Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar színjátszás kezdetei
Advertisements

Szeged címere. Szeged címere Szeged Magyarország harmadik legnagyobb városa amely nagy történelmi múlttal sok turisztikai látványossággal rendelkezik.
Egy tartalmas, szép ívű művészi pálya dokumentumaiból
Nemes Nagy Ágnes Született Budapesten január 3-án, ugyanitt halt meg augusztus 23-án.
Készítette: Sümegi Dániel
A reformkori színjátszás
Hivatásos pedagógusok irányításával, modern eszközök alkalmazásával.
Készítette: Prumek Zsanett
Az Angol Reneszánsz William Sheakespeare.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.
Németh Antal Németh Antal rendezésében Tanulmányai ( ) KölnPárizs Bécs Berlin Irodalmi+művészettörténeti tanulmányok budapesti + berlini egyetem.
Szerző : Vörösmarty Mihály Mű címe: Csongor és Tünde Előadás helye: Budapest Nemzeti Színház Bemutató dátuma : 1941 Rendező: Németh Antal CsongorésTünde.
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében. Németh Antal Modern irányzatok felé érdeklődött expresszionista Szintetikus rendezés ‘’kukucska” színpad térszínpad.
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
C SONGOR ÉS T ÜNDE Sík Ferenc rendezése (1976) Ferdinánd csapat.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Döbbenetes Siposhegyi Péter író, 2008-ban így emlékezett visz- sza a következőkre: „A győzelem ára című színdarabot 2001-ben írtam meg, ezt a darabot.
Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Dr. Németh Antal ( ) rendezésében
Sík Ferenc rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Készítette: Tündéék csapata
Üdvözöljük a Tisztelt Szervezőket és a Bíráló Bizottságot!
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede élete és munkássága
Sík Ferenc – Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
A színházkészítő.
Tragédia „Némethesen”
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Műfaja: drámai költemény
Ember tragédiája Paulay ede.
Gyenes László mint Lucifer
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.
Az ember tragédiája színdarab
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb.
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Nemzeti Színház szeptember 21.
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Németh Antal Az ember tragédiája.
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Madách Imre: Az ember tragédiája
Az ember tragédiája Bemutatta a Nemzeti Színház szeptember 21-én Paulay Ede rendezésében.
Rendezte: Dr. Németh Antal
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája a színpadon
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.
IGAZGATÓI PÁLYÁZAT Nemzeti Színház Készítette: Dr. Németh Antal 1940
Előadás másolata:

Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)

Németh Antal Dr. Német Antal rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író. 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1937-ben mutatta be Az ember tragédiája című művet, amelyet később még 1939, 1941, 1942 folyamán is bemutattak. 1945 és 1956 között nem rendezhetett. 1956 és 1965 között Magyarország különböző színházaiban dolgozott.

Lehotay Árpád Lehotay Árpád színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár 1939 és 1944 között a Nemzeti Színház tagja volt. A Németh Antal által rendezett Az ember tragédiájában 1937-ben és 1942-ben is Ádám szerepét játszotta. Dolgozott a Vígszínház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Madách Színház tagjaként is.

Tőkés Anna Tőkés Anna Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. 1930 és 1931 között játszott a Nemzeti Színházban, melynek 1935 és 1944, majd 1947 és 1962 között tagja volt. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Színház és a Vígszínház tagja is volt. Az ember tragédiájában Évát játszotta 1937-ben.

Csortos Gyula 1927 és 1933, majd 1935 és 1945 között a Nemzeti Színház tagja. Az ember tragédiájában 1937-ben Lucifert játszotta. A Vígszínház, a Renaissance, a Magyar Színház és a Belvárosi Színház tagja is volt. Utolsó főszerepe a Nemzeti Színházban 1945-ben előadott Csehov Medve című drámájában volt.

HALÁLTÁNC A Németh Antal által rendezett színpad új látványelemeket, érdekességeket is tartalmazott. A színpadképeket két fiatal tervező, Horváth János és Varga Mátyás készítette. A csúcspont a londoni szín haláltánca volt, amely a forgószínpad mozgására és az expresszionista koreográfiára épült: "...fortissimo zenére diadalmi táncot táncol a Halál a szakadatlanul forgó színpadon, végig a londoni vásáron, hullák és hullahegyek közt , míg meg nem pillantja az egyetlen élőt, a fátyolba burkolózott Évát, akiről szavai végén éles, fehér fény tépi le az utolsó leplet, hogy ott álljon diadalmas meztelenségében a Halált is legyőző örök Asszony.” (Németh Antal) A haláltánc-jelenet Jankovics Marcell animációs filmjéből

AZ ELŐADÁS Jelentősége A művet a Nemzeti Színház 100 éves díszbemutatójára készítették. A centenáriumra 1937. október 21-én került sor. Az előadás középpontjában a rendkívüli képességű ember állt. Az új színpadtechnika, a forgószínpad mozgalmassága, a fátyolfüggöny, a vetített színes képek mind-mind emlékezetessé tették az előadást, mely mérföldkő volt Az ember tragédiájának előadásai sorában.

NÉMETH ANTAL JELENTŐSÉGE A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNETBEN „Kevés színházművész pályáját kísérte annyi ellentétes vélemény, mint az övét. Kevés művészhez volt olyan kegyes és olyan kegyetlen a sors, mint őhozzá. Volt, amikor csak róla beszélt a színházi szakma. Szidták és csodálták.” „Kilencéves igazgatói és rendezői munkássága színházi kultúránk legnagyobb értékeihez tartozik. ” (Lengyel György) Németh Antal és Bajor Gizi