METAFIZIKA

Vizsga Előadások: Tankönyv: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Metafizika Tankönyv: Tőzsér János: Metafizika, Akadémiai Kiadó, 2009. Huoranszki Ferenc: Modern Metafizika, Osiris, 2001.

Mi a metafizika? Metafizika: Főbb kérdései: a valóság végső természetével foglalkozik Arisztolelész meta-phüszika =„a természeti dolgok utáni [dolgok]” Első filozófia: Mi a létező? Mi a dolgok valódi természete? Főbb kérdései: Mik a tulajdonságok? Mik a fizikai tárgyak? Hogyan léteznek a fizikai tárgyak az időben? Mik az események? Mik a lehetséges világok?

A metafizika két alapkérdése Milyen típusú dolgok léteznek? Létezik Isten? Létezik elménktől független valóság? Létezik anyagtalan, testünk halálát túlélni képes elme? Léteznek számok, halmazok és más matematikai tárgyak? Léteznek lehetséges világok? Léteznek események, tények, tulajdonságok? Miben áll a létező dolgok természete? Melyek az egyszerű és melyek az összetett létezők? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az egyszerű létezők? Milyen viszonyban állnak az egyszerű létezők egymással? Hogyan épülnek fel az egyszerű létezőkből az összetettek?

1. Tulajdonságok Természetes meggyőződés: Léteznek az egyedi (partikuláris, individuális) dolgok: székek, fák, macskák Léteznek a tulajdonságok: barnaság, kerekség Két kerek pénzérme numerikusan különböznek, de a kerekségük alapján ugyanabba a típusba tartoznak.

Az univerzálé-probléma Mi a tulajdonságok természete? Realizmus: a tulajdonságok univerzálék; egy és ugyanaz a tulajdonság több numerikusan különböző partikuláréban is jelen lehet. Nominalizmus: nem léteznek tulajdonságok; csak partikulárék osztályai léteznek. Trópuselmélet: a tulajdonságok partikulárék.

A skolasztikus univerzálé-vita universale (egyetemes): faj (species) különbség (differencia) járulék (akcidens) sajátosság (per se) nem (genus) Univerzália-vita: „Vajon a nemek és fajok fennállnak-e, vagy pusztán az értelemben helyezkednek el? Ha fennállnak, vajon … az érzékelhető egyedektől elkülönítve, önállóan állnak fenn, vagy pedig az egyedekbe beléhelyezett módon?” (Porphüriosz) Skolasztikus álláspontok: realizmus (Eriugena) = modern realizmus nominalizmus (Roscellinus) = modern nominalizmus + trópuselmélet konceptualizmus (Abelard): a tulajdonságok általános fogalmak (Ma nincs képviselőjük.)

a. Realizmus Platón: „… léteznek formák (ideák), amelyben részesülve nyerik a nevüket ezek az itteni dolgok; így a Hasonlóságban részesülők hasonlóvá, a Nagyságban részesülők naggyá, a Szépségben részesülők pedig igazságossá és széppé lesznek …” (Parmenidész) „Részesülés”: több numerikusan különböző tárgy ugyanazt az univerzálét instancializálja/exemplifikálja. A realista a tárgyak típusazonosságát az univerzálék numerikus azonosságára vezeti vissza.

Platón és Arisztotelész realizmusa Az univerzálék téren és időn kívüli, transzcendens létezők. Egy partikuláré több univerzálét instanciálhat, és több partikuláré instanciálhatja ugyanazt az univerzálét. Az univerzálékat csak értelmünkkel ragadhatjuk meg. Léteznek nem instanciált univerzálék is. Az univerzálék szükségszerű entitások. Arisztotelész Az univerzálék tér- és időbeli, immanens létezők. Egy partikuláréban több univerzálé lehet, és több partikuláréban ugyanaz az univerzálé. Az univerzálékat érzékelhetjük is. Nem léteznek nem instanciált univerzálék is. Az univerzálék kontingens entitások.

A realizmus két alapkategóriája Partikulárék: olyan dolgok, amelyek egy időpontban a térnek csak egy meghatározott helyén lehetnek; egy időpontban a tér egy meghatározott helyén csak egy darab lehet belőlük. Univerzálék: olyan dolgok, amelyek egy időpontban jelen lehetnek a tér különböző pontjain; egy időpontban a tér egy meghatározott helyén több darab is lehet belőlük. Kérdés: Az univerzálék teljesen vagy részlegesen prezentálódnak-e a különböző partikulárékban?

b. Nominalizmus Nominalizmus: a tulajdonságok redukálhatók partikulárék halmazaira. A típusazonosság problémájának megoldásához nem szükséges hinni az univerzálék létezésében. A nominalizmus ontológiailag takarékosabb a realizmusnál (Ockham borotvája).

c. Trópuselmélet Trópuselmélet: a tulajdonságok partikulárék Egy fehér kockacukor fehérsége nem a fehérség instanciálása, és nem is a fehér dolgok halmazába tartozás, hanem egy partikuláré, épp úgy, ahogy a kockacukor. Két kockacukor fehérsége numerikusan különbözik egymástól. Tópus = absztrakt partikuláré = konkretizált tulajdonság

2. Fizikai tárgyak Természetes meggyőződés: A fizikai tárgyak konkrét partikulárék. Adott időben jönnek létre és adott időben pusztulnak el. Adott időpontban a térnek csak egyetlen régióját foglalhatják el, és a tér egy adott régiójában csak egyetlen darab lehet belőlük. A fizikai tárgyak létezésük minden időpillanatában teljesen jelen vannak. Ez különbözteti meg a fizikai tárgyakat az eseményektől, melyeknek egy időben mindig csak egy részük van teljesen jelen. A fizikai tárgyak képesek változni. A fizikai tárgyak kontingens létezők. A fizikai tárgyak elmefüggetlenek.

A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája szorosan összefügg a tulajdonságok problémájával. Nominalizmus: A fizikai tárgyak ontológiailag strukturálatlanok. Realizmus, trópuselmélet: A fizikai tárgyak ontológiailag strukturáltak. Ontológiai szerkezetüknek három elmélete: Szubsztrátumelmélet Nyalábelmélet Szubsztanciaelmélet

a. Szubsztrátumelmélet Locke: „Miután […] az elme nagyszámú idea birtokában van, melyeket […] az érzékek bocsátanak a rendelkezésre, úgy, ahogyan a külső dolgokban találjuk őket […]; így felfigyel arra is, hogy némelyek ezen egyszerű ideák közül állandóan együtt járnak; és mivel fölteszi, hogy ezek egyetlen dologhoz tartoznak […]; nem tudjuk elképzelni, hogy ezen egyszerű ideák miként létezhetnek önmagukban; minek folytán hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy valamiféle szubsztrátumot tételezzünk fel, amely hordozza őket, s amelyből erednek […].” Szubsztrátumelmélet: Fizikai tárgy = tulajdonságai összessége + ezen tulajdonságokat hordozó szubsztrátum. A szubsztrátumról nincsen pozitív fogalmunk. A szubsztrátum teoretikus fogalom: a szisztematikusan együtt járó tulajdonságok magyarázatára szolgál A szubsztrátum összetartja, szupportálja a tulajdonságokat, de őneki magának nincsenek tulajdonságai.

b. Nyalábelmélet Berkeley: „Például abban a kijelentésben, hogy egy kocka kemény, kiterjedt és szögletes, a kocka szót úgy tekintik, mint ami olyan szubjektumot vagy szubsztanciát jelöl, amely különbözik a róla predikált és benne létező keménységtől, kiterjedéstől és alaktól. Ezt én nem tudom felfogni: számomra a kocka semmiben nem különbözik azoktól a dolgoktól, amelyeket a móduszainak vagy akcidenciáinak neveznek. És ha azt mondjuk, hogy a kocka kemény, kiterjedt és szögletes, akkor nem arról van szó, hogy e minőségeket egy tőlük különböző és őket hordozó szubjektumnak tulajdonítjuk, hanem csak arról, hogy kifejtjük a kocka szó jelentését.” Nyalábelmélet: Nem léteznek szubsztrátumok, nincsen semmi, ami a tulajdonságokat hordozná; a tulajdonságok bizonyos kombinációi egyszerűen csak előfordulnak („havazik”). Egy fizikai tárgy nem más, nem több, mint tulajdonságainak együttese vagy nyalábja. Ezeket a tulajdonságokat egy speciális reláció, a „komprezencia” kapcsolja össze.

c. Szubsztanciaelmélet A fizikai tárgyak természetes fajta-univerzálék instanciái. Természetes fajták: azok az univerzálék, melyek a valóságot annak természetes határainál szabdalják fel (pl. ember, bükk, szék …). A természetes fajták meghatározzák, hogy mi a kérdéses partikuláris tárgy. „Szókratész ember”: az „emberség” meghatározza, hogy mi Szókratész; Szókratész lényegi (esszenciális), szükségszerű tulajdonsága. „Szókratész bátor”: a „bátorság” nem határozza meg, hogy mi Szókratész; Szókratésznek nem lényegi (akcidentális), kontingens tulajdonsága.

Összevetés A szubsztanciaelmélet józan középút a nyalábelmélet és a szubsztrátumelmélet között: Nyalábelmélet: a fizikai tárgyaknak minden tulajdonsága lényeges (ultraesszencializmus). Szubsztanciaelmélet: a fizikai tárgyaknak van lényegük, de nem minden tulajdonságuk lényeges (esszencializmus). Szókratész szükségszerűen ember, de kontingensen bátor. Szubsztrátumelmélet: a fizikai tárgyaknak nincs lényeges tulajdonsága (antiesszencializmus).

3. A fizikai tárgyak létezése az időben Természetes meggyőződés: A fizikai tárgyaknak meghatározott időbeli határaik vannak. A fizikai tárgyak létezésük minden időpillanatában teljesen és egészükben jelen vannak: egy bizonyos fizikai tárgy ma numerikusan ugyanaz a dolog, mint holnap. A fizikai tárgyak képesek változni, vagyis létezésük során különböző időpontokban rendelkezhetnek egymással inkonzisztens tulajdonságokkal.

Endurantizmus és perdurantizmus Összhangban áll a józan ésszel. A fizikai tárgyak létezésük minden pillanatában teljes egészükben jelen vannak. Pl. az asztalomon levő drót tegnap és ma egy és ugyanazon partikuláré. „A drót tegnap” és „a drót ma” kifejezésnek ugyanaz a referenciája. A fizikai tárgyak háromdimenziós entitások: kizárólag térbeli részeik vannak. Perdurantizmus Ellentétes a józan ésszel. A fizikai tárgyaknak minden időpontban csak egy meghatározott részük van jelen. Egy fizikai tárgy nem más, mint a fizikai tárgy numerikusan különböző temporális részeinek mereológiai összege. „A drót tegnap” és „a drót ma” kifejezésnek különböző a referenciája. A fizikai tárgyak nem három, hanem négydimenziós entitások: nemcsak a térben, hanem az időben is kiterjedtek.

Prezentizmus és eternalizmus Kizárólag a jelen létezik, és csak azok a dolgok, amelyek a jelenben léteznek. Nem léteznek tehát múltbeli és jövőbeli tárgyak. A múltbeli tárgyak léteztek, amikor a múltban jelen voltak, és a jövőbeli tárgyak létezni fognak, amikor a jövőben majd jelen lesznek. A „most” és „jelen” kifejezéseknek kitüntetett szerepe van: csak az létezik, ami most létezik. Eternalizmus: Nemcsak a jelen létezik, hanem létezik a múlt is és a jövő is, és így léteznek a múltbeli és a jövőbeli tárgyak is. A jelenbeli, múltbeli és jövőbeli tárgyaknak ugyanaz az ontológiai státusa. A „most” és a „jelen” kifejezések indexikusak: referenciájukat a kimondás körülményei határozzák meg. Múltbeli ill. jövőbeli eseménynek lenni nem egyéb, mint korábban ill. később történni, mint amikor referálok rá.

Endurantizmus – prezentizmus, perdurantizmus – eternalizmus Definíciók: Endurantizmus: a fizikai tárgyak létezésük során minden időpillanatban teljesen és egészükben jelen vannak. Perdurantizmus: a fizikai tárgyaknak létezésük során mindig csak bizonyos temporális részeik vannak jelen. Prezentizmus: kizárólag a jelen és a jelenbeli tárgyak léteznek. Eternalizmus: nemcsak a jelenbeli tárgyak, hanem a múlt- és jövőbeli tárgyak is léteznek. Fogalmi kapcsolatok: A prezentizmusból következik az endurantizmus. A perdurantizmusból következik az eternalizmus. Létezik továbbá az eternalista endurantizmus.

Thészeusz hajója Azonos marad-e egy tárgy, ha összetevőit kicserélik? Válaszok: Nem. Ha csak egyetlen összetevőjét is kicserélik, a tárgy megváltozik (mereológiai esszencializmus). Igen, ha az összetevőket csak kis százalékban (pl. 5%-ban) cserélik ki. ↯ Igen, még ha minden alkatrészét kicserélik is.

A renovált és a rekonstruált hajó Melyik hajó azonos az eredetivel: a renovált vagy a rekonstruált hajó? Válaszok: A renovált hajó: Ha az eredeti hajó egy részét kiszereljük és egy új elemmel pótoljuk, akkor a hajónak ez az új elem lesz a része, és a kiszerelt régi elem megszűnik a hajó részének lenni. Ha az eredeti hajó egy kiszerelt részét egy másik hajóba építjük, akkor az eredeti hajó kiszerelt része ennek a másik hajónak a részévé válik. A rekonstruált hajó: Az a hajó azonos az eredetivel, amely numerikusan ugyanazokból a részekből áll (mereológiai esszencializmus).

4. Események Az események metafizikája új keletű a fizikai tárgyakéhoz képest. Az 1970-es évektől vált metafizikai problémává. Két kérdés az eseményekkel kapcsolatban: Léteznek-e események mint ontológiailag önálló entitások? Amennyiben léteznek események, miben áll a természetük? A prefilozofikus ész inkább realista az eseményeket illetően, mert különbséget tudunk tenni közöttük (pl. két kirándulás között), számlálni tudjuk őket (pl. Tamás kétszer olvasta végig A gyűrűk urát), referálni tudunk rájuk szinguláris terminusokkal (pl. „Második világháború”, „Normandiai partraszállás”), tervezni tudunk eseményeket (pl. elhatározom, hogy másnap horgászni megyek), észlelünk eseményeket (pl. azt, hogy két autó egymásnak ütközik).

Filozófiai megfontolások az események létezése mellett Oksági érv: Az oksági viszonyok események között állnak fenn. Pl. „A robbanás okozta a híd összeomlását.” = „Létezik x és létezik y esemény úgy, hogy x egy robbanás, y egy híd összeomlása, és x okozta y-t.” Problémák: Russell: Az okság fogalmát „teljesen ki kell küszöbölnünk a filozófia szótárából.” Az oksági viszonyoknak nem az események, hanem a tények (facts) a relátumai. A változásból vett érv: Az események létezése nélkül nem tudunk megfelelő fogalmat kialakítani a fizikai tárgyak változásáról.

Az események téridő-régió elmélete Események: meghatározott téridő-régiók e1 és e2 esemény akkor és csak akkor azonosak, ha e1 és e2 ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben történik. Egy eseményt kizárólag az határoz meg, hogy hol és mikor történik. Az eseményeket kizárólag extrinzikus vagy relációs tulajdonságaik határozzák meg. Az eseményeknek nincsen belső, ontológiai szerkezetük, metafizikailag primitív, irreducibilis entitások. Egy időben és egy helyen egyszerre csak egyetlen esemény mehet végbe: „S lenyomta a kilincset”, „S kinyitotta az ajtót”, „S megzavarta a betörőt” egy és ugyanazon esemény.

Az események oksági elmélete Események: az oksági folyamatokban meghatározott szerepet betöltő entitás e1 és e2 esemény akkor és csak akkor azonosak, ha e1-nek és e2-nek ugyanazok az okai és a hatásai A téridő-régió elmélet nem különbözteti meg kategoriálisan egymástól az eseményeket és a fizikai tárgyakat; az oksági elmélet igen. A téridő-régió elmélet a perdurantizmussal konzisztens, az oksági elmélet az endurantizmussal. Az események oksági individuálása finomabb az események térbeli és időbeli tulajdonságaival történő individuálásánál. Ennélfogva az oksági elmélet megengedi, hogy egy időben a tér ugyanazon helyén egyszerre több esemény menjen végbe. Az oksági elmélet szerint a Balaton átúszása és az eközben való megfázás különböző események, mert más okai és hatásai (okozatai) vannak az átúszásnak és a megfázásnak. Mindkét elmélet extrinzikus vagy relációs tulajdonságaik alapján individuálja az eseményeket, következésképpen mindkettő tagadja, hogy az események rendelkeznek belső, ontológiai szerkezettel.

Az események tulajdonságexemplifikáció elmélete Az eseményeket nem lehet pusztán extrinzikus vagy relációs tulajdonságaik alapján individuálni; az események rendelkeznek belső, ontológiai szerkezettel. Az események három metafizikai alkotóeleme: x szubsztancia, F tulajdonság vagy reláció, t időpont vagy időintervallum. Pl. valaki felemeli a kezét. Az illető személy a tárgy vagy szubsztancia (x), a kéz felemelése a tulajdonság (F), amelyet az illető személy exemplifikál, és amikor mindez történik, a kérdéses időpont vagy időintervallum (t).

5. Lehetséges világok Természetes meggyőződés: A legtöbb dolog lehetne másmilyen, mint amilyen valójában, és történhetne másképpen, mint ahogyan ténylegesen történik. Pl. az előttem levő asztal barna, de lehetne fekete is. Leibniz: „számtalan világ van, amelyek közül az Istennek szükségképpen a legjobbat kellett kiválasztania” Lehetséges világ: az a mód, ahogyan a dolgok lehetnének. Lehetséges világokon nem az egyes lehetséges helyzeteket értjük, hanem annak a teljes módját, ahogyan a dolgok lehetnének!

Modalitások „Szükségszerű, hogy minden gerincesnek van szíve.” „Lehetséges, hogy Anna lekéste a vonatot.” „Esetleges, hogy holnap lesz tengeri csata.” „Lehetetlen, hogy senki sem látta a balesetet.” ⃞p: szükségszerű, hogy p ⃟p: lehetséges, hogy p ~⃞p: esetleges, hogy p ~⃟p: lehetetlen, hogy p ⃟p = ~⃞~p: lehetséges = nem lehetetlen ⃞p = ~⃟~p: szükségszerű = nem esetleges

Lehetséges világok szemantikája Lehetséges világok: @ v1 v2 … p szükségszerűen igaz: ha p minden világban igaz. p kontingensen igaz: ha az aktuális világban p igaz, de van olyan világ, amelyikben nem igaz. „Öt meg hét szükségszerűen tizenkettő:” „Öt meg hét minden világban tizenkettő” „Szókratész kontingensen bátor”: „Szókratész bátor (volt) @-ban, de létezik egy v, ahol Szókratész gyáva”

De dicto és de re modalitás A modális operátorok (⃞, ⃟) azonban nemcsak kijelentésekre vonatkozhatnak, hanem tárgyakra is. Kétféle modalitás: De dicto modalitás (a mondatról): „Szükségszerű, hogy a Mont Everest a világ legmagasabb hegye.” De re modalitás (a dologról): „Mont Everest szükségszerűen a világ legmagasabb hegye.” A de re modalitások szemantikája (a: tárgy; F: tulajdonság): a szükségszerűen F: ha minden világban, amelyben a létezik, a F. a kontingensen F: ha az aktuális világban a F, de van olyan világ, amelyikben a nem F. A de re modalitások megmutatják, hogy egy adott tárgy szükségszerűen / lényegileg (esszenciálisan) vagy kontingensen (akcidenciálisan) rendelkezik-e egy adott tulajdonsággal. Pl. Szókratész szükségszerűen ember, de csak kontingensen Platón tanára.

De dicto és de re modalitás de dicto: a mondatról A modális funktor zárt mondatra hat: ⃞∀x (F(x) ⊃ G(x)) „Szükségszerű, hogy aki athéni, az athéni.” igaz „Szükségszerű, hogy a Naprendszerben a bolygók száma nagyobb, mint hét.” hamis de re: a dologról A modális funktor nyitott mondatra hat: ∀x (F(x) ⊃ ⃞G(x)) „Aki athéni, az szükségszerűen athéni.” hamis „A Naprendszerben a bolygók száma szükségszerűen nagyobb, mint hét.” igaz

A lehetséges világok ontológiai státusza Modális antirealizmus (fikcionalizmus): A lehetséges világokat az olyan fikcionális entitások mintájára kell értelmezni, mint Ludas Matyi, Harry Potter stb. Genuin realizmus: A lehetséges világok éppen olyan genuin, konkrét entitások, mint ez a világ („genuin” = igazi). Ersatz-realizmus: A lehetséges világok pusztán absztrakt entitások, világpótlékok. („Ersatz” = pótlék)

1. Fikcionalizmus A lehetséges világokról szóló beszéd hasznos és kényelmes eszköz modális kifejezéseink értelmezésére, de ontológiailag nem kell komolyan vennünk őket. Garri Kaszparov lehetne két méter magas. Van olyan lehetséges világ, amelyben Garri Kaszparov két méter magas. A második mondat az elsőnek pusztán átfogalmazása (ugyanaz a jelentésük). Probléma: Nem lehet ugyanaz a jelentésük, ha lehetséges világok nem léteznek. Fikcionalizmus: Az első mondat helyes átfogalmazása a következő: A lehetséges világok fikciója szerint van olyan lehetséges világ, amelyben Garri Kaszparov két méter magas.

2. Genuin realizmus Lewis: A lehetséges világok metafizikai státusukat tekintve pontosan ugyanolyanok, mint az aktuális világ. Világunk „egy nagy fizikai tárgy”: mindazon konkrét partikulárék mereológiai összege, melyek között téridőbeli és oksági viszonyok állnak fenn. A (lehetséges) világok is ugyanolyan metafizikai státusú entitásokat tartalmaznak, mint a mi világunk: konkrét partikulárékat vagyis fizikai tárgyakat. Számtalan világ létezik. A világok között nem lehetséges átfedés, vagyis nem létezhetnek olyan konkrét partikulárék, melyek egyszerre több világnak is a részei. A „Garri Kaszparov lehetne két méter magas” mondatot az teszi igazzá, hogy létezik egy hús-vér Kaszparov, aki a szó szoros értelmében rendelkezik a két méter magasság tulajdonságával.

Az aktuális világ Az aktuális világunk ontológiailag nem kitüntetett más lehetséges világokhoz képest. Az „aktuális” indexikus kifejezés. Ahogy az „én” kijelölöm saját magamat az ontológiailag azonos státusú létezők közül, ugyanúgy az „aktuális” kijelöli a saját világomat az ontológiailag azonos státusú világok közül. Másik analógia: perdurantizmus. Nemcsak a jelen, hanem minden idő létezik; a „jelen” kifejezés csak kijelöli azt a pillanatot, amikor a beszélő éppen beszél. Posszibilizmus: léteznek lehetséges, de nem aktuális tárgyak. A genuin realizmus posszibilizmus.

3. Ersatz-realizmus Csak az aktuális világ létezik, és minden, ami létezik, az aktuális világban létezik. Léteznek lehetséges világok. Alapgondolat: Világunkban azonban a konkrét partikulárék mellett léteznek bizonyos absztrakt entitások is, mely absztrakt entitások reprezentálják azokat a módokat, amilyen a világunk lehetne. Ezek a világunkban aktuálisan létező absztrakt entitások a lehetséges világok, mely lehetséges világok közül a mi világunk csak egyet aktualizál. Az ersatz-realizmus egyik változata pl: propozíció-ersatzizmus

Propozíció-ersatzizmus Propozíció: mondataink, gondolataink tartalma A propozíciók függetlenek a nyelvtől (ugyanazon propozíciót több különböző nyelven, és egy nyelven belül többféleképpen ki lehet fejezni), függetlenek az elmétől (propozíció létezése szempontjából kontingens, hogy valaki épp gondolja-e a kérdéses propozíciót, vagy sem), reprezentációs tartalommal rendelkeznek (igazak vagy hamisak lehetnek), létezésük és igazságuk különbözik (ahogy a platóni univerzálék létezése és instanciálódása). Lehetséges világok: propozíciók maximális és konzisztens halmaza, amely propozíciók ha igazak volnának, akkor az általuk meghatározott lehetséges világ aktuális volna.

Az ersatz-realizmus ontológiája A lehetséges világok absztrakt entitások, melyek reprezentálják azokat a módokat, illetve megfelelnek azoknak a módoknak, amilyen a világunk lehetne. A lehetséges világok szükségszerűen léteznek. Mivel szükségszerűen léteznek, léteznek az aktuális világunkban is. Mivel pedig az aktuális világunkban léteznek, maguk is aktuális létezők. A lehetséges világok metafizikai státusa megegyezik a platóni univerzálék metafizikai státusával: különbség van a lehetséges világok létezése és a lehetséges világok valamelyikének a mi világunk általi aktualizálása között. E kettősség az alapja annak, hogy léteznek lehetséges világok (számtalan, a mi világunk által nem aktualizált lehetséges világ létezik), csak egyetlen konkrét partikulárékat tartalmazó világ létezik (a mi világunk csak egyetlen lehetséges világot aktualizál).

Feladatok Kitől származik és mit jelent a mondat: „A világ tények és nem dolgok összessége”? Fallibilista vagy infallibilista-e az, aki a következőket vallja: „Miután gondosan igazoltam egy tényállást, kizárt, hogy az hamis legyen”? A kontrafaktuálisok elmélete szerint miért igaz az alábbi állítás: „Ha mindenki becsülettel befizetné az adóját, jobb gazdasági helyzetben lennénk”? Igaz-e az alábbi állítás: „Ha a retinámon két tárgy képe ugyanakkora, akkor a tárgyakat egyformán nagynak látom”? Mondjon egy szintetikus a posteriori ítéletet! Milyen ellenvetések hozhatók fel az osztálynominalizmussal szemben, és milyen válasz adható az ellenvetésekre? Milyen elmélettel szemben volt ellenérv a két egyforma vasgolyóból álló univerzum? Ismertesse az érvet! A lehetséges világok nyelvén elemezze az alábbi mondatot: „Szükségszerű, hogy aki agglegény, annak nincs felesége”!