A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA 2. témakör

Leltár célja A számviteli törvény előírja, hogy „A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük.” A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A LELTÁROZÁS CÉLJA a mérleg valódiságának alátámasztása a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése a tulajdon védelme a vezetőség tájékoztatása

A leltár fogalma, fajtái FOGALMA Adott időpontra vonatkozó, az összes eszközről és az összes forrásról készített tételes fölsorolás. Mennyiségi, minőségi és értékadatokat tartalmaz a gazdálkodó által előírt formában, a felelős vezető aláírásával. FAJTÁI teljes körű részleges nyitó záró évközi

A mérleg fogalma FOGALMA Olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, kötött sorrendben pénzértékben mutatja ki. mérlegfordulónap mérleg tagolása (főcsoport, csoport, tétel/sor) ezer forint

A mérleg jellemzői egy adott időpontban mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét kettős vetületben fejezi ki a rendelkezésre álló vagyont Eszközök (aktívák) Források (passzívák) az eszközök és források összegének mindig egyeznie kell összevontan, kötött sorrendben készül értékben (eFt), magyar nyelven készül hitelesítő okmányai: leltár könyvvezetés vállalkozónak alá kell írnia könyvvizsgálónak ellen kell jegyeznie tárgyévi és megelőző évi értékoszlopot tartalmaz sémái: finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű egyezőség bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű

A fajtái Mérlegkészítés célja alapján: STATIKUS mérlegek DINAMIKUS mérlegek ORGANIKUS mérlegek Készítés gyakorisága alapján: Rendszeres mérlegek Eseti mérlegek (alapítás, felszámolás, átalakítás) Terjedelmük alapján: Egyedi mérlegek Konszern mérlegek Nemzetgazdasági mérlegek Időszakkal való kapcsolatuk szerint: Nyitó mérleg Záró mérleg Közbenső mérleg Közbenső felszámolási mérleg

A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója A. Befektetett eszközök B. Forgó eszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások

A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett de be nem fizetett tőke III. Tőke tartalék IV. Eredmény tartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

Az eredménykimutatás fogalma, jellemzői A mérlegszerinti eredmény (MSZE) levezetését bemutató számviteli okmány. JELLEMZŐI arra szolgál, hogy bemutassa a jövedelemtermelő képességet egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül az eredményt időszakra vonatkoztatva mutatja be ezer/milliárd Ft-ban készül három oszlopos négy változatban készíthető

Az eredménykimutatás változatai FORMAI MEGKÖZELÍTÉS SZERINT az eltérés tartalmi jellegű Összköltség eljárással készülő forma Forgalmi költség eljárással készülő forma VÁLTOZAT SZERINTI MEGKÖZELÍTÉS SZERINT az eltérés alaki jellegű Lépcsőzetes felépítésű „A” változat Mérlegszerű felépítésű „B” változat

Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma A. Üzemi (üzleti) eredmény B. Pénzügyi eredmény C. Szokásos Vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény F. Adózott eredmény G. Mérlegszerinti eredmény

Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) ÉRTÉKELÉS FOGALMA Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét kiszámítjuk. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK FOGALMA Az az érték, amekkora összegen a vagyont és tőkeelemeket nyilvántartásba vesszük. KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK FOGALMA KSZÉ= Bekerülési érték - Korrekciós tételek értékcsökkenés értékvesztés árfolyam különbözet