Externáliák és közjavak Piaci kudarcok Externáliák és közjavak

Az uralkodó felfogás és a kivételek A piaci ármechanizmus által vezérelt egyéni döntéshozatal képes az egyéni viselkedések koordinálására, és (meghatározott feltételek mellett) figyelemre méltó hatékonysági eredményhez vezet. A tökéletes verseny hatékonysága - maximális jólét Vannak kivételek!

Piaci kudarcok Olyan gazdasági helyzetek, jelenségek, amikor a fenti mechanizmus jól azonosítható okoknál fogva nem vezet „kielégítő” eredményre, a piac kudarcot vall. → Állami beavatkozás Amit a piac nem tud megoldani, azt az állam meg tudja? De! Kormányzati kudarcok

Piaci kudarcok Monopolhatalom → HTV Nem tökéletes informáltság → Aszimmetrikus információk Externáliák= külső gazdasági hatások Közjavak

Externáliák = Külső gazdasági hatások Az egyéni döntések olyan, mások költségeit és hasznait megváltoztató, következményeit nevezzük így, amely hasznokat és költségeket az egyéni döntéshozó nem vesz figyelembe, illetve nem jelenik meg nála Nem tudja, nem is akarja, nem veszi észre, stb. Pozitív externáliák: másoknak okozott többlethasznok és költségcsökkenések Negatív externáliák: másoknak okozott többletköltségek és veszteségek

Externáliák „Egy személy nevezzük „A”-nak bizonyos szolgáltatást nyújt „B”-nek, amiért „A” megkapja a fizetséget. Ennek során azonban akaratlanul hasznos vagy káros szolgáltatást nyújt egy harmadik személynek is „C”-nek oly módon, hogy a haszon az azt élvezővel nem fizethető meg, míg a kártérítés a károsult számára nem kényszeríthető ki.” (Pigou, 1932)

Külső gazdasági hatások Következmény: miután a döntéshozó a másoknak okozott hatásokat nem veszi figyelembe, ezek nem tükröződnek az árakban, árajánlatokban. Ezért a piaci árak alapján hozott döntések hatékonysága kérdéses, nem a legjobban használják, osztják el az erőforrásokat. A társadalmi optimum ≠ piaci optimum

Az externáliák csoportosítása Externália érintettje Extern hatás jellege pozitív negatív Fogyasztó erdősítés légszennyezés Termelő kutatási eredmények Vízszennyezés (halászat)

Externáliák és piaci hatékonyság Hatásukra a piaci allokáció nem lesz hatékony Jóléti közgazdaságtan: ismétlés Keresleti görbe – fogyasztók értékelése Árak, amiket hajlandóak fizetni Kínálati görbe – Termelők költségei Egyensúlyi ár és mennyiség Hatékony Maximalizálja fogyasztói és termelői többletet 9

Az alumínium piaca Kínálat (egyéni költség) Kereslet Alumínium ára Kínálat (egyéni költség) Kereslet (egyéni hasznosság) Egyensúly PPiaci QPiaci Aluminum mennyisége 10

Externáliák és piaci hatékonyság Negatív externália Szennyezés Alumínium termelésének társadalmi költsége Nagyobb, mint a termelők költsége Társadalmi költség - Kínálat Termelők egyéni költsége Valamint az externália által kedvezőtlen érintettek költségei Társadalmi költség görbe – Kínálati görbe felett 11

Szennyezés és társadalmi optimum J Alumínium ára Társadalmi költség (Egyéni + externális költség) External Cost Kínálat (egyéni költségek) Kereslet (Egyéni értékelés) Optimum Jóléti veszteség QTársadalmi Egyensúly QPiaci Alumínium mennyisége 12

Externáliák és piaci hatékonyság Negatív externáliák Optimális termelt mennyiség Maximalizálja a teljes jólétet Kisebb a piaci egyensúlyi mennyiségnél Kormányzat – piaci kudarc kezelése Externália internalizálása Ösztönzők megváltoztatása úgy, hogy az emberek számoljanak az externális hatásokkal Pl: termelők adóztatás Kínálati görbét feltolja az adó mértékével Adó = a negatív externália értéke 13

Externáliák és piaci hatékonyság Pozitív externáliák Oktatás Oktatás egyéni haszna Externáliák: jobb kormányzat, alacsonyabb bűnözés, magasabb termelékenység és bérek Társadalmi érték - Kereslet Magasabb egyéni értékelésnél Társadalmi haszon görbe Keresleti görbe felett 14

Oktatás és társadalmi optimum Oktatás ára Kínálat (egyéni költségek) Társadalmi hasznosság (Egyéni hasznosság és externális előnyök) Optimum Kereslet (Egyéni hasznosság) Externális előny QOPTIMUM Egyensúly QPiaci Oktatás mennyisége 15

Externáliák és piaci hatékonyság Negatív externáliák Piac – társadalmilag kívánatosnál nagyobb termelt mennyiség Pozitív externáliák Piac – társadalmilag optimálisnál kisebb termelt mennyiség Állam: Externália internalizálása Negatív externáliák adóztatása Pozitív externáliák támogatása 16

A technológia terjedése, iparági szabályozás, szabadalmak védelme Technológia terjedése – pozitív externália Egyik vállalat kutatásainak és termelésnövelő törekvéseinek hatása van másik vállalat számára elérhető technológiai fejlettségre Állam: Externália internalizálása Támogatás – technológia elterjedésének haszna Iparági szabályozás Az állam beavatkozása a gazdaságba technológia fejlesztő iparágak ösztönzésének céljából Szabadalmakra vonatkozó törvények Feltalálók jogainak védelme 17

Miért adóztatják keményen a üzemanyagot? Üzemanyag adója – Korrektív adó Három negatív externália Dugók, zsúfoltság Balesetek Szennyezés Eredmény Nem okoz holtteher-veszteséget Jót tesz a gazdaságnak Kevesebb dugó, biztonságosabb utak, kisebb környezetszennyezés 18

Külső gazdasági hatások megszüntetése tárgyalásokkal (Jogi felfogás) Ha a tulajdonjogok tisztázottak: egyszerűen megegyezéssel, a tulajdonjogok cseréjével Ha nem tisztázottak, akkor – ha lehet – tisztázásukkal Ez gyakran nem lehetséges, mert a jogok tisztázása, rögzítése, létrehozása igen nagy tranzakciós költséget okoz

Egyéni megoldások externáliákra A Coase-tétel Ha egyéni felek költség nélkül alkudhatnak meg termékek elosztásáról Externáliák problémáját maguk oldják meg Egyéni gazdasági szereplők Externáliák problémáját maguk között meg tudják oldani Kezdő allokációtól függetlenül Érdekelt felek – létrehozzák az alkut Mindenki jobban jár, és hatékony a végállapot 20

Közjavak

Egy jószág akkor magánjószág ha fogyasztás céljára részekre osztható és részenként külön-külön elfogyasztható. magánjószág fogyasztása szuverén, abból bárki kizárható, a fogyasztók egymással rivalizálnak Egy jószág tiszta közjószág ha fogyasztás céljára nem osztható, csak közösen fogyasztható a fogyasztásából senki ki nem zárható, a fogyasztói nem rivalizálnak egymással

A jószágok négy csoportba sorolhatóak két jellemzőjük alapján (1) Egy jószág fogyasztásából a fogyasztók kizárhatóak, ha fogyasztásukat meg lehet akadályozni (Excludable good) (2) Egy jószág fogyasztása rivalizáló, ha egy ember fogyasztása a többi embert gátolja ugyanazon termék fogyasztásában A következő táblázatban mindegyik jószágfajtára találhatóak példák

Rivalizáló fogyasztás Négy féle jószág Rivalizáló fogyasztás Igen Nem Kizárható fogyasztó Magánjószág - Fagylalt tölcsér - Ruházat - Zsúfolt, fizetős utak Vegyes javak: Klubjószágok - Tűzvédelem - Kábeltévé - Nem zsúfolt, fizetős utak Vegyes javak: Közös erőforrások, közös jószágok - Halak a tengerben - A környezet - Zsúfolt, nem fizetős utak (Tiszta) Közjószág - Tornádó rendszer - Honvédelem - Nem zsúfolt, nem fizetős út 24

Vegyes javak: Azokat a jószágokat, amelyek alapvetően magánjószág jellegűek, de mégis közjószágként viselkednek, valamint azokat, amelyek alapvetően közjószág jellegűek, de mégis magánjószágként viselkednek, vegyes jószágoknak nevezzük. A magánjószág akkor viselkedik közjószágként ha erős extern hatásai vannak, különösképpen, ha fogyasztásához közérdek fűződik (oktatás, egészségügy). A közjószág, mint regionálisan elszigetelt jószág viselkedik magánjószágként, különösen, ha túlzsúfoltságra hajlamos

A nem kizárhatóság következményei Elégtelen kínálat A potyautas probléma Potyautas Egy személy aki úgy élvezi egy jószág előnyeit, hogy közben nem fizet érte Közjószágok – nincs kizárhatóság Potyautas probléma meggátolja a privátszektort a termék előállításában – a költségek nem térülnek meg Kormányzat – megoldhatja a problémát → adó 26

A közjavak finanszírozása – a „potyautas” problémája Önkéntes hozzájárulás – arányos teherviselés Tétel (a potyautasság racionalitásáról): Minél több fogyasztó vesz részt egy tiszta közjószág fogyasztásában, annál racionálisabb az önkéntes hozzájárulással megoldott finanszírozásból kimaradni.   Többi fogyasztó Fizet Nem fizet „A” fogyasztó (3 ; 40) (-1 ; 0) (4 ; 35) (0 ; 0)

Közjavak kereslete Egyéni keresleti görbék vertikális összegzésével Útépítés példa A potyautasság érvényesülése

Közös erőforrások Közös erőforrások A közlegelők tragédiája Nincs kizárhatóság Rivalizáló felhasználás A közlegelők tragédiája Példázat – miért használják jobban a közös erőforrásokat a kívánatosnál Társadalom szemszögéből Társadalmi és egyéni ösztönzők különböznek Negatív externáliáknak köszönhetően jelentkezik 29

Közös erőforrások A közlegelők tragédiája Negatív externália Egy ember használja a közös erőforrást Csökkenti többiek ebből származó hasznát Közös erőforrásokat általában túlzottan használják Állam – megoldhatja a problémát Szabályozás vagy adók Erőforrás felhasználását csökkenti Közös erőforrást magánjószággá teszi 30