Nukleotidok, nukleinsavak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret DNS RNS A nukleinsavak.
Advertisements

Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Nukleotidok, nukleinsavak
Nukleotidok.
Egészségügyi mérnököknek 2010
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
Nukleotid típusú vegyületek: nukleinsavak és szabad nukleotidok
Nukleotidok anyagcseréje
A fehérjék világa. Az élővilág legfontosabb szerkezeti és funkcionális építőkövei a fehérjék Szállítás és raktározás (hemoglobin, myoglobin, ferritin)
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
A szőlőcukor (glükóz) A természetben legelterjedtebb monoszacharid. A glükóz szó görögül édeset jelent Fizikai tulajdonságok: - fehér kristályos anyag.
Nukleinsavak Felfedezésük, típusaik Biológiai feladatuk Kémiai felépítésük Pentózok Foszforsav N-tartalmú bázisok Purin bázisokPirimidin bázisok.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK ÉTEREK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek oxovegyületek.
33. lecke A nukleinsavak felépítése és jelentősége a sejt életében.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
A diszacharidok (kettős szénhidrátok) - olyan szénhidrátok, amelyek molekulái 2 monoszacharid egységből épül fel - képződésük: Q 1 -OH + HO-Q 2 ↔ Q 1 -O-Q.
Zsírok, olajok Trigliceridek. Trigliceridek (Zsírok, olajok) A természetes zsírok és a nem illó olajok nagy szénatomszámú karbonsavak (zsírsavak) glicerinnel.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia fontolva haladóknak II.
Hidrogén-peroxid.
Fehérjék szabályozása II
Heteroatomos szénvegyületek halogéntartalmú szénvegyületek
Adatbázis normalizálás
1. A TENGERVÍZ SÓTARTALMA
A kis dózisok kimutatására alkalmas biológiai markerek vizsgálata
Molekuláris biológiai módszerek
ENZIMOLÓGIA.
Bio- és vegyészmérnököknek 2015
Kockázat és megbízhatóság
Makromolekulák Simon István.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A Széll Kálmán tér irányú vágánnyal létesít közvetlen kapcsolatot b.)
A talajok szervesanyag-készlete
Colorianne Reinforce-B
C, H, O,N, S, P,  organogén elemek
H+-ATP-áz: nanogép.
Környezeti teljesítményértékelés
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
A sejtmembrán Foszfolipid kettős réteg Poláros fej, apoláros láncok
A naptevékenységi ciklus vizsgálata a zöld koronavonal alapján
32. Lecke A szénhidrátok lebontása
Szimmetrikus molekula
1.Szénhidrogének.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Új molekuláris biológiai módszerek
Lipidek anyagcseréje.
A KÉSZÍTMÉNY ELLENÁLL A DIREKT NAPFÉNYNEK
A Széll Kálmán tér irányú vágánnyal létesít közvetlen kapcsolatot b.)
H.-Minkó Krisztina Semmelweis Egyetem
Biológiai makromolekulák
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája.
Hattagú heterociklusos vegyületek
iOT eszközök által rögzített adatok feldolgozása, megjelenítése
Nukleotidok és nukleinsavak
Fehérjék funkciói.
Klasszikus genetika.
Bioaktív komponensek kimutatása növényi mintákból
Makromolekulák Simon István.
Diplomamunka Készítette: Csányi István Csillagász MSc szakos hallgató
A nukleinsavak.
A bioszféra.
Oxigéntartalmú szerves vegyületek éterek
SZERVES VEGYÜLETEK.
OpenBoard Kezelő Tananyag közzététele a KRÉTA rendszerben.
Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók
Nukleotidok.
Előadás másolata:

Nukleotidok, nukleinsavak

Nukleotidok A nukleotidok sokoldalú szerepet játszanak a biológiai folyamatokban: 1. A DNS és RNS prekurzorai 2. Energiaközvetítők (pl. ATP) 3. Regulációs molekulák (pl. cAMP, cGMP) 4. Koenzim komponensek (pl. NAD, FAD, CoA) 5. Származékaik a szénhidrát- és lipidanyagcsere intermedierjei (pl. UDP- glükóz , CDP- diacil- glicerol)

A nukleotidok szerkezete • heterociklusos bázis /Purin vagy Pirimidin. A pirimidingyűrű planáris (egy síkban helyezkedik el), a purinváz kissé hajlott./ pentóz /ribóz vagy dezoxiribóz/ foszforsav

A bázis - N – glikozidkötéssel kapcsolódik a pentóz 1 A bázis - N – glikozidkötéssel kapcsolódik a pentóz 1. C-atomjához, a foszfát pedig észterkötéssel a pentóz 5. C-atomjához. A bázisok legfontosabb reakciói → A pirimidin bázisoknál fontos a tautomer (laktim és laktám) átalakulás: A laktám formában található nitrogénen szubszituálható hidrogén a feltétele a cukorrészhez való kapcsolódásnak. • UV fény hatására két T gyűrű összekapcsolódik → a DNS irreverzibilisen károsodik (Ez az egyik alapja az UV fény baktériumölő hatásának). A C spontán dezaminálódása során U keletkezik /javító mechanizmusok korrigálhatják/ Aromás jellegük miatt UV tartományban fényelnyelésük van

A mononukleotidok legfontosabb képviselői 1. ATP 2. cAMP 3. koA 4. FMN (flavin-mononukleotid)

ATP Animáció

cAMP • Második hírvivő (second messenger)

koA acetilcsoport szállítása

FMN (flavin-mononukleotid)

Dinukleotidok 1. NAD(P) NAD+ , NADP+ Hidrogénszállító koenzimek A NAD(P)+ hidrogénkötése: NAD(P)+ 2H  NAD(P)H + H+ A NAD(P)+ redukciójakor az aromás gyűrű kinoidális formává alakul, melynek 340 nm hullámhosszon maximuma van.→ A NAD+ -dal ill. NADP+ -val működő enzimek által katalizált reakció spektrofotometriás úton való követésére van lehetőség. 2. FAD Flavin-adenin-dinukleotid / Adenozin két foszfáton keresztül kapcsolódik a riboflavinhoz (B2 vitamin)/ D-ribitol+6,7 dimetil-izoalloxazin (FMN+AMP)

Nukleinsavak /polinukleotidok/ DNS, RNS Közös tulajdonságok nukleotidokból épülnek fel foszfátdiészter kötéssel kapcsolódnak egymáshoz (5’ OH a másik 3’ OH-jával) nem tartalmaznak elágazásokat az 1. nukleotid az, amelynek az 5’ OH-ja foszforilált a láncvégi /utolsó/ nukleotid 3’ OH-ja szabad Különbségek DNS: A, G, C, T, dezoxiribóz RNS: A, G, C, U – csak az RNS-ben, ribóz DNS: rendezett RNS: nem teljes hosszában rendezett

A DNS főbb jellegzetességei jobbmenetes (B- DNS) a két szál antiparalel A és T között két hidrogénhíd-, G és C között három hidrogénhíd kötés alakul ki. 1 menet magassága: 3,4 nm 1 meneten belül 10 bázispár található típusai B-, A-, Z- DNS - B-DNS jobbmenetes, Watson-Crick modell /vizes közegben/ - A-DNS dehidratálva jobbmenetes marad, de vastagszik és rövidül - Z-DNS balmenetes • palindrom szekvenciák (restrikciós endonukleázok itt hasítanak) Animáció

A nukleinsavakat bontó enzimek A nukleinsavakat bontó enzimek a nukleázok /(dezoxi)ribonukleázok/ →foszfodiészter kötést hasítanak Exonukleázok –a végső (foszfodiészter) kötéseket hasítják • a típusú nukleázok a 3’ OH-csoportot teszik szabaddá • b típusú nukleázok a 5’ OH-csoportot teszik szabaddá Endonukleázok – a végtől távolabb lévő kötéseket hasítják. → specifikus csoportjai a restrikciós endonukleázok • I. típusú endonukleáz: nukleáz aktivitás és metilezés a saját DNS-t metilezik • II. típusú endonukleáz: a kettős szálú DNS-t palindrom szekvenciánál hasítják

A DNS szerkezet stabilizálásában fontosak: - a bázisok közötti H-hidak - a bázisok közötti apoláros kölcsönhatások A két szálat összetartó erők megbonthatók: - pH változtatásával - szerves oldószerekkel - hő hatására az apoláros oldalláncok poláros környezetbe kerülnek → fényelnyelés megnő /hiperkróm hatás/ A DNS „megolvad” / az olvadáspont függ a bázisössze- tételtől; G+C aránnyal nő (3H-híd kötés miatt) - pH-tól - ionerősségtől A DNS az eukariota sejtekben hiszton fehérjékhez kötődik → szupercsavart szerkezet alakul ki.

RNS- típusai mRNS tRNS rRNS Animáció