Csarnok épületek tűzvédelme Dr. Zoltán Ferenc (PhD) tű. alezredes Félixfürdő, 2008. szeptember 24-27. 2019.01.17. Copyright 1996-99 © Dale Carnegie & Associates, Inc.

A csarnok épületekről általában: Csarnok épület fogalma, kritériuma: - átl. belmagassága min. 3,6 m - tetőtérrel nem rendelkezik, - az alapterület, illetve tűzszakasz méretének legfeljebb 25 %-a kétszintes (osztószint, galéria) Csarnok épületekben a tűz másképpen viselkedik, mint általános kis terekben - hasonlít a szabadtéri szélcsendes körülményekhez, - a tűz terjedése, viselkedése eltér a megszokott tűzmodellektől - aktív tűzvédelmi rendszerek alkalmazhatóságának korlátai Korábban 100 %-os védettség = ott ahol beépített automatikus tűzjelző- és oltó berendezés létesült. Hő-és füstelvezetés szabályozása (Magyarországon 1994-től) » ezáltal a csarnok épületek alsó fele füstmentesen tartható. 2019.01.17.

A hatékony hő- és füstelvezetés előnyei csarnok épületekben: - Tökéletesebb égés, ezáltal a tűzszármazékok csökkennek a helyiségen belül - Elvezeti a melegebb termikus tűzszármazékokat a szabadba a tetőnyílásokon keresztül - A kémény hatással erős levegő (szél) áramlatot idéz elő függőleges (az elvezető kupola irányába) irányban és megvezeti a tűz terjedési irányát, ezáltal az oldal irányú tűzterjedést minimálisra csökkenti (lényegesen lassítja a közvetett tűzterjedést). - Kialakul a helyiség alsó részén (a füstkötényfal alatti térrész) min. a csarnok számítási belmagasságának a felében a füstmentes levegőréteg (életvédelem, biztonságos és hatékony tűzoltói beavatkozás), - Késlelteti a „flash-over” és így a teljes égés, lángbaborúlás kialakulását. 2019.01.17.

A tűzvédelmi szabályozás egyik fő kérdése, hogy egylégterű csarnoképületek hő- és füstelvezetése során, hogy tűz esetén a beépített oltóberendezés előbb működjön-e, mint a hő- és füstelvezető berendezés. Ezen szakmai ellentéteket már korábban észlelték és vitatták nyugat-európai szakemberek. Ezért 1998. tavaszán a belgiumi Gentben tűzkísérlet sorozatot végeztek, ahol a sprinkler és a hő- és füstelvezetés működését vizsgálták. 2019.01.17.

Rauch- u. Warmeabzug = hő- és füstelvezető berendezés Rauchschürze = füstkötényfal Sprinkler = beépített automatikus vizzeloltó berendezés Zuluft = légutánpótló nyílások 2019.01.17.

Ezen kísérlet rövid összefoglalása: A 2. kísérlet: működik a sprinkler, de nem működik a hő-és füstelvezető berendezés. Ezen kísérlet rövid összefoglalása: A füst először a 12 m magas mennyezet alatt gyűlik össze. Eleinte a füstkötényfal még megakadályozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszokba. A hőmérséklet lassú emelkedését követően bekapcsol az automatikus vízzel-oltó berendezés. Ezután a tűz gócpontjától kezdve a vízgőz lenyomja a füstöt, ezért a füstkötény-fal képtelen meggátolni a füst továbbterjedését, a látási viszonyok rohamosan romlanak. Tehát az automatikus vízzeloltó berendezés megakadályozza a tűz terjedését, hatására azonban még több füst és vízgőz keletkezik ami lefelé terjed és jelentősen csökkenti a látótávolságot. 2019.01.17.

2019.01.17.

2019.01.17.

Ezen kísérlet rövid összefoglalása: A 3. kísérlet: működik a sprinkler és működik a hő-és füstelvezető berendezés is. Ezen kísérlet rövid összefoglalása: A tetőszerkezetben korán szabaddá váltak a hő- és füstelévezető nyílások. A füstréteg a füstkötény-fallal behatárolt magasságban marad, mivel a sűrű füst jelentős része eltávozik az épületből. A tetőn kialakított nyílások már a korai stádiumban megkezdik a hő- és füst elvezetését, az elvezetést a légutánpótlás felgyorsítja. A sprinkler bekapcsolásakor megnő ugyan a füst mennyisége, de összességében füstmentesek maradnak a menekülési utak. Ebben a kísérletben látni lehet a tűz fészkét, a menekülés utak szabadon maradtak. 2019.01.17.

2019.01.17.

03 Zoltan Ferenc 01.mpg 2019.01.17.

A hatékony hő- és füstelvezető berendezés füstelvezető teljesítménye a légutánpótló nyílások segítségével megnőtt, a kötényfalak és az épületszerkezeti oldalfalak meg tudták tartani a mennyezet alatt a füstöt, nem bukott át másik füstszakaszba. Tehát összefoglalva a hő- és füstelvezető berendezés működése csarnok épületekben nem befolyásolja hátrányosan a sprinkler berendezés működését, sőt a kettő, illetve az automatikus tűzjelző berendezéssel három aktív tűzvédelmi berendezés összehangolásával, együtt működésével érhető el a legjobb tűzvédelem. 2019.01.17.

A hazánkban és más európai országokban vitás kérdés, hogy a hő-és füstelvezető szerkezetek nyitása a tűzoltás vezetőjének utasítására történjen, mely a legoptimálisabb időt is figyelembe véve kb. 15 perc, vagy automatikusan történjen tűzjelzésre. Ezen kérdés megválaszolására 2005. január 17-én tűzkísérletet végeztem. 2019.01.17.

A csarnok épület paraméterei: a csarnok épület vasbeton pillérvázas keretszerkezetből létesült 72 m hosszú, 50 m széles, 10,0 m belmagasságú, és négy szimmetrikus füstszakaszra osztott. Valamennyi füstszakaszban 4-4 füstelvezető kupola került beépítésre. A kiépített aspirációs tűzjelző berendezés a hő- és füstelvezető berendezés elvezető kupoláit és a légutánpótló nyílásokat együtt tűzjelzésre azonnal nyitja. A kísérlet során a várható hőmérséklet méréséhez 7 db Pt 100-as típusú ellenállás hőmérőt helyeztünk el különböző távolságban és magasságban a tűz fészkétől. 2019.01.17.

03 Zoltan Ferenc 02.mpg 2019.01.17.

A kísérletek során az alábbi vizsgálati célokat határoztam meg: 1 A kísérletek során az alábbi vizsgálati célokat határoztam meg: 1., A hő- és füstelvezető szerkezetek tűzjelzésre azonnal nyílnak. Itt is a hatékonyság vizsgálata a cél. 2., A hő-és füstelvezető szerkezetek nyitása a tűzoltás vezetőjének utasítására, mely a legoptimálisabb időt is figyelembe véve kb. 15 perc. Hatékony lesz-e ily módon a hő- és füstelvezetés. 2019.01.17.

Kísérletek tapasztalatai: Első kísérlet: A korai tűzjelzés hatására hamar nyílnak a kupolák és a friss levegőt bevezető nyílások. A láng intenzitása gyújtástól számított egy percen belül megnő, egészen a mennyezetig ér. A füst megmarad a kötényfalakkal határolt részben 2019.01.17.

2019.01.17.

A hő-és a füst intenzíven elvezetődik A hő-és a füst intenzíven elvezetődik. A szomszédos füstszakaszokba nem terjedt át a füst és a hő. A hőmérséklet a tűz teljes kialakulásától számítva nem nő. A hatékony elvezetésnek köszönhetően 53 oC max. hőmérsékletről 38 oC-ra csökken a 12. percben 2019.01.17.

2019.01.17.

Második kísérlet tapasztalatai: Már az 5. percben a füstöt nem tudja megállítani a kötényfal, és lassan kb. 10 percen belül a csarnokot fentről lefelé fejmagasságig megtölti mérgező anyagokat tartalmazó füsttel. A füst koncentráció gyakorlatilag a tűzjelző berendezés szerint 0,5 percen belül 100 %- ra nő, a hőmérséklet ennél a kísérletnél a legmagasabb és itt emelkedett a legintenzívebben. A 10. percben eléri a csúcsközeli hőmérsékletet (76,8 oC-t), majd a 15. percben eléri a max. hőmérsékletet, a 82,1 oC-t. 2019.01.17.

2019.01.17.

A 12. percben a kupolák és friss levegő után-pótló kapuk nyitása már nem tudja kialakítani a füstmentes levegőréteget. Ez azzal magyarázható, hogy a szomszédos füstszakaszba átáramló füstnek már nincs termikus energia utánpótlása. Ezért ahogy távolodik a tűz fészkétől részben hígul, és folyamatosan hűl. Amikor környező hőmérséklethez közelít a füst hőmérséklete, egyre jobban terjed vízszintesen, majd lefelé. A beáramló hideg levegő és a viszonylag lehűlt füst hőmérséklete között már nincs meg ez a különbség (kicsi a termikus energiája) amely a tetőn kialakított nyílásokon el tudná vezetni a füstöt. Ezért a bevezetett friss levegő összekeveredik a füsttel, és azt turbulensen lenyomja a padlószintig. 2019.01.17.

2019.01.17.

A második kísérletnél (hő és füstelvezető berendezés működése nélkül) a gyújtástól számítva az első percben a lángok kb. a belmagasság 2/3 részéig csaptak fel, majd a belmagasság fele alá csökkentek. A csarnok mennyezete alatt kb. 1 m-rel a hőmérséklet a 3. perctől ( kb. 40 º C ) kezdve intenzívebben kezdett emelkedni, és a 9. percben elérte a maximum közeli hőmérsékletet ( 76 º C ), majd tovább nőtt 82 º C fölé, és szinte maradt a 17. percig ( a kísérlet végéig ). Ezt a közelítő hőmérsékletet a 3 legmagasabb ponton (1 m-re a mennyezet alatt) mértük, melyek közül kettő a tűztértől vízszintesen kb. 4-5 m-re volt egy pedig kb. 15 m-re. Ebből látható, hogy hatékony hő-és füstelvezető működése nélkül a hő a mennyezet alatt akkumulálódik, és a különböző magassági szinteken közel azonos hőmérséklet alakul ki. 2019.01.17.

Következtetések, összegzés: 1./ A hatékony hő-és füstelvezetés csak is akkor alakul ki, ha a jelzéssel egy időben nyílnak az elvezető kupolák és friss levegő bevezető nyílások. Ekkor alakul ki a füstmentes levegőréteg. A kupolák 15 percen kívüli nyitása után a füstöt a kötényfal nem tudja megtartani, és telítődik a csarnok füsttel. A szomszédos füstszakaszokba került füstnek már nincs termikus energia pótlása, ezért lehűlve a padlóhoz közelit. A kupolák nyitásával nem fog kialakulni az a hőmérséklet különbség, amely a füstöt felhajtaná és el tudná vezetni a kupola nyílásokon keresztül. 2./ A hatékony hő- és füstelvezetés kialakulásával folyamatosan fennáll azaz állapot, hogy a tökéletes égés bekövetkezzen. Ezáltal kevesebb lesz a füstképződés, a hő- és a meleg füst el tud távozni a tetőn keresztül. 2019.01.17.

3./ Egy másik fontos tényre is felfigyelhettünk: A hatékony hő-és füstelvezetés során a lángok kb. 1 m-re csaptak fel a mennyezet alatt a friss levegő hatására az égés hevesebb, ezáltal elvileg lényegesen magasabb konvekciós hőáramlásnak kellene bekövetkeznie. 2019.01.17.

A hő egy jelentős része elvezetődik, a másik része konvekcióval terjed A hő egy jelentős része elvezetődik, a másik része konvekcióval terjed. Az 1. kísérlet során a mennyezet alatti hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt 83 ºC helyett 53 ºC és ez sem egyenletesen oszlott meg. A tűztől távolabb kb. 15 m-re lévő hő-szonda már csak 26,8 º C-t mutatott ugyanabban az időben, magasságban mint az 53 º C-t mutató hő szonda. Az 53 º C-t mutató hő-szondák a tűztől vízszintesen 4-5 m-re voltak elhelyezve . A közel mennyezetig felcsapó lángoktól kb. 1 m-re volt egy policarbonát borítású fénycső armatúra elhelyezve, melyen semmilyen alakváltozás nem történt. Az előbb említett hőmérsékleti arányokat figyelembe vesszük, akkor a fénycső armatúra közelében 130 º C fölötti hőmérséklettel kellene számolni kb. 2,5 perc időtartamig. (A policarbonát lényeges, látható forma állékonyságát kb. 125 º C - on veszíti el.) 2019.01.17.

2019.01.17.

Ez azzal magyarázható, hogy a hatékony hő-és füstelvezetés kialakulásával a kupola és frisslevegő bevezető nyílások azonnali nyitásával kialakul az intenzíven felfelé mozgó légáramlás, a kéményhatás. A láng külső felülete folyamatosan „hideg levegővel” érintkezik, és a lángot körülveszi ez a hideg levegő gyűrű. Ezáltal az oldalirányú konvekciós hőáramlás minimálisra csökken, hisz a lángot körülvevő hideg levegő gyűrű is a kéményhatás kialakulásával az elvezető kupola irányába halad és közbe lép reakcióba a tűzzel. Ezzel gyakorlatilag egy „hideg burokba csomagolja a lángot”. Ez azt jelenti, hogy a heves égés ellenére az oldal irányú tűzterjedés lehetősége minimálisra csökken. Ahhoz, hogy ez a kéményhatás (függőleges huzathatás) hatékonyan kialakuljon a kupolák kiosztásánál inkább a sűrűbben elhelyezett kisebb nyílásfelületű kupolákat kell előnyben részesíteni, mint a nagyobb felületű, de ritkább kiosztású rendszert. (Új szabályozás = közösségi ép. 200 m2-ként, egyéb ép. 300 m2) 2019.01.17.

4. / A hatékony hő-és füstelvezetéssel kialakul a füstmentes 4./ A hatékony hő-és füstelvezetéssel kialakul a füstmentes levegőréteg. Ezáltal a bent tartózkodó személyek biztonságosan ki tudnak menekülni. Ennek kiemelt szerepe lehet egy csarnok jellegű bevásárló központban, ahol több ezer olyan ember is lehet bent, akinek nincs helyismerete az épületben. 5./ A füstmentes levegőréteg kialakulásának további jelentősége, hogy a beavatkozó tűzoltó látja az épületszerkezetet, mely alapján fel tudja mérni, hogy biztonságos-e az épületen belüli oltás, valamint látható a tűz fészke, ezáltal célirányosan hamar meg lehet kezdeni a tűz oltását. 2019.01.17.

6./ Továbbá a csarnok épületekben az aktív tűzvédelmi rendszerek működésének, alkalmazhatóságának összehangolásával a passzív tűzvédelmi rendszerek (épületszerkezetek tűzállósági és éghetőségi követelményei, tűzszakasz méretek stb.) követelményeire kedvezőbb értékeket lehet meghatározni, anélkül, hogy a tűzvédelem hatékonysága romlana. 2019.01.17.

03 Zoltan Ferenc 03.mpg 2019.01.17.

Dr. Zoltán Ferenc (PhD) tű. alezredes Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Zoltán Ferenc (PhD) tű. alezredes 2019.01.17.