Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Advertisements

A keynesiánus makromodell
Makroökonómia gyakorlat
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia gyakorlat
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Makroökonómia Feladatmegoldás.
A makrogazdaság piacai
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
C = C/Y Ĉ=∆C/∆Y A fogyasztási függvény Reáljövedelem Y
Elmélettörténet Monetarizmus.
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
A neoklasszikus modell összefoglalása
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Kamatszámítás, jelenérték, jövőérték
Nemzetközi gazdaságtan – feladatmegoldások
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia Emlékeztető Kapitalizmus /piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Közgazdaságtan II Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Gyakorló feladatok zh-ra
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Mikro- és makroökonómia
Közgazdaságtan II 1-3. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat.
Mikro- és makroökonómia
Közgazdaságtan II 1-4. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat.
Közgazdaságtan II 1-2. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat.
= CI P= CI+C+I S I Társadalom egésze Teljes kibocsátás (termelés)
Előadás másolata:

Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. Nem a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: egyszerűsített Keynes-i modell

= …CI … P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze EMLÉKEZTETŐ Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I E: ∑FK=0 EMLÉKEZTETŐ Költségek …CI … Teljes kibocsátás (termelés) P= CI+C+I E: Y=C+I = S Keynes-i modell(ek): Y=C+I = C+S

Y=C+I 1. Egyszerűsített Keynes-i modell Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): Y=C+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel:

dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövekedett autonóm kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Neoklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál árak közötti kapcsolat: jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Tehát: p2016= p2015(1+ π) p= p2016/p2015=1+π

1 jószágkosár jószágkosár 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai 25.800 Ft2015 = Jövőre (1+rnom)*25.800 Ft2016 ǁ ǁ 1 jószágkosár jószágkosár   1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre)   azaz:  

1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!!

1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: 3/ ÁLLÍTÁS: Egyensúly nem feltétlen a teljes foglalkoztatásánál alakul ki, mert a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat törvénye csak korlátozottan érvényes: ha nem akarnak többet termelni, akkor nem is vesznek fel újabb munkaerőt, hiába van túlkínalat a munkaerőpiacon. Nevezetesen (I, G) Y=C(Y)+I Y Y=F(K,L) LD