A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései A pedagógiai kutatás, mint tudományos tevékenység A tudományos kutatás alapfogalmai A pedagógiai kutatás célja, tárgya, jellemzői, folyamata 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás, mint tudományos tevékenység Tudományos kutatási tevékenység Problémák megoldásának sorozata A jelenségek közötti kapcsolatra vonatkozó feltételezések alapján Adatgyűjtés tudatos, tervszerű, rendezett módon Az adatok kritikus elemzése, értékelése 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás, mint tudományos tevékenység 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás célja Új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás célja Pedagógiai tevékenység: - az iskolai oktató-nevelő munka, az oktatás-nevelés tervezése, irányítása,ellenőrzése Az iskolarendszer A pedagógiai célrendszer Az oktatási tartalom Az oktatásirányítás A pedagógusképzés - A pedagógus-tanuló viszonyára - A pedagógus-szülő viszonyára - A szülő-gyermek viszonyára ható tényezők 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás tárgya Összefüggések, törvényszerűségek feltárása A neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztése (társtudományok kutatásai, interdiszciplináris kutatások) 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás tárgya A vizsgálódás tárgyát képezhetik olyan tényezők is, melyek nem azonnal és nem közvetlenül járulnak hozzá a hatásfok növeléséhez Történeti kutatások Összehasonlító kutatások Leíró vizsgálatok A pedagógiai ismeretek növelésével a pedagógiai elmélet fejlődéséhez járulnak hozzá Csak később és áttételesen hatnak a gyakorlatra 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai A pedagógiai kutatásokról alkotott eltérő vélekedések: Egzakt pedagógiai vizsgálatokat igénylők A természettudományos kutatás metodikájának átvétele A pedagógiai jelenségek számszerűsítése mérése az adatok szakszerű feldolgozása, elemzése - A pedagógiai jelenségek igen bonyolultak, össze-tettek, nem mérhetők pontosan - Ami mérhető, az nem a lényeg, azt nem érdemes vizsgálni 2019.01.17.

A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai Az egzakt tudományos módszereknek helyük van a pedagógiai kutatásban, de vannak korlátok A pedagógiai jelenségek jóval komplexebbek, összetettebbek A pedagógiai jelenségek nehezen figyelhetők meg A pedagógiai konstelláció igen könnyen változik, módosul A szituációk nem, vagy csak nehezen ismételhetőek A pedagógiai jelenségek kevésbé mérhetőek 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A valóság objektíve létezik, kézzelfogható Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A valóság többféle, az ember tudatában létezik, nem kézzelfogható 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A kutató képes bizonyos távolságot tartani a kutatás tárgyától Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A kutató és a kutatás tárgya óhatatlanul hat egymásra. Az objektív eszközök is befolyá-solnak 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A kontextustól függet-len általánosításra törekszik, hatását igyekszik kiküszöbölni Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A kontextustól független igazságok nem léteznek 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat Legfontosabb cél az ok-okozati összefüggések feltárása Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A különböző tényezők, folyamatok kölcsönö-sen hatnak egymásra, formálják egymást 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat Elkülöníti a tényeket és az értékeket: a kutatásnak érték-mentesnek kell lennie Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat Nincs értékmentes kutatás, de nem is szükséges 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A mennyiségi módszerek előnyben részesítése kvantitatív Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A minőségi módszerek előnyben részesítése kvalitatív 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat Előre megfogalmazott elméletre van szük-ség Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A kutatásból kell kinőnie az elméletnek 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A nem emberi eszközöket részesíti előnyben az objekti-vitás érdekében Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat A holisztikus megismerésre, intuíci-óra képes embert részesíti előnyben Holisztikus=Teljességre, egészre törekvő 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat Előre részletesen kidolgozott kutatási terv Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat Hipotézisek nélkül, sejtések alapján kezdik a kutatást, további lépések az előzők alapján 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat Laboratóriumi környezet Reprezentatív minta Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat Természetes környezet Egyedi esetek 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A hipotézisek igazolására, bizonyítására törekszik Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat Felfedezésre, feltételezések megfogalmazására, módosítására törekszenek 2019.01.17.

Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Pszichometrikus (pozitivista, természet-tudományos, egzakt) irányzat A hipotézisek igazolására, bizonyítására törekszik Etnografikus ( szociál-antropologikus, értelmező, naturalisztikus,interpreta-tív) irányzat Felfedezésre, feltételezések megfogalmazására, módosítására törekszenek 2019.01.17.

Kritikai észrevételek a kvantitatív metodológiával szemben: A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Kritikai észrevételek a kvantitatív metodológiával szemben: A társadalmi jelenségek nem rajtunk kívül állók A túlhangsúlyozott mérhetőség nem ragadja meg a társas viselkedés lényegét Az előzetesen megfogalmazott hipotézisek kezdettől behatárolják a kutatást Korlátozza a tapasztalat fogalmát Nem kutatási problémából, hanem módszerből indul ki (ami nem közelíthető meg létező módszerekkel az nem is létezik) 2019.01.17.

Kritikai észrevételek a kvalitatív metodológiával szemben: A pedagógiai valóság és a pedagógiai kutatás lényeges kérdései megítélésének irányzatai Kritikai észrevételek a kvalitatív metodológiával szemben: „Puha” tudomány Tudománytalan Elfogult Szubjektív 2019.01.17.

A kutatás általános menete Kutatási probléma kiválasztása, meghatározása A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása A vizsgálni kívánt minta kiválasztása A kutatás végrehajtása Az adatok elemzése, általánosítások, következtetések megfogalmazása A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (alkalmazása) 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása Olyan kérdés, melyre tervezett kutatás során választ várunk Minősége, megfelelősége alapvetően meghatározza az egész kutatás színvonalát 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása Problémaválasztás Spontán felmerülés: A gyakorlat során felmerült nehézség, melynek megoldását a meglévő tudományos ismeretek hiányossága akadályozza Választás: Hivatásos kutatók Szakdolgozatot írók Tudományos fokozatot szerezni kívánók 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása A problémaválasztás forrásai A pedagógiai gyakorlat Módszerek hatékonyságának vizsgálata Egy jelenség okainak feltárása A tradicionális gyakorlat felülvizsgálata Nehézségek okainak feltárása A pedagógiai elmélet Hivatásos kutatók Szakdolgozatot írók Tudományos fokozatot szerezni kívánók A szakirodalom A szakirodalomban nyitva hagyott kérdések megválaszolása 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása A kutatási probléma értékelése A probléma megválaszolása hozzájárul-e jelentős mértékben a pedagógia elméleti ismeretanyagához, fejlődéséhez? A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna? Fejlődik-e a pedagógiai kutatás módszertana? A kutatás elvégzése vezethet-e újabb kutatásokhoz? Kutatható-e a probléma? Megfelel-e az adott probléma a kutató (kutatócsoport) számára? 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása A kutatási probléma megfogalmazása a probléma világos megfogalmazása Jó hipotézisek megfogalmazása A szükséges adatok definiálása A kutatás megfelelő szervezése 2019.01.17.

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása A kutatási probléma megfogalmazása Folyamata A kutatható probléma Egy olyan kérdés, mely változó(k) helyzetének, állapotának, illetve kapcsolatának, összefüggéseinek a feltárására irányul A kutatási terület kiválasztása A kutatható probléma megfogalmazása A terület leszűkítése 2019.01.17.

2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása Olyan kijelentés, mely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan Állítás formájában megfogalmazott válasz a feltett kérdésre 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása Hipotézisalkotás Induktív tények törvények elméletek Deduktív elmélet törvények Hipotézisek tesztelése a gyakorlatban 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása Hipotézisalkotás A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni Bizonyítja az előismeretek meglétét Vezérfonalul szolgálnak a kutatás folyamatához (az utólagos hipotézisalkotás nem etikus) 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A jó hipotézis követelményei Magyarázó erővel kell rendelkeznie adjanak egyértelmű választ az eredeti kérdésre józan ésszel elképzelhető legyen a javasolt, feltételezett összefüggés 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A jó hipotézis követelményei Változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában Mely tényezők alakulása mely tényezőkre hat „…… összefüggés van ……..” Explicit formában „ ……növekedésével nő ……” Leíró jellegű kutatásnál: egyes változók természetének, gyakoriságának, eloszlásának kimutatása 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A jó hipotézis követelményei Egyértelműen igazolható, vagy elvethető legyen Mit kell tapasztalnom a hipotézis igazsága vagy hamissága esetén Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A jó hipotézis követelményei Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen megfogalmazva Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre Ne mondjon ellent igazolt feltételeknek Kellő alappal megfogalmazható tudományosnak hitt állítással szembeni hipotézis is 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A jó hipotézis követelményei A legegyszerűbben, a legtömörebben kell megfogalmazni (alhipotézisek) a hipotézisek összességének választ kell adni a kiinduló problémára 2019.01.17.

3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A hipotézisek megfogalmazásának módjai: null-hipotézis Azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között alternatív, irány nélküli hipotézis Az összefüggést feltételezzük, de annak irányát nem adjuk meg alternatív, irányt is jelző hipotézis Megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása Deduktív elmélet törvények A meglévő általános elvek, törvényszerűségek, történeti tapasztalatok, nemzetközi tapasztalatok, más tudományok eredményeinek elemzése alapján jutunk a pedagógiai gyakorlat számára hasznos eredményekhez (pl.: történeti kutatások) hipotézisek tesztelése a gyakorlatban 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása Induktív tények törvények elméletek A pedagógiai valóságból, az empíriából kiindulva, a gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása Leíró stratégia - a pedagógiai valóság egy területén meglévő helyzetet kívánjuk leírni 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása Összefüggésfeltáró stratégia A meglévő pedagógiai helyzetben különböző változók egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, korrelációját vizsgáljuk A változók két csoportjáról gyűjtünk adatokat ugyanazon vizsgálati személyek esetében (független változók – függő változók) 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása c) Kísérleti stratégia A független változókat mi magunk módosítjuk, változtatjuk a kutatás céljainak megfelelően beavatkozunk a pedagógiai folyamatba A három stratégia egymásra épül, kiegészíti egymást 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása A kutatás módszerei, eszközei Adatok gyűjtésére és elemzésére szolgálnak Feltáró módszerek Dokumentumelemzés Megfigyelés Szóbeli kikérdezés Írásbeli kikérdezés Szociometriai módszer Tudásmérés Pszichológiai vizsgáló eljárások 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása A kutatás módszerei, eszközei Feldolgozó módszerek Statisztikai módszerek Minőségi elemzés Metapedagógiai eljárások Kiválasztásuk Mit, milyen pontosan, milyen gazdaságosan lehet megtudni? 2019.01.17.

4. A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása ÉRVÉNYESSÉG Különböző fajtái: Egyezésen alapuló érvényesség Egy mérési eszközön kapott eredmények milyen mértékben egyeznek meg egy már igazolt érvényességű mérési eszköz eredményeivel Előrejelző, prognosztikus érvényesség Egy jelenlegi mérés eredménye milyen mértékben felel meg egy későbbi mérés eredményének (pl.: felvételi vizsga, alkalmassági vizsga) 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel Alapsokaság (populáció) Minta A közös megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek az a köre, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatásaink eredményét Minta Az alapsokaság alcsoportja, amelyben elvégezzük az adatgyűjtést Kellően nagynak kell lennie Tükröznie kell a populáció tulajdonságait reprezentatív minta 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel A reprezentatív minta kiválasztása: A populáció pontos körülhatárolása (ki tartozik bele és ki nem) A populáció leírása (főbb tulajdonságok) Azon főbb reprezentatív egységek kiválasztása, amelyek arányos képviseletét a mintában biztosítani akarjuk A populáció jellemzőinek reprezentálására alkalmas, megfelelő nagyságú minta kiválasztása 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel A minta nagyságának meghatározása Szempontjai Az eredmények fontossága (helyi – országos) Nagyobb minta nagyobb pontosság A vizsgált tényezők feltételezett erőssége, hatása Egy jelentős változás viszonylag kisebb mintán is kimutatható A populáció sajátosságai Pl. A nagyobb populációból abszolút értékben nagyobb kiválasztott minta arányaiban kisebb Homogén populációból kisebb minta is elég 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel A minta nagyságának meghatározása Szempontjai Az elemzett változók száma Minden csoportban legalább 20 személy A kutatási módszerek sajátosságai A módszerek munka-, idő-, költségigénye Általános gazdaságossági szempont A még megfelelő legkisebb minta 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel B) Mintavételi eljárások Véletlen mintavétel Egyszerű véletlen mintavétel „kalapból” húzás Véletlen számok táblázata alapján Csoportosított véletlen mintavétel Véletlenszerűen kiválasztunk egy csoportot Ezen belül véletlenszerűen az egyes egyént Mechanikus véletlen mintavétel Bizonyos rendszer szerint választunk (pl.: minden ötödik) 2019.01.17.

5. A minta és a mintavétel B) Mintavételi eljárások b) Rétegzett mintavétel Ha a populáció jellemzőit is ismerjük, és a lényeges szempontokkal is tisztában vagyunk Rétegek létrehozása Életkor, iskolai végzettség, foglalkozás stb. szerint A megfelelő számú minta véletlenszerű kiválasztása a rétegekből Arányos nagyságú minta Egyenlő nagyságú minta Gyakori a kétféle mintavételi eljárás kombinációja 2019.01.17.

A kutatások típusai, fajtái ALAPKUTATÁS célja: - új ismeretek szerzése, a meglévők módosítása, továbbfejlesztése érdekében ALKALMAZOTT KUTATÁS - az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata, általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében 2019.01.17.

A kutatások típusai, fajtái AKCIÓKUTATÁS célja: - egy speciális, konkrét probléma közvetlen megoldása egy adott közegben (gyakran gyakorló pedagógus és kutató együttműködése) TANTERVI VAGY PROGRAM ÉRTÉKELÉS - egy tanterv, taneszközegyüttes stb. hatékonyságát a saját maga elé kitűzött célok elérése szempontjából értékelje MÉRÉS - egy nagyobb populáció teljesítményszintjét kívánja leírni 2019.01.17.

A kutatás etikai kérdései A pedagógiai kutatás résztvevőivel szemben a kutató köteles arra törekedni, hogy: A résztvevő kockázatát, hátrányait, a minimálisra csökkentse A várható előnyök ellensúlyozzák, meghaladják az esetleges hátrányokat Óvja a résztvevők biztonságát, jogait Rendszeresen kontrollálja, felülvizsgálja a kísérleti eljárást és hatásait Előzetesen megszerezze a résztvevő tudatos egyetértését Őszinte kapcsolatot alakítson ki a résztvevőkkel Takarékoskodjon a résztvevők idejével 2019.01.17.

A kutatás etikai kérdései A tudóstársadalom, a szakma becsülete elleni leggyakoribb vétségek: Más szellemi termékének az eltulajdonítása A kutatási adatoknak a szakértelem hiányából fakadó, vagy szándékos torzítása, hamisítása, el nem végzett kutatás adatainak „publikálása”, adatok elhallgatása, a kutatás gyengeségeinek elhallgatása, leplezése, az adatok hamis értelmezése A hipotézisek utólagos megfogalmazása A túlköltekezés Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok elhallgatása Az adatok félreértelmezésének segítése 2019.01.17.

2019.01.17.