), igaz ezek száma csekély A munkát végzőknek és családjának érezhető segítség a munkabér, a többség kéri a közfoglalkoztatási idejének 90 napnál hosszabb időtartamba való kiterjesztését

Összegzés II. A közfoglalkoztatásból kimaradók sok esetben kérik az alkalmazásuk lehetőségét, az alkalmazottak nagy többsége „megbecsüli” munkahelyét Értékteremtő a közfoglalkoztatás mentén létrejött produktum, függetlenül attól, hogy az egzakt módon mérhető, vagy nem Lakosság elfogadja, de – képviselőkön keresztül – megjelennek kritikus hangok is a hatékonyságot illetően Munkavégzési feltételek kritikája (munkaruha, védőruha, szerszámok, stb. hiányosságai)

Szociális Igazgatási Mintahelyek 1999. decemberében lett életre hívva, modellkísérletként indult, tevékenysége elsősorban a szociális szféra informatikai fejlesztését célozta 13 település volt az „alapító”, jelenleg ebből 6 település (Hajdúszoboszló, Levelek, Erdőbénye, Hatvan, Rábacsécsény, Sarkad) tagja a hálózatnak A modellkísérlet sikeres volt, állandóan működő hálózattá alakult, a résztvevő települések dinamikus változása mentén mára minden megyében van Mintahely Tevékenysége állandóan szélesedett, a szociális igazgatási terület egészét lefedő, segítő, tanácsadó, oktató feladatokat lát el a szociális igazgatási szakemberek felé