TURIZMUS TÉRBELI VONATKOZÁSAI A turizmus területi lehatárolásának kérdései. A turisztikai terek változása. A márka szerepe a turisztikai térben. Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Hét Tananyag 2018. szeptember 10-14. A turizmus földrajzi terei. A turisztikai magatartás tér- és időbeli vonatkozásai. 2018. szeptember 17-21. A turizmus területi lehatárolásának kérdései. A turisztikai terek változása. A márka szerepe a turisztikai térben. 2018. szeptember 24-28. Térspecifikus turisztikai termékek 1. Tömegturizmus. Vidéki-rurális turizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Európa 2018. október 1-5. Térspecifikus turisztikai termékek 2. Városi- és nagyvárosi turizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Ázsia 2018. október 8-12. Térspecifikus turisztikai termékek 3. Hegyvidéki turizmus. Természeti- és ökoturizmus. Esettanulmányok. Topográfiai számonkérés. Afrika. 2018. október 15-19. Magyarország turisztikai régiói. Budapest és Közép-Dunavidék. Topográfiai számonkérés. Amerika 2018. október 22-26. Balaton és Tisza-tó Régió. Topográfiai számonkérés. Budapest és Közép-Dunavidék. 2018. október 29. - november 2. ŐSZI SZÜNET 2018. november 5-9. Nyugat-Dunántúli Régió. Topográfiai számonkérés. Balaton és Tisza-tó Régió. 2018. november 12-16. Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl Régió. Topográfiai számonkérés. Nyugat-Dunántúli Régió. 2018. november 19-23. Észak-Alföld és Dél-Alföld Régió. Topográfiai számonkérés. Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl Régió. 2018. november 26-30. Észak-Magyarország Régió I. Topográfiai számonkérés. Észak-Alföld és Dél-Alföld Régió. 2018. december 3-7. Észak-Magyarország Régió II. Topográfiai számonkérés. Észak-Magyarország Régió 2018. december 10-14. Tanulmányi kirándulás.

A turizmus földrajzi terei Utóbbi évtizedekben a turisztikai terek fokozott vizsgálata A földrajzi terek összetettek – komplex geostruktúra Alaptudománya sokáig: FÖLDRAJZ!!!! A turista geoökológiai környezete (Bodnár L. 2000)

Küldő és fogadó terek jellemzői és viszonyuk egymáshoz Fizikai tér jellemzői: pl. földrajzi távolság „Változó geometriájú tér”: Turisztikai desztináció fogalma A desztináció a turisták által kiválasztott földrajzi területegység, amelynek geográfiai és történelmi szempontból is egyedi jellemvonásai vannak. Ez a területegység az attrakciók megjelenésének a helyszíne, amelyek összekapcsolódnak a turisztikai infrastruktúrával és a szolgáltatásokkal, végső soron egy szolgáltatási és programcsokrot nyújtva a desztinációt felkereső vendégeknek.

Turisztikai tevékenység területi megoszlását befolyásoló faktorok Térbeli tényezők: távolság, földrajzi helyzet Környezeti tényezők: természeti és kulturális tényezők Dinamikus (gazdasági) tényezők

Turisztikai és szabadidőterek Globalizáció folyamatában- turizmus – határok elmosódása, nagy tömegek mobilitása A turisztikai rendszer elemei földrajzi szempontból (Martínez, J. L. 2003)

A turisztikai terek egyik lehetséges tipológiája (Martínez, J. L. 2003)

Turizmus és regionalizmus Makroterek: világ, földrész, országcsoport, ország „Világ 3 nagy vakációs tava”: Európa-Földközi tenger, É-Am- Antillák- Köz-Am-Karibi med., Kelet-Ázsiai-Csendes-óceáni medence Regionális terek: nagytérség mezokörzet, kistérség Lokális terek: település, lakökörzet Mikroterek: család, egyén

Turisztikai tevékenységek térbeli elrendeződését befolyásoló tényezők Éghajlat Szocioökonómiai Történelmi háttér TURISZTIKAI RÉGIÓK

Turisztikai régió Azok a térségek, ahol, az adott természeti-társadalmi körülményeknek megfelelő turisztikai tevékenységek hosszabb-rövidebb történelmi távlatban kiformálódtak és agy a földrajzi térben kialakult egy egyedi entitás.

A turisztikai régiók Világ turizmusának 3 fő jellemző vonása: Hazai mobilitás intenzitása Térbeli struktúra regionális jellege Világ turisztikai térképének aszimmetriája és egyenlőtlensége

A WTO által kialakított turisztikai nagyrégiók Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

A világ legnagyobb turizmusgeneráló régiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 180.

A világ centrum-periférián alapuló turisztikai nagyrégiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

Legintenzívebb kapcsolat: É-Amerika- Európa Európa központi szerep!!!!

A RÉGIÓK INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK ELMÉLETE A régiók is kell hogy rendelkezzenek határokkal (adminisztratív, állami, de leginkább plasztikus) A teret szimbólumokkal kell megtölteni Intézményi kiépülés. (utazási irodák, szolgáltatás) DE Globalizáció - átstrukturálódás

Interregionális nemzetközi turisztikai fejlesztések II. vh után a turizmus a határok fellazulásához vezetett Cél: minél kevesebb adminisztratív akadály Másik ok: egységesülő Ny-Európa Határokon átívelő turisztikai együttműködések pl. Írottkő, Fertő-tó (Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001) 

Turisztikai terek változása „ A turizmus nem önálló tevékenység, hanem mindenekelőtt különböző gazdasági tevékenységeket generáló kollektív társadalmi gyakorlat” (Martinez)

A turisztikai tér jellemzői A tér minőségi jegyeinek értékét a mindenkori közösségek határozzák meg!!! A turisztikai terméket ott fogyasztják, ahol az erőforrásokból kialakították! A turisztikai erőforrások a terület földrajzi sajátosságain alapulnak A létrehozott turisztikai termékek területileg koncentráltak, számuk korlátozott

Turizmus bevételei egyenlőtlenül oszlanak el!!!!

1 Macau 16,569.51$ 2005 2 Cayman Islands 7,259.94$ 3 The Bahamas 6,317.46$ 4 Bermuda 6,125.88$ 5 Barbados 3,308.14$ 6 Seychelles 3,244.87$ 7 French Polynesia 3,056.29$ 8 Cyprus 2,560.56$ 9 Austria 2,346.91$ 10 Malta 2,285.58$

II. A turisztikai tér mint márka

III. Térspecifikus turisztikai termékek A történelem folyamán a különböző turisztikai tevékenységek igen eltérő földrajzi jellemzőkkel bíró környezetekben fejlődtek ki, az adott társadalmak mely lokalitásokat preferáltak, milyenek voltak a korszak közlekedésének műszaki feltételei.

Térspecifikus turisztikai termékek Vonzereje, sajátosságai és infrastruktúrája az adott tér földrajzi sajátosságaiból fakad. A természeti adottságok és erőforrások szerepe fontos!!! Pl. part-menti, falusi, városi, természeti, hegyvidéki és az ökoturizmus.

Tömegturizmus  alternatív turizmus Tömegturizmus (hard): Résztvevők nagy tételben és standardizálva veszik igénybe a szolgáltatásokat Partmenti/vízparti turizmus Télisport turizmus/síturizmus 4 S modell 1980-as évektől alternatív turizmustípusok (soft)

Kemény és puha turizmus jellemzői! Kemény (hard) turizmus Puha (soft) turizmus Meggondolatlan Átgondolt Offenzív Defenzív Agresszív Óvatos Gyors/féktelen Lassú/józan Nagy előrehaladás Kis lépések Ellenőrizhetetlen Ellenőrzött Nem szabályozott Szabályozott Maximalista Optimalizáló Túlzó Mérsékelt Rövid távú Hosszabb távú Partikuláris érdekek Általános érdek Kívülről irányított Önmeghatározott Kisebb ellenállóképesség Nagyobb ellenállóképesség Ágazati/tematikus Integrált Ár-centrikus Érték centrikus Mennyiségi Minőségi Növekedés Fejlesztés

1. Part menti turizmus A) Tengerpartok 4S modell: Sea, Sand, Sun, Sex Jelentős fejlődés a XX. század 50-es éveitől - tömegturizmus A part menti turizmus fejlődési szakaszai Európában (Martínez, J. L. 2003)

Turisztikai terek – tengerpartok gyökeres átalakulása A Földközi-tenger partjain kialakult tevékenységek (Martínez, J. L. 2003)

Növekvő környezetterhelés – partterhelés Mára: egyoldalú fürdőturizmus átalakult – aktív turizmus előretörése (sportolási lehetőségek) Építkezések Növekvő környezetterhelés – partterhelés Korallzátonyok pusztulása DK- ázsiai mangroveerdők – cunami 2004.

Szennyezések –algásodás, kockamedúza terjedése

B) Tavak Jelentőségük növekszik Összetett jellemzőkkel rendelkeznek Az adott tájon belül is önálló egységet képez 2,5 %-a a Föld felszínének Globális felmelegedés: számuk és méretük is csökken majd – zsúfoltság rekreációs élmény csökkenése

2. Télisport turizmus/síturizmus XX. sz. utolsó harmadától 4S (winter): ski, slope, snow, sleep Célpontok: Alpok, Pireneusok, Skandináv-hg Kárpátok Andok Sziklás-hg Himalája Kaukázus Új-Zéland

3. Vidéki-rurális turizmus Nem egy konkrét turizmusfajta Turizmusfajták és csoportok halmazának tekinthető!!!!!! http://www.falusiturizmus.hu/hu_

VIDÉKI ÉLETMÓD-TURIZMUS Falusi vendégfogadás Falusi turizmus (üdülés, pihenés) - https://www.youtube.com/watch?v=DktD95P4eyo Farmturizmus Tanyaturizmus Vidéki gazdálkodás megismerése (növénytermesztés, állattenyésztés)

2. VIDÉKI KULTURÁLIS- ÉS ÖRÖKSÉGTURIZMUS Vidéki kastélyturizmus https://www.youtube.com/watch?v=r-IoXPTdW-8 Vidéki kulturális és örökségturizmus Atelier (kézműves) turizmus Egyházi és vallási turizmus Zarándokturizmus

Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza https://www.youtube.com/watch?v=3Dvy8JGIU7k

3. VIDÉKI EGÉSZSÉGTURIZMUS Vidéki gyógyturizmus (víz, levegő, gyógynövények) Vidéki termálturizmus Wellness Bioturizmus Bariska Öko-falu Zselicszéplak Budaházi biodinamikus kertészet

4. VIDÉKI AKTÍV TURIZMUS Vadász-, Horgász-, Kerékpáros-, Lovas-, Vízi-, Kaland-, Egyéb vidéki sportturizmus (népi játékok stb) Síturizmus Golfturizmus

5. VIDÉKI KULINÁRIS TURIZMUS Gasztroturizmus Borturizmus Borutak: Nyitott Zárt Tematikus

6. VIDÉKI AGROTURIZMUS Agrár esemény és rendezvényturizmus Agrár konferencia turizmus és szakvásárok, kiállítások Agrár tematikus utak Agrár témaparkok Vidéki bevásárlóturizmus (agrártermékek) Vidéki szuvenír turizmus (helyhez kötődő termékek)

7. VIDÉKI TERMÉSZETI TURIZMUS Természetjárás Növénygyűjtés Állat megfigyelés Geoturizmus Ökoturizmus Erdei iskolák Ökoenergia-turizmus

Vidéki élményt nyújt! Általános és egyedi elemek strukturált, természetességen és tradíción alapuló deverzifikált kínálata 19. sz. kezdetek - 21. sz. egyik vezető iparága OKA!!!!!! Jövedelem-kiegészítő szerep Helyben értékesíti a termékeit VIDÉKFEJLESZTÉS egyik eszköze!!!

4. Városi/nagyvárosi turizmus Az utazás „ősformája” Modern értelemben az ip. Társadalmak kialakulása után Ok: munkaidő-szabadidő elkülönült Megnőtt a városlakók pihenési szükséglete Első szabadidős létesítmények!!!

Mozgalmas tér! Koncentrálódnak szórakozási lehetőségek, látványosságok Környezetváltozást, élményszerzést kínálnak Sokszínűek, Nincs két egyforma város

Célterületek: Magas népsűrűség, barátok, rokonok felkeresése Csomópontok ill. végállomások a turistaszállításban, kapu szerep, szezonalitás kitolódik Ipari, kereskedelmi, pénzügyi kp-k – konferenciák, vásárok stb. MICE turizmus Kultúra széles spektrumát kínálják

Város vonzóerejének kialakulása: 3 téynező Látogató turisztikai szükségletei Hely jellegzetes sajátossága, motivációs tényező A helyre vonatkozó információk

Idegenforgalmi településtípusok Turistaváros: urbanizált idegenforgalmi helyek Rövidebb a turisták tartózkodási ideje De magasabb szintű szolgáltatások igénybevétele Több a költés!!! Magas a külföldi vendégek aránya Olyan létesítményei vannak, amelyek Pihenéshez Szabadidőhöz És hosszú távú utasforgalomhoz szükségesek

5. Hegyvidéki turizmus Fizikai környezet alkotó elemei extrémeggek pl. domborzat, éghaljat Turisztikai erőforrások nagy változatossága Különböző természeti és kulturális örökséget hordoznak

Típusai Hó turizmus Zöld turizmus Hegyi vizekkel kapcsolatos turizmus Történelmi-művészeti-kulturális turizmus kalandturizmus

6. Természeti és ökoturizmus 1. Természeti turizmus Mindazon turisták, akik a természeti környezet miatt kelnek útra Sokféle hatás Fenntarthatóság

2. Ökoturizmus

Kialakulásának okai: „Az ökológiai turizmus, vagy »ökoturizmus« a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.” IUCN

az ökoturizmus természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, társadalmi és kulturális negatív hatásait, és erősíti a pozitív hatásokat; komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál.