A számítógép története Talata István
Számítógép-generációk nulladik 1943-ig Mechanikus szerkezetek, később elektromechanikus szerkezetek első 1943-58 Elektroncső második 1958-65 Tranzisztor harmadik 1961-74 Integrált áramkör negyedik 1975- Nagy integráltságú áramkör ötödik ?
Nulladik generáció számolási segédeszközök mechanikus számítógépek elektromechanikus számítógépek
Számolási segédeszközök abakusz (i.e. 2700-2300) logarléc (John Napier, 1614; Edmunt Gunter, 1620; William Oughtred, 1632)
Mechanikus szerkezetek Wilhelm Shickard gépe (1623): + - (* /) Blaise Pascal (1623-1662): + - (7 pld.) G. W. Leibnitz gépe (1671): + - * / C. Babbage (kb. 1820): differenciagép (logaritmustáblázatokat készítettek volna vele) H. Hollerith gépe (1890 után): lyukkártyás (népszámlálás adatait dolgozták fel vele)
Első generáció elektroncsöves ENIAC (1945) Alapterülete 180 nm teljesítménye 140 kW Elektroncsövek 17000 db átlagosan 10 percenként égett ki cső
Első generáció (folyt.) EDVAC (1951) - Neumann János (1903-1957) részt vett a fejlesztésében Neumann-elv: programok és adatok ugyanott tárolódjanak, bináris formában UNIVAC (1951): elsőként sorozatban gyártott, központi vezérlőegység kezelt minden egységet, a perifériákat is gépi kódban programozták assembly nyelv megjelent
Második generáció tranzisztor mágnesdobos, majd ferritgyűrűs memóriák perifériavezérlő áramkörök megjelenése mágnesszalagos, mágneslemezes háttértárolás FORTRAN, első magas szintű programnyelv
Harmadik generáció Integrált áramkörök (IC) 1958 félvezetőkből készült memóriák moduláris gépfelépítés többfeladatos üzemmód megjelenése operációs rendszerek alkalmazása Basic, Pascal, C megjelenése
Negyedik generáció nagy integráltságú áramkörök (LSI) mikroprocesszorok IBM PC (1981) többprocesszoros számítógépek számítógép-hálózatok
Ötödik generáció ?