Üdvözöljük a Tisztelt Szervezőket és a Bíráló Bizottságot!

Az előadások a következő témára: "Üdvözöljük a Tisztelt Szervezőket és a Bíráló Bizottságot!"— Előadás másolata:

1 Üdvözöljük a Tisztelt Szervezőket és a Bíráló Bizottságot!
Azt szeretnénk kérni, hogy ezt a diát 0. diának tekintsék, mert szeretnénk egy kis leírást adni, hogy a prezentációnk élvezetesebb legyen. Előadásunk akkor válik érhetővé, ha a PowerPoint diavetítésben van lejátszva. Ez azért fontos, mert a kritériumnak megfelelően 8 diából áll a bemutató. Mi azonban sokkal több információt szerettünk volna felhasználni, mint amennyi 8 diára ráfér. Így, hogy a történet kerek maradjon, trükköt alkalmaztunk. Több diaszöveget fektettünk egymásra, amiket beanimáltunk.(A szövegek beúsznak, majd kiúsznak egy dián belül.) Így 2-3 diányi anyagot is rá tudtunk szerkeszteni egy diára. A dia így csak diaveteítésben olvasható és élvezhető. Ezt figyelmen kívül hagyva, csak kuszálmányokat láthatnak.  Javasoljuk, hogy az előadást, PPT 2013-mal lejátszani. Köszönettel: 1837 csapata

2 Paulay Ede rendezésében
A zöld szövegek olyan érdekességekről szólnak, amelyeket (valószínüleg) csak nálunk lehet megtalálni

3 A darabról (nagyon) röviden
Paulay Ede 1879. december 1-jén, Vörösmarty Mihály születésnapján mutatták be. Tévhit, hogy övé volt az első rendezés, 1866-ban már voltak előadások, de csak részleteket mutattak be a műből. A zenét Erkel Gyula, Erkel Ferenc fia szerezte. Az ősbemutató plakátja

4 Főbb színészek

5 Jászai Mari, mint Mirigy
Márkus Emília, mint Tünde Nagy Imre, mint Csongor 1849. november 1-jén született Keresztapja Kossuth Lajos volt, őt tartotta példaképének 1870-től volt a Nemzeti Színház tagja 1890-ben megbetegedett, kigyógyulása után idegbaj gyötörte 1893. szeptember 5-én öngyilkos lett 1850. február 24-én született A magyar színháztörténet egyik legnagyobb színésznője, tragikája Eredeti neve Krippel, amit annyira gyűlölt, hogy kiégette anyakönyvi kivonatából. (a „Krippel” szó beteget jelent) 16 évesen elszökött otthonról, statisztának állt. 17 évesen már Budán színészkedett 1872: Tagja lett a Nemzeti Színháznak, élete végéig itt játszott (majdnem) 1860. szeptember 10-én született 15 évesen lépett először színpadra 1877 volt a Nemzeti Színház tagja 1901-ben főszerepet kapott az első magyar filmben (A Tánc). Köztudott, hogy a Tünde nevet Vörösmarty alkotta, több más névvel együtt. A fiatal Emília

6 Vizvári Gyula mint Balga
Újházy Ede, mint Kalmár Ilma: Egyelőre (!) még ismeretlen Vizvári Gyula mint Balga Ilma kerestetik Az ország szinte minden színházában szinte minden szerepkört kipróbált, (még operettben és balettben is szerepelt. ) tragikus és komikus vígjátékai tették sikeressé 1903: a Nemzeti Színház örökös tagja. Újházi tyúkhúsleves névadója és elkészítője  1905: Nemzeti Színház örökös tagja Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára a Ferenc József-rend lovagja 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz Lánya Vizvári Mariska, aki nagyot alakított a színpadon és a szakácskönyv is az ő nevéhez fűződik E.Kovács Gyula, mint Fejedelem Bercsényi Béla, mint Tudós 1876: Goethe Faustját ő adta elő először magyarul Igazi területe a tragédia Pest és Kolozsvár között ingázva végül a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja lett A Petőfi halálának 50. évfordulóján,a segesvári honvédsíroknál rendezett ünnepélyen szavalás közben érte a halál. Barátja, Kovács Gyula költő miatt vette fel az Ecsedi nevet Sok írói kör tagjává választotta (Petőfi Társaság,Csokonay kör, Erdélyi Irodalmi Társaság) A Színpad című folyóiratot szerkesztette 10 évig a Nemzeti Színház tagja Drámákat írt és színdarabokat fordított a Nemzeti Színház számára 1888-ban Petőfi Társaság tagja lett 1878-tól a Színi Tanoda tanára

7 Zeneszerző: Erkel Gyula
Rendező: Paulay Ede Zeneszerző: Erkel Gyula 1863-ben a Nemzeti Színházhoz került Rendezőként első munkája, a Hamlet 1868 Színpadra vitte többek közt a Bánk bánt, az Othellót, a Szentivánéji álmot, Rómeó és Júliát, Az ember tragédiáját, és Csongor és Tündét Országos színi iskolák tanára és 1881: Ferenc József-rend lovagkeresztjével kitüntették Magyar drámai irodalom fölelevenítője Erkel Ferenc fia. már ötévesen „debütált” Tizennégy évesen már hivatalosan is a Nemzeti Színház zenekarának üstdobosa lett 21 évesen operát vezényelt Unokahúgát, Erkel Rózát vette feleségül ben „Hogy a Csongor és Tünde olyan nehezen tartotta magát a színpadon, annak egyik fő oka volt, hogy nem volt kéznél hozzá illő, hozzá méltó muzsika. Erkel Gyula sablonos, ambíció és ihlet nélkül összetákolt vékonyerű kíséretét játszották régebben a költeményhez. De ez nem hogy segített volna, inkább csak zavart a mű élvezetében.”- írja egy kritikus

8 Színháztörténeti helyzetelemzés (Kicsit tömény, de kidolgozott)
Podmaniczky Frigyes Színháztörténeti helyzetelemzés (Kicsit tömény, de kidolgozott) Az Operaház Vörösmarty forgatókönyve alapján színpadra szánta művét, de akkoriban a magyar színjátszás még nem állt készen ekkora darab feldolgozására. Az első próbálkozás 1838-ban történt Munkácsy János Tündér Ilonája által, a Nemzeti Színházban, de a darab csúfos vereséget szenvedett. Vörösmarty 1844-ben névtelenül nyújtotta be művét a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának, de azt előadásra alkalmatlannak minősítették. Az első előadásra csak Vörösmarty halála után, 1866-ban került sor. Egressy Gábor, a Színi Tanoda tanára mutatott be részleteket belőle. A teljes mű bemutatása csak 13 évvel később valósult meg, amelyet Paulay Ede rendezett december 1-jén, Vörösmarty 79. születésnapján adták elő a Csongor és Tünde darabot. Paulay Ede legnagyobb érdeme a régi magyar drámai irodalom újjáélesztése, elavult nyelvű, de még hatást ígérő darabok kijavítása. A Színház akkori igazgatója Podmaniczky Frigyes, akinek sokat köszönhetünk a Fővárosi Közmunkatanács alelnökeként. Sokat tett a Nemzeti Színház és az épülő Operaház stabil működéséért, a korszerű technika megvalósításáért és e két intézmény biztonságos különválásáért. Nagy figyelmet fordított arra, hogy mind a két intézmény önállóan működjön és professzionálisan üzemeljen. A Magyar Királyi Operaház szept. 27-én nyílt meg hivatalosan. Sokat fejlesztett Budapest kulturális életében is. A színház akkor a Hevesi Sándor téri épületben volt (amely ma a Pesti Magyar Színház). A Nemzeti Színház 1966–tól egészen szeptember 1-jéig tevékenykedett, mert innentől kezdve Magyar Színház néven működik tovább március 15-én költözött át és nyitotta meg kapuit a Duna és a Soroksári út közötti Bajor Gizi parkban, ahol ma is szeretettel várja a látogatókat. A Nemzeti Színház ma A Pesti Magyar Színház

9 Az 1837 csapat Források: Magyar Színművészeti Lexikon
tudasbazis.sulinet mult-kor.hu europaeana.eu OSZK:Lányi Viktor: A Csongor és Tünde zenéje Új Magyar Lexikon Wikipédia.hu MEK keptar.oszk.hu Az 1837 csapat Put together by: Bartha-T. Benjámin