Digitális Munkaerőpiac Horváth Ádám divízióvezető Digitális Pedagógiai Módszertani Központ EPALE

Változó munkaerőpiaci igények

Változó munkaerőpiaci igények

A digitális gazdaság terjedése Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén és az átlagot messze meghaladó mértékben járulnak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez.

Felnőttképzésben való részvétel aránya   Total Male Female 2011 2016 EU-28 (²) 9,1 10,8 8,3 9,8 11,7 Belgium 7,4 7,0 6,5 7,8 7,5 Bulgaria 1,6 2,2 1,5 2,1 2,3 Czech Republic (²) 11,6 8,8 11,4 8,6 11,9 9,0 Denmark (²) 32,3 27,7 25,6 22,8 39,0 32,7 Germany 7,9 8,5 8,7 Estonia 15,7 9,2 12,9 14,5 18,4 Ireland 7,1 6,4 6,7 6,1 Greece 2,8 4,0 2,9 2,6 Spain (²) 11,2 9,4 10,3 12,1 10,2 France (²) 5,5 18,8 5,1 16,3 5,9 21,2 Croatia 3,1 3,0 3,3 Italy 5,7 5,3 Cyprus 6,9 7,7 Latvia 5,4 7,3 4,1 Lithuania 6,0 4,5 6,8 Luxembourg (²) 13,9 16,8 16,7 13,3 16,9 Hungary (²) 6,3 5,6 Malta 6,6 6,2 8,1 Netherlands (²) 17,1 18,0 17,3 19,6 Austria 13,5 14,9 12,3 14,6 Poland (²) 4,4 3,7 3,9 3,4 4,9 Portugal 11,5 9,6 9,7 Romania 1,2 1,7 Slovenia 16,0 13,8 18,3 13,2 Slovakia 3,5 4,6 3,2 Finland 23,8 26,4 19,9 22,6 30,3 Sweden 25,3 29,6 18,7 22,7 32,0 36,7 United Kingdom 14,4 13,0 18,2 15,8 Iceland 24,7 23,3 21,3 29,5 28,3 Norway 18,6 17,5 17,9 19,7 21,4 Switzerland 29,9 32,9 31,0 33,3 28,7 32,4 FYR of Macedonia 3,6 Turkey (²) 5,8 Education and training Adult learning Table 1: Adult participation in lifelong learning, 2011 and 2016 (¹) (% of the population aged 25 to 64 participating in education and training) (¹) Refer to the internet metadata file (http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/trng_lfs_4w0_esms.htm). (²) Break in series. Source: Eurostat (online data code: trng_lfs_01)

Felnőttképzésben való részvétel aránya   Type of training All types of training All Formal Non-formal Sex Age Level of educational achievement (ISCED levels) Men Women Age 25–34 Age 55–64 (²) Lower secondary or less (levels 0–2) (³) Upper secondary & post-secondary (levels 3 and 4) Tertiary (levels 5 and 6) EU-27 40,3 6,2 36,8 40,7 39,9 48,5 26,6 21,8 37,7 61,3 Belgium 7,4 33,1 38,6 36,9 49,5 19,9 15,2 33,2 62,9 Bulgaria 26,0 2,4 24,4 27,5 24,6 31,0 15,1 12,3 24,8 40,1 Czech Republic 37,1 3,7 34,9 37,2 37,0 44,2 20,4 10,5 33,9 64,2 Denmark 58,5 12,6 52,7 55,2 61,8 68,4 45,5 38,0 54,7 75,2 Germany 50,2 3,8 52,8 47,6 57,4 27,0 45,2 Estonia 49,9 6,6 48,0 46,1 53,3 64,5 32,6 22,9 41,6 67,0 Ireland 6,7 18,7 24,5 29,2 16,4 10,8 20,6 Greece 11,7 2,6 9,6 10,3 13,1 20,3 3,1 3,2 9,8 25,5 Spain 7,0 34,1 38,8 36,6 47,8 23,2 22,5 57,7 France 50,5 3,5 49,1 50,8 61,1 32,8 28,0 49,0 72,5 Croatia : Italy 35,6 2,9 34,3 37,3 34,0 43,0 22,3 19,2 42,2 65,9 Cyprus 42,3 40,9 43,1 41,5 27,8 16,9 36,1 63,0 Latvia 32,3 4,3 30,0 26,9 19,7 10,6 54,3 Lithuania 28,5 4,0 25,9 23,4 16,2 7,2 16,0 54,5 Luxembourg 70,1 9,9 68,0 71,6 68,5 81,4 49,4 55,3 67,6 81,7 Hungary 41,1 6,5 37,6 39,4 51,8 21,7 24,7 39,8 58,1 Malta 35,9 4,4 34,2 43,7 20,1 22,6 53,6 72,6 Netherlands 59,3 54,8 62,8 55,8 72,4 38,2 33,0 62,2 78,2 Austria 48,2 5,9 48,7 55,4 35,7 46,5 Poland 24,2 5,4 21,0 25,2 36,0 5,8 16,7 51,7 Portugal 44,4 10,4 39,6 43,5 59,9 21,9 74,2 Romania 8,0 1,4 6,9 2,0 Slovenia 36,2 2,3 34,7 34,5 37,9 43,3 22,8 13,2 Slovakia 38,3 41,4 41,9 35,5 63,5 Finland 55,7 12,0 51,3 63,1 65,8 51,2 71,7 Sweden 71,8 13,5 69,2 74,4 78,7 57,5 69,5 84,9 United Kingdom 35,8 14,8 24,3 33,6 42,6 26,5 17,9 33,5 45,8 Norway 60,0 7,6 56,9 59,2 60,9 71,5 40,6 33,4 53,7 Switzerland 65,5 9,0 65,0 66,0 73,0 54,0 29,8 62,7 82,6 Serbia 16,5 13,6 16,8 16,1 27,4 14,0 33,8 Turkey 17,8 4,2 26,8 5,5 10,1 46,4 Education and training Adult learning Table 2: Participation rate in education and training, 2011 (¹) (%) (¹) Refer to the internet metadata file (http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/trng_aes_12m0_esms.htm). (²) Greece: unreliable. (³) Greece, Lithuania, Romania, Slovakia and Serbia: unreliable. Source: Eurostat (online data codes: trng_aes_100, trng_aes_101 and trng_aes_102)

Felnőttképzésben való részvétel akadályai   Health or age None within reachable distance (²) No time due to family Did not have the pre-requisites (³) Too expensive, could not afford Lack of employer /public service support Conflict with work schedule No need Other personal reasons Could not find what was wanted (⁴) No access to a computer or internet (for distance learning) (⁵) EU-27 8,5 6,1 20,9 4,2 13,2 8,0 18,0 50,0 14,6 8,6 1,6 Belgium 6,4 3,6 10,3 2,6 4,7 4,0 13,0 43,7 3,9 2,9 0,5 Bulgaria 3,1 3,8 6,2 2,4 8,9 1,9 7,2 88,8 2,8 2,2 1,4 Czech Republic 7,1 3,7 22,1 2,1 7,6 4,9 11,1 41,6 16,3 7,9 1,2 Denmark 7,0 12,0 2,0 14,4 10,7 16,8 100,0 5,5 : Germany 12,1 5,6 23,0 13,3 10,6 21,2 76,4 19,0 10,0 1,8 Estonia 14,0 22,0 4,8 24,0 15,9 15,4 Ireland 28,4 8,8 6,7 6,0 2,7 0,8 Greece 18,3 10,4 39,3 5,7 23,2 42,2 21,7 21,3 2,5 Spain 2,3 30,7 3,2 6,6 7,5 20,5 11,5 21,6 0,6 France 5,1 6,3 6,5 4,5 11,6 14,1 15,7 78,6 5,8 9,8 Croatia Italy 8,7 31,8 22,2 25,0 14,8 17,0 13,9 3,0 Cyprus 5,0 36,3 19,3 69,1 10,2 Latvia 6,8 9,9 7,3 15,3 87,7 4,6 9,4 Lithuania 14,3 4,3 20,0 68,4 16,4 1,3 Luxembourg 21,4 12,8 24,1 81,7 Hungary 11,4 4,1 8,2 87,3 Malta 4,4 17,7 6,9 19,1 Netherlands 16,2 11,7 37,3 19,5 51,9 19,9 Austria 5,2 7,4 12,2 5,3 Poland 15,5 11,8 60,1 13,6 Portugal 0,9 24,4 Romania 28,1 30,9 12,9 52,5 30,0 34,7 91,3 19,2 Slovenia 16,1 12,6 61,8 27,4 Slovakia 0,7 Finland 31,1 39,8 13,5 Sweden 8,1 18,4 16,6 63,3 26,0 9,2 United Kingdom Norway 9,0 14,2 9,6 17,1 34,5 Switzerland 18,5 15,8 34,6 39,2 70,4 71,5 22,5 Serbia 5,4 12,3 1,7 77,9 Turkey 3,5 82,8 0,2 Education and training Adult learning Table 3: Obstacles to participation in education and training, 2011 (¹) (%) (¹) Multiple answers allowed. Refer to the internet metadata file (http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/trng_aes_12m0_esms.htm). (²) Malta: low reliability. (³) Estonia, Malta, Slovenia, Slovakia and Serbia: low reliability. (⁴) Romania: low reliability. (⁵) Belgium, Slovakia and Turkey: low reliability. Source: Eurostat (online data code: trng_aes_176)

Nem-formális képzést nyújtó szervezetek Employer Non-formal education & training institution Formal education institution (²) Commercial institution where education & training is not main activity (³) Employers' organisation, chamber of commerce (⁴) Non-commercial institution (e.g. library) (⁵) Non-profit association (⁶) Individual (⁷) Trade union (⁸) Other (⁹) EU-27 32,0 17,7 9,8 10,9 3,2 5,7 5,9 5,1 1,0 4,9 Belgium 38,5 7,7 13,6 10,3 2,3 6,7 9,7 3,5 0,7 : Bulgaria 71,8 11,3 2,5 3,9 5,3 1,3 Czech Republic 40,7 32,6 9,1 3,4 2,0 1,5 7,1 1,6 Denmark 33,3 7,5 12,2 1,8 3,0 2,1 1,7 7,2 12,3 Germany 28,2 14,3 16,8 17,0 5,2 0,9 4,2 Estonia 7,4 9,9 27,6 25,2 5,4 2,9 6,1 6,0 Ireland 16,6 11,1 12,4 2,4 Greece 19,2 15,9 8,4 6,3 13,1 19,0 Spain 14,4 13,5 9,5 16,1 6,9 22,4 3,8 France 33,4 23,4 2,7 6,8 3,7 0,8 4,1 Croatia Italy 31,7 11,0 8,0 3,6 13,3 Cyprus 23,6 22,2 14,7 4,8 15,5 Latvia 41,5 22,7 9,0 1,2 1,9 4,5 Lithuania 10,4 25,3 29,9 9,4 8,9 Luxembourg 23,0 15,6 10,5 3,3 Hungary 60,3 12,9 4,4 0,6 Malta 36,7 18,7 8,1 2,6 6,2 Netherlands 35,1 17,5 9,6 12,6 Austria 26,9 3,1 1,4 Poland 53,6 11,9 7,9 Portugal 46,6 18,6 7,0 2,2 2,8 Romania 39,9 35,4 Slovenia 19,5 45,7 4,3 5,6 Slovakia 47,5 7,8 Finland 44,1 20,4 10,1 4,0 Sweden 30,1 25,1 United Kingdom 44,3 10,7 7,3 Norway 17,3 6,4 Switzerland 27,8 17,8 11,2 6,6 Serbia 26,3 16,7 Turkey 36,8 0,5 Education and training Adult learning Table 4: Providers of non-formal education and training activities, 2011 (¹) (%) (¹) Refer to the Internet metadata file (http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/trng_aes_12m0_esms.htm). (²) Bulgaria and Greece: low reliability. (³) Greece and Romania: low reliability. (⁴) Bulgaria, Estonia, Ireland, Malta, Slovakia, Finland and Serbia: low reliability. (⁵) Ireland, Latvia, Lithuania, Slovakia and the United Kingdom: low reliability. (⁶) Greece, Latvia, Slovakia, the United Kingdom and Serbia: low reliability. (⁷) Bulgaria, Ireland, Latvia, Slovenia, Finland and the United Kingdom: low reliability. (⁸) Belgium, Germany, Luxembourg, the Netherlands and Turkey: low reliability. (⁹) Lithuania, Hungary and Slovakia: low reliability. Source: Eurostat (online data code: trng_aes_170)

Digitális írástudás A diákok képességek szerinti megoszlása a digitális szövegértés skáláján Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.

Kormányzati programok Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája: 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája: A Kormány 149/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájáról Digitális Jólét Program 2.0: A Kormány 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozata a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről

Digitális munkakörök besorolása IT mentes munka környezet IT környezetben végzett munka IT megoldást is használó munka IT szakértelmet igénylő munka IT mérnöki tudást igénylő munka A Digitális Munkaerő Program scope-ja A nemzetközi és hazai trendek alapján a teljesen IT mentes munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken, és az ilyen munkakörök jórészt megszűnnek, miközben az IT megoldást is használó munkakörök aránya dinamikusan bővül.

Digitális munkavállaló profilja Az IT ágazat valamelyik szintjén (tervező, fejlesztő, üzemeltető, felhasználó, stb.), valamelyik területen vagy területeken (rendszer, alkalmazás, adatbázis, biztonság, hálózat, stb.) naprakész felhasználói vagy fejlesztői ismeretekkel rendelkezik. Megfelelő soft skillekkel (angol nyelvtudás, kommunikációs és koordinációs képesség, stb.) rendelkezik IT megoldásokat képes felhasználni egy adott (nem kizárólag informatikai) probléma megoldására A saját szakmáját rendszeresen és céltudatosan egészíti ki digitális modulokkal

Digitális munkaerőpiaci problémák a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezeti előrejelzések és egyéb munkaerő-piaci felmérések, adatok; a szakmaszerkezet képzési oldala elavult, az SZVK-k (szakmai és vizsgakövetelmények) és a KKK-k (képzési és kimeneti követelmények) nem tartalmaznak IPAR 4.0 elemeket. a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amely alkalmassá tenné a munkavállalót a digitális munkafolyamatba való bekapcsolódásra; a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, így nincs valós tudásunk a munkaerő digitális készségeiről

Digitális munkaerő iránti kereslet * Digitális Export Stratégia ** Digitális Oktatási Stratégia

Digitális munkaerő kormányzati fejlesztése A magyar kormány határozott törekvése, hogy a digitalizációval több új, magas hozzáadott értéket teremtő munkahely jöjjön létre, mint amennyi munkahely megszűnik. Ugyanennyire fontos, hogy kellő számban álljanak rendelkezésre olyan felkészült munkavállalók, akik képesek betölteni ezeket a digitális munkahelyeket. a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonni a digitális ökoszisztémába; a digitális alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, hogy digitális munkakörök betöltésére is alkalmasak legyenek; a szakképzésben és a felsőoktatásban növelni kell azoknak a tanulóknak, illetve hallgatóknak az arányát, akik informatikai, adatgazdasági vagy általában természettudományos képzéseken vesznek részt.

Digitális munkaerő kormányzati fejlesztése a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) az oktatási rendszer különböző szintjein tanuló diákok és hallgatók, digitális munkaerőpiacra való felkészítését célozza; a Digitális Munkaerő Program (DMP) célja pedig a digitális ipar területén tapasztalható jelentős munkaerőhiány mérséklése a leendő és a jelenleg is aktív munkavállalók általános és szakma-specifikus digitális felkészültségének javításával, illetve a digitális munkaerőpiac igényeinek pontosabb felmérésével és minél teljesebb kielégítésével.

A digitális munkaerőpiaci kompetenciák eCompetence Framework DigComp 2.1 IKER, Infokommunikációs Egységes Referenciakeret

Kormányzati fejlesztési programok DMP tudásbázis kialakítása; Új közgazdasági, informatikai és adatelemzési módszerek alkalmazása a munkaerőpiaci igények meghatározására és előrejelzésére; A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások beazonosítása érdekében; Munkaerő-piaci visszajelző rendszer fejlesztése; Szakmaszerkezeti előrejelző rendszer frissítése; A munkaerő foglalkoztathatóságához illeszkedően megosztott képzés- finanszírozási megoldások kialakítása.

Kormányzati fejlesztési programok a digitális gazdaság és a digitális munkaerőpiac átfogó monitoring rendszerének kidolgozása, beleértve a teljes körű szakképzési, felnőttképzési, felnőttoktatási és a munkaerő-piaci státuszra vonatkozó digitális nyomonkövetési rendszer kidolgozását; a digitális munkaerőpiacra lépést támogató képzési, motivációs, szemléletformáló és támogatási program kidolgozása. a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) rendszerének felülvizsgálata, a digitalizáció által érintett szakmák képzési programjainak kiegészítése a szükséges digitális képzési modulokkal; a munkaerőpiac által elvárt képzésekre való belépés ösztönzése érdekében a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő, rövid ciklusú képzések támogatását szolgáló program kidolgozása, amely növeli az egyes ágazati, informatikai és általában a digitális képzésekre belépők számát; olyan szabályozási környezet kialakítása, amely a digitálisan képzett munkaerő utánpótlásának hosszútávú, fenntartható biztosítása érdekében alkalmas a digitális munkaerőpiac szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a munkaadók, a munkavállalók, a képzők és az állam közötti kockázat- és költségviselés egyensúlyát; az informatika képzési területre felvett hallgatók állami ösztöndíjrendszerének kidolgozása és bevezetése, amely alkalmas arra, hogy növelje az informatikai szakokra jelentkezők számát, illetve csökkentse az informatikai szakokon tanuló hallgatók lemorzsolódását.

Alternatív képzések hatékonysága http://blog.triplebyte.com/bootcamps-vs-college

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! horvath.adam@dpmk.hu