„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában

Sarkad és kistérsége földrajzi elhelyezkedése

A kistérség gazdasági, szociális jellemzői 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike Gazdaságilag elmaradott, ipari termelés nem jelentős, főként mezőgazdasági termelés folyik Rossz demográfiai mutatók, csökkenő lélekszámú települések, öregedő népesség Magas munkanélküliség A népesség alapvető szükségletei egyre növekvő mértékben a szociális ellátórendszeren keresztül elégíthetők ki

Munkanélküliségi adatok Sarkad és kistérségében I. Forrás: www.afsz.hu

Munkanélküliségi adatok II. a munkavállalási korú népesség %-ában Kistérség Sarkad Békés Megye Országos

Aktív korúak ellátása-Sarkad I. Aktív korú nem foglalkoztatott Közcélú fogl. RÁT alapösszeg RÁT emelt összeg RSZS egészségkárosodott RSZS 55 év felett

Aktív korúak ellátása-Sarkad II.

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon I. Nemek szerint

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon II. Felajánlott munkát nem fogadta el

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon III Közcélú foglalkoztatás Sarkadon III. Közcélú foglalkoztatás közben szerződés megszűnése

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon IV Közcélú foglalkoztatás Sarkadon IV. Közcélú foglalkoztatás keretében munkavégzésre alkalmatlanok

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon V Közcélú foglalkoztatás Sarkadon V. A foglalkoztatni kívánt populációból kiesők aránya a foglalkoztatottakhoz viszonyítva

Közcélú foglalkoztatás Sarkadon VI Közcélú foglalkoztatás Sarkadon VI. Betegállományban lévők száma és a betegállományban töltött napok számának alakulása

Közcélú foglakoztatás tapasztalatai I. Az év folyamán 740 ember került be az aktív korúak ellátásán belül (hosszabb-rövidebb időre) a RÁT-ba, ebből 423 fő lett bevonva a közcélú foglalkoztatásba A munkát el nem vállalók aránya alacsony, az azonban kitapintható, hogy korábbi „fekete” munkaviszonyok váltak legálissá a közfoglalkoztatásba való bevonás szándékakor Jelentéktelen a lemorzsolódás, jellemző a primer munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a „szankciós” munkaviszony megszüntetési esetek száma minimális

Közcélú foglakoztatás tapasztalatai II. A betegállományban lévők létszáma és a betegállományban töltött napok száma nem mutat kiugróan magas értéket, azonban megfigyelhető a nyári hónapokban egy „betegállományi csúcs”, aminek köze lehet az idénymunkákban rejlő jövedelemszerző lehetőségekhez A közfoglalkoztatottak döntő többsége végigdolgozza a szerződése szerinti időt, többeknek – jó munkája miatt – a 90 munkanapnál hosszabb időre is biztosított a munkalehetőség

Értékteremtés I.

Értékteremtés II. (Produktív munkák számszerűsítve) Külterületi csatornák melletti cserjeirtás- 300 m3 Önkormányzati erdő tisztítása – 126 m3 Belterületi csatornák ásása, takarítása – 14.000 m2 Zöldfelületek kaszálása – 70.000 m2 Parlagfű elleni védekezés – 54.000 m2 Kiemelt útszegélyek takarítása – 4.000 m Belterületi térburkolatok felújítása - 1.000 m2

Összegzés I. Az önkormányzati intézmények szívesen foglalkoztatnak, szükség van a munkájukra, akarnak és tudnak munkát biztosítani A munkát végzők többsége elfogadható teljesítményt nyújt, de vannak demoralizáló elemek is (nem tud 6-8 órát dolgozni, megtagadja a munkát, különböző technikákkal menekül a munkavégzés elől), igaz ezek száma csekély A munkát végzőknek és családjának érezhető segítség a munkabér, a többség kéri a közfoglalkoztatási idejének 90 napnál hosszabb időtartamba való kiterjesztését

Összegzés II. A közfoglalkoztatásból kimaradók sok esetben kérik az alkalmazásuk lehetőségét, az alkalmazottak nagy többsége „megbecsüli” munkahelyét Értékteremtő a közfoglalkoztatás mentén létrejött produktum, függetlenül attól, hogy az egzakt módon mérhető, vagy nem Lakosság elfogadja, de – képviselőkön keresztül – megjelennek kritikus hangok is a hatékonyságot illetően Munkavégzési feltételek kritikája (munkaruha, védőruha, szerszámok, stb. hiányosságai)

Szociális Igazgatási Mintahelyek 1999. decemberében lett életre hívva, modellkísérletként indult, tevékenysége elsősorban a szociális szféra informatikai fejlesztését célozta 13 település volt az „alapító”, jelenleg ebből 6 település (Hajdúszoboszló, Levelek, Erdőbénye, Hatvan, Rábacsécsény, Sarkad) tagja a hálózatnak A modellkísérlet sikeres volt, állandóan működő hálózattá alakult, a résztvevő települések dinamikus változása mentén mára minden megyében van Mintahely Tevékenysége állandóan szélesedett, a szociális igazgatási terület egészét lefedő, segítő, tanácsadó, oktató feladatokat lát el a szociális igazgatási szakemberek felé