Üzleti jelentés célja A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a

Az előadások a következő témára: "Üzleti jelentés célja A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a"— Előadás másolata:

1 Előadás célja: Üzleti jelentés Számviteli alapelvek Értékkategóriák a számvitelben

2 Üzleti jelentés célja A gazdálkodó beszámolójának kiegészítése a
várható jövőbeni adatokkal és ezek értékelésé- vel.

3 Üzleti jelentésre vonatkozó szabályok
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak nem kell ezt a kimutatást összeállítania. Nem része az éves beszámolónak. Nem kell közzétenni. Biztosítani kell, hogy az érdeklődők a vállal-kozás székhelyén megismerhessék. Hitelesítésének módja megegyezik a beszá-molóéval.

4 Üzleti jelentés fontosabb elemei
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett, a be-számolóban figyelembe nem vehető gazdasági események leírása és hatásuk bemutatása. A kutatás és kísérleti fejlesztés helyzetének bemu-tatása a gazdálkodónál. Telephelyek bemutatása. A vállalkozó foglalkoztatáspolitikája Környezetvédelemmel kapcsolatos események Kockázatkezelési politika

5 Általános alapelv Vállalkozás folytatásának elve.
A vállalkozás a belátható jövőben fenn tudja tartani a működését és folytatja tevékenysé-gét, ezért a mérlegben a törvényben előírt módon értékelt vagyontárgyait mutatja ki.

6 Teljesség elve A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem betartásával minden gazdasági eseményt könyvelni kell a teljes üzleti évben, illetve a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között eltelt időszakban. A kiegészítő mellékletben minden, a mér-leg és eredménykimutatás értelmezésé-hez szükséges információt közzé kell tenni.

7 Valódiság elve A könyvvitelben a valóságban megtörtént, kívülállók által is megállapítható gazdasági eseményeket kell rögzíteni és a gazdasági események értékelésének meg kell felelnie a számviteli törvény előírásainak.

8 Világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthe-tő formában kell vezetni, illetve elkészíteni.

9 Következetesség elve Biztosítani kell a különböző üzleti évekre vonatkozó beszámolók összehasonlítható-ságát.

10 Folytonosság elve Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyez-nie az előző év záró adataival. Az eszközök és a források értékelése csak a törvényben szabályozott módon változhat.

11 Összemérés elve A beszámolónak a beszámolási időszakban történt gazdasági események bevételeit és költségeit kell teljes körűen tartalmaznia, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A kettős könyvvitel alapját a teljesítési szemléletet érvényesíti Az alapelv ha­tóköre kiterjed: az értékesítési teljesítmény elszámolására (az értékelés bevételei és ráfordításai a teljesítés időszakára vonatkozzanak), kamatjóváírásokra és kamatteljesítésekre (mind a hitel-, mind a tulajdonviszonyt kifejező pénzügyi eszközökkel, forrásokkal összefüggésben), az utólagos-, és az előszámlázásokra (ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak), a követelések és a kötelezettségek árfolyamkülönbözeteire, ha azok összege jelentős, a befektetett eszközök értékcsökkenésének, értékvesztésének elszámolására, mert a vá­lasz­tott módszertől függ az összhang, (összemérhetőség) a bevételek és a ráfordítások kö­zött. Nem kell figyelembe venni: káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, kapott késedelmi kamatokat, bírságokat, kötbéreket, fekbéreket, kártérítéseket, már leírt, behajthatatlan követelésekre kapott összegeket, költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások, juttatásokat. Kapcsolódó alapelv: az időbeli elhatárolás elve

12 Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

13 Óvatosság elve A mérlegbe felvett eszközök értékét az ér-tékvesztés elszámolással, vagy céltartalék képzéssel csökkenteni kell, ha a könyv sze-rinti érték magasabb a piaci értéknél. A mó-dosítást akkor is el kell végezni, ha az esz-köz értékének csökkenése a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közti időszakban vált ismertté.

14 Óvatosság elve Az értékcsökkenést, értékvesztést és a cél-tartalékképzést akkor is el kell számolni, ha az üzleti év eredménye veszteség.

15 Bruttó elszámolása elve
A bevételeket és költségeket, illetve az esz-közöket és a forrásokat egymással szemben nem lehet közvetlenül elszámolni.

16 Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

17 Időbeli elhatárolás elve
A több évig tartó gazdasági események bevételéből és költségéből csak a beszá-molási időszakot érintő bevételeket és költségeket szabad elszámolni.

18 Tartalom elsődlegessége a formával szemben
A gazdasági eseményeket a valós tartal-muk és nem elnevezésük alapján kell a könyvelésben elszámolni és a beszámoló-ban kimutatni.

19 Lényegesség elve Lényegesnek kell minősíteni minden olyan információt, melynek elhagyása, vagy té-ves bemutatása félrevezetheti a beszámo-ló adatait felhasználók döntéseit. Minősített esetek Jelentős összegű hiba Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba

20 Költség-haszon összevetésének elve
A nyilvánosságra hozott információk hasz-nossága álljon arányban az érdekükben felmerült ráfordítással

21 Nem nevesített számviteli elvek
Hasznosíthatóság elve Semlegesség (tárgyilagosság) elve Időszerűség elve Helytállóság elve Hasznosíthatóság elve: Az elv a felhasználók érdekeinek elsődlegességét emeli ki. A szám­vi­te­li információk segítsenek az üzleti események értékelésében. Legyenek alkalmasak a múlt­be­li eseményekből előrejelzések készítésére. Semlegesség (tárgyilagosság) elve: Az éves beszámoló információi előítéletektől, elfogult­ság­tól, részérdekektől és politikai, vallási nézetektől függetlenek legyenek. A beszámoló akkor mi­nősíthető semlegesnek, ha tartalma nem egy előre meghatározott döntést sugall a fel­hasz­ná­lók­nak. Időszerűség elve: Az éves beszámolók olyan időn belül álljanak a piaci szereplők rendel­ke­zé­sé­re, hogy a döntéselőkészítésben felhasználhatók legyenek. Az elve elsősorban a mérleg­ké­szí­tés időpontjára és a közzétételre vonatkozó szabályozásban, döntésekben érvényesül. Helytállóság elve: A beszámolóban szereplő információk legyenek mentesek a tévedésektől, az előítélettől. Érvényesülését többek között a könyvvizsgálat intézménye is hivatott szol­gál­ni.

22 Értékkategóriák a számvitelben Beszerzési érték
Eszközoldalon A megszerzés időpontjában pénzértékben, pénz-egyenértékesben az eszközért adott ellentétele-zés valós értéke. Forrásoldalon A kötelezettségvállalás időpontjában kapott ja-vak értéke a kötelezettség teljesítésére a szaka-szos üzletmenet mellett fizetendő pénz, vagy pénzegyenértékes.

23 Értékkategóriák a számvitelben Előállítási érték
Eszközoldalon A a számviteli és önköltségszámítási sza-bályok szerint az eszköz előállításával köz-vetlenül összefüggő, vagy közvetetten, va-lamilyen műszaki-gazdasági jellemző alap-ján összekapcsolható költségek.

24 Értékkategóriák a számvitelben Módosított könyv szerinti érték
Az eszköz pótlási (újrabeszerzési) értéké-nek közelítése a könyv szerinti értékhez.

25 Értékkategóriák a számvitelben Alapvető érték
A vállalkozások osztalékfizetéseiből, az üz-letrészek árfolyamvál­to­zá­sa­i­ból származó pénzfolyamok összege.

26 Értékkategóriák a számvitelben Belső érték
A részvény, üzletrésztőke, vállalat, erőforrás funkcionális, a céljából, a hasz­ná­latából le-vezethető értéke, mely különbözhet a pilla-natnyi (prompt) piaci értéktől.

27 Értékkategóriák a számvitelben Felszámolási érték
Az üzleti tevékenység megszűnésekor az esz-közök egyenként történő eladásakor elérhető érték.

28 Értékkategóriák a számvitelben Méltányos érték
A cég értékét a kisebbségi tulajdonosok ki-vásárlásakor a többségi tulaj­do­nos állapítja meg, általában szigorú jogi korlátok között.

29 Értékkategóriák a számvitelben Pótlási értékek
Pótlási (újrabeszerzési) érték: A meg-lévő eszközzel azonos funkciójú és teljesít-ményű eszköz adott pillanatban érvényes piaci értéke. Pótlási (újraelőállítási) érték: A meg-lévő eszközzel azonos funkciójú és teljesít-ményű esz­köz előállításához szükséges ráfordítások összege.