Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.
Advertisements

Katona József élete ( ) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti.
Az Angol Reneszánsz William Sheakespeare.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.
Csongor és Tünde prezentáció Bemutatja: A Kiskacsa csoport.
Németh Antal Németh Antal rendezésében Tanulmányai ( ) KölnPárizs Bécs Berlin Irodalmi+művészettörténeti tanulmányok budapesti + berlini egyetem.
Szerző : Vörösmarty Mihály Mű címe: Csongor és Tünde Előadás helye: Budapest Nemzeti Színház Bemutató dátuma : 1941 Rendező: Németh Antal CsongorésTünde.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Paulay Ede rendezésében 1879 Vörösmarty Mihály. A rendező: Paulay Ede 1836-ban született Lőcsefalván. Színész, rendező, színészpedagógus, fordító, a Nemzeti.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Sík Ferenc: Csongor és Tünde
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Sík Ferenc rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Készítette: Tündéék csapata
Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.
1879. december 1..
Paulay Ede rendezésében
Üdvözöljük a Tisztelt Szervezőket és a Bíráló Bizottságot!
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede élete és munkássága
Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági
Paulay Ede rendezésében
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
A Megalkuvók csapata bemutatja:
(főműveik összehasonlítása)
1883. Szeptember 21. Nemzeti Színház Paulay Ede rendezése
A színházkészítő.
Az ember tragédiája (1883) Paulay Ede rendezése.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Műfaja: drámai költemény
Ember tragédiája Paulay ede.
Gyenes László mint Lucifer
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.
Az ember tragédiája színdarab
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb.
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Nemzeti Színház szeptember 21.
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Németh Antal Az ember tragédiája.
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Madách Imre: Az ember tragédiája
Paulay Ede Csongor és Tünde.
Az ember tragédiája Bemutatta a Nemzeti Színház szeptember 21-én Paulay Ede rendezésében.
Rendezte: Dr. Németh Antal
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.
IGAZGATÓI PÁLYÁZAT Nemzeti Színház Készítette: Dr. Németh Antal 1940
Előadás másolata:

Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele Tragédia a színpadon? A bemutató kivételes sikert ért el: 1894-ig, Paulay halálig, kilencvenhétszer tűzték műsorra Madách művének színpadi változatát Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele

Paulay Ede Színész Rendező Dramaturg Színészpedagógus Igazgató Fordító a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója a Kisfaludy Társaság tagja Tokaj, 1836. március 12. – Budapest, 1894. március 12 1851-ben állt színésznek 1859-ben vette feleségül Gvozdanovits Juliát 1864-ben a Drámabíráló Bizottság tagja lett 1868-ban a Nemzeti Színház rendezője lett Élete fő művének tartják Madách Imre Az ember tragédiája színpadi átdolgozását és első előadását (1883)

Jászai Mari Nagy Imre Gyenes László Az együttes legkiválóbb tagjaira bízta a szerepeket a színrevitel problémáiról a bemutató előtt elemző tanulmányt jelentetett meg a Fővárosi Lapokban, hogy a jövendő közönséget bevezesse a nagy mű titkaiba Az ember tragédiája a legtöbbször színpadra állított magyar drámák közé tartozik

Nagy Imre Főbb szerepei: Jókai Mór: Az aranyember - Tímár Mihály Katona József: Bánk bán - Bánk bán Goethe: Faust - Faust Goethe: Egmont - Ferdinánd Madách Imre Az ember tragédiája - Ádám William Shakespeare: Hamlet Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Csongor Pest, 1849. november 1. – Budapest, 1893. szeptember 5. Szabadkán lépett fel először 1864-65-ben 1865–66-ban Debrecenben játszott 1870. április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja volt egészen haláláig 1873. március 11-én kötött házasságot Benza Ida énekesnővel 1890-től a Színiakadémia tanára volt

Jászai Mari Főbb szerepei: Madách: Az ember tragédiája – Éva Racine: Phaedra – Phaedra Ibsen: John Gabriel Borkman – Ella Ibsen: Kísértetek - Alvigné Verga: A farkas - Léna Szigligeti E.: Trónkereső – Predszlava Shakespeare: Hamlet – Gertrud Shakespeare: Lear - Goneril Ászár, 1850. február 24. – Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5. születéskori neve: Krippel Mária, a születési anyakönyv szerint Kripl Maria Anna magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya az egyik legnagyobb magyar tragika 1914-ben két filmben is szerepelt Színházat és díjait is neveztek el róla

Gyenes László Főbb szerepei: Shakespeare: A velencei kalmár - Shylock Madách Imre: Az ember tragédiája - Lucifer Goethe: Faust - Mephisto Szigeti József: Rang és mód - Bannai Gárdonyi Géza: A bor - Baracs gazda Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom - Számadó juhász Katona József: Bánk bán - Biberách Monostor, 1857. március 7. – Budapest, 1924. november 7. magyar drámai színész 1875-ben a Színiakadémia növendéke lett 1882-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1909-ben örökös tagja lett egyike volt a "hunnisták"-nak pályáját az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemezték

Nemzeti Színház először az Astoria Szállóval szemben (1837– 1908) nyitotta meg kapuit, de akkor még Pesti Magyar Színháznak hívták (1840-ig) 1840-ben országos intézmény lett és Nemzeti Színház néven működött tovább 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách Imre Az ember tragédiája című művét a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Budapest IX. kerületében a Bajor Gizi park 1. szám alatt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költemény díszelőadásával

„A magyar irodalom egyik legszebb terméke, büszkesége oly alakban kerül most a közönség elé, a milyenről szerzője aligha álmodott valaha. Az „Ember tragédiájá”-t, ez egyáltalán nem a színpad számára írott drámai költeményt szinre hozza a nemzeti színház, Paulay Ede igazgató és dramaturg átdolgozásában.” Így kezdte cikkét a bemutató után két nappal, 1883. szeptember 23-án a Vasárnapi újság névtelen szerzője. Ugyan a 15 szín különböző, változatos és néhol futurisztikus helyszínei nagyban megnehezítették és a mai napig megnehezítik a színházi előadást, Paulay Ede a kor színházi felszereltségéhez mérten bravúrosan oldotta meg a Tragédia színpadra vitelét úgy, hogy előtte még egy követendő példa sem volt. – ezek a Dara Feri csapat gondolatai.