Gazdaságpolitika 9. ea

Zh-hoz keress rá: Condorcet paradoxon, Arrow lehetetlenségi tétel, kollektív szavazásos vs egyéni piaci döntés, a közjó megismerésének korlátai, az állam alapvető funkciói, az állami kiadások nagyságnak alakulása, összefüggése a GDP növekedésével, monetarista és keynesiánus gazdaságpolitikák hangsúlyai, a makroökonómiai megközelítés létjogosultsága/létjogosulatlansága, alap és kibővített makro körforgás rendszer, költségvetési deficit, külkereskedelmi deficit, ikerdeficit,

Zh-hoz keress rá: folyt. Pillips görbe, mitől függnek a megtakarítások?, üzleti ciklusok osztrák elmélete, Hayek-Keynes vita, aggregálás, időpreferenciák, jövő orientáltság vs jelen orientáltság, MV=PQ, termelési lehetőségek határa – TLH), a TLH görbe mentén való elmozdulás, kamatláb és időpreferenciák, kamatláb és megtakarítás, a kölcsönözhető alapok piaca, Keynes takarékossági paradoxonja, a termelési stádiumok elmélete (hayeki háromszög), származtatott keresleti és kamatláb (időpreferencia) hatás, stádium specifikus munkaerő piacok, hitel expanzió hatásai, a gazdaság félreorientáltsága, túlberuházás, túlfogyasztás és hibás beruházás, fenntartható és fenn nem tartható növekedés, a pénz semlegességének feltételezése a makroökonómiában

Kiegészítés Reális-e a pénz semlegességének makroökonómiai feltételezése? Mit jelent a pénz semlegessége? Milyen következményei vannak annak, hogy a pénz nem semleges? Összefüggés az inflációval és a gazdaság (a termelés és a foglalkoztatás) szerkezetével

Számlarendek – statisztikai rendszerek Nemzeti számlák rendszere a gazdaság teljes körforgásának leírására Nemzetközi standardok a számlarendszerekre: SNA: System of National Accounts ESA: European System of Accounts – EU GFS: Government Financial Statistics – IMF Statisztikai források: KSH, Eurostat, OECD, IMF, tradingeconomics, nemzeti statisztikai hivatalok,

A statisztika különféle besorolásai Belföldiek – külföldiek Belföld: vállalatok, pénzügyi vállalatok, államháztartás, háztartások, non-profit szervezetek Szervezetek szektor szerinti besorolása Tulajdonosi szektorok (bel és külföldi tulajdonos) Ágazati besorolás – tevékenység alapján (mg, halászat, bányászat, feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatások)

Piaci áron ill. ráfordított költségek alapján történő számbavétel Folyt. Hazai – Domestic és nemzeti – National kategóriák (bruttó hazai termék – GDP, bruttó nemzeti termék – GNP, ill. GNI) Piaci áron ill. ráfordított költségek alapján történő számbavétel Eredmény szemlélet vs. Pénzforgalmi szemlélet

Kormányzati pénzügyi statisztikák Az államháztartás gazdasági folyamatainak kimutatására az IMF által kidolgozott GFS szabvány alapján Költségvetés: éves terv, mely a parlament által törvényileg határozza meg az államháztartás, a különböző állami és államilag finanszírozott szervezetek bevételeit és kiadásait, az ezekkel kapcsolatos jogosultságokat Pénzügyminisztérium – nemzetgazdasági minisztérium Állami Számvevőszék Fiskális politika

A költségvetésről a költségvetés egyenlege – teljes és elsődleges A gazdasági egyensúly és a hosszú távú növekedés szempontjából kiemelten fontosak: a költségvetés egyenlege – teljes és elsődleges a kiadások nagysága és összetétele a bevételek nagysága és összetétele Pénzforgalmi elv – IMF vs esedékességi elv – EU A költségvetési hiány finanszírozása: - deficitfinanszírozással - belföldi pénz és tőkepiaci műveletekkel - külföldi hitelfelvétellel

Államháztartási egyenleg és államadósság, 2013–2016(a GDP %-ában) Forrás: Eurostat

Államadósság, 2015 és 2016(konszolidált bruttó államadósság a GDP %-ában) Forrás:Eurostat

Az összkiadás és az összbevétel alakulása, 2006–2016(a GDP %-ában) Forrás: Eurostat

Az összkiadás és az összbevétel alakulása, 2006–2016(milliárd EUR) Forrás: Eurostat

Az államháztartási bevétel fő elemei, 2016(az összbevétel %-ában) Forrás: Eurostat

Az államháztartási kiadás fő elemei, 2016(az összkiadás %-ában) Forrás: Eurostat

Az adók és társadalombiztosítási járulékok fő kategóriái, EU-28, 2006–2016(a GDP%-ában) Forrás: Eurostat

Az adók és társadalombiztosítási járulékok fő kategóriái, 2016(a GDP %-ában), Forrás: Eurostat

Nemzetközi fizetési mérleg Flow – forgalmi jellegű kimutatás Folyó és tőkeműveleteket is tartalmaz Részei: folyó fizetési mérleg tőkemérleg pénzügyi mérleg Lényegében e három előző mérleg összegzésével keletkezik a teljes fizetési mérleg melynek egyenlege megegyezik a nemzetközi devizatartalékok változásával

A folyó fizetési mérleg Ez folyó műveleteket tartalmaz így: Az áru export és import értékét és természetesen a kettő egyenlegét – külkereskedelmi mérleg Hasonlóképpen a szolgáltatásokból származó bevételeket, kiadásokat és a kettő egyenlegét Különféle jövedelem ki és be áramlásokat (pl. tőkebefektetések kamatait, osztalékokat, munkajövedelmeket), ill. ezek egyenlegét Viszonzatlan átutalásokat (vendégmunkások hazautalásait) és ezek egyenlegét

Tőke és pénzügyi mérleg Ezek tőkeműveleteket tartalmaznak A tőkemérleg felhalmozási folyamatokkal kapcsolatos be és kiáramlásokat tartalmaz A pénzügyi mérleg a közvetlen tőkebefektetések, a portfólió befektetések és egyéb befektetések egyenlegét tartalmazza Itt jelenik meg a jegybanki tartalékok változása is

Monetáris statisztikák

További jegybanki adatok A jegybank méri (nyilvántartja): - a jövedelemtulajdonosok pénzügyi pozícióinak alakulását - az állampapír állomány alakulását és megoszlását - a hitelintézetek mérlegét - a kamatlábak alakulását (meghatározza a jegybanki alapkamatot) - illetőleg a devizapiaci forgalomra vonatkozó adatokat

A jegybanki alapkamat alakulása Magyarországon

A monetáris politika, a monetáris politika intézményrendszere Természetesen ennek központi szereplője a jegybank vagy központi bank, mely lényegét tekintve állami szerv (formailag Magyarországon részvénytársaság), monetáris hatóság Alapvető feladata a társadalom pénzzel történő ellátása Elsődleges célként, feladatként a jegybank elé a pénz értékállóságának biztosítása van kitűzve (más megfogalmazásban az árstabilitás biztosítása) – ez tehát a monetáris politika alaprendeltetése

A jegybank függetlensége A mai pénz un. belső érték nélküli pénz Az ilyen pénzt nem termelik, előállítása, szaporítása nem igényel, nem jelent termelési költségeket Egyszerűen (pénz)teremtéssel vagyis hitelnyújtással szaporítható Tehát a pénz jellegéből következően nincs semmiféle korlátja a pénzmennyiség szaporításának vagyis az ilyen típusú pénz alapvetően inflációs jellegű Van összefüggés az árszínvonal és a pénzmennyiség között: MV=PY az un. forgalmi egyenlet egyértelműen mutatja ezt

A jegybank függetlensége 2 Ennek az inflációs hajlamnak a féken tartására tehát szabályokat, intézményeket kell létrehozni Milyen lehetőségek vannak? A történetileg kialakult és ma is alkalmazott: a jegybanki függetlenség (a jegybank legyen felruházva minden hatalommal, szabályozási eszközzel arra nézve, hogy fenntartsa a pénz értékállóságát és erre vonatkozóan senkinek se legyen joga beleszólni a tevékenységébe) Az alternatív javaslat: ne rendelkezzen korlátlan hatalommal a jegybank, hanem tevékenységében legyen alárendelve egy pénzkibocsátási szabálynak