MMK Oktatási bizottságának elnöke A magyar felsooktatás helyzete a Magyar Mérnöki Kamara szemszögébol ” ” Összeállította: Dr. Mecsi József MMK Oktatási bizottságának elnöke MRK Műszaki Tudományok Bizottságának ülése 2009. december 16. Miskolc

A felvételi minimális pontszámok A minimális pontszám egy jelzőszám, hogy mennyi ponttal lehetett kitölteni a megállapított országos keretszámokat. 35,1%-os arány! Nappali BSC képzésbe 2009. évben felvett hallgatók

150-200 pont közötti minimális pontszámú intézménybe kerületek be! Megjegyzés: A felsőoktatásba felvett hallgatók 35,2%-a, több mint 26 000-en 150-200 pont közötti minimális pontszámú intézménybe kerületek be! A műszaki szakterülethez közelebb álló felsőfokú intézményekbe az első helyen jelentkezettek 82,6%-át, később a pótfelvételivel 95,2%-át vették fel.

KÉRDÉS: Hány sora van az összeállított Excel táblázatnak, azaz hányféle képzés van/lehet Magyarországon 2009-ben? VÁLASZ: 7253 !!

Fontos kérdés, hogy a belépő hallgatók hány százaléka 424161 381019 Fontos kérdés, hogy a belépő hallgatók hány százaléka tud megfelelni az egyetemi követelményeknek? Milyen hatása van-lesz az alacsony felvételi küszöbnek a későbbi oktatási színvonalra? Fontos kérdés, hogy tisztán lássuk a hatásokat, és a változtatási kényszerek irányát, mértékét és lehetőségeit! 120821

O pont

Felvételi pontok eloszlása Felmérő pontszáma 350 pont Érettségi jegy 300 pontos különbség Érettségi éve O pont!

A matematikai felmérő dolgozat egyértelműen azt Megjegyzés: A matematikai felmérő dolgozat egyértelműen azt mutatja, hogy a műszaki pályára felvételizők matematikai tudásszintje alacsony; A „0”-ás eredmény körüli nagy dolgozatszám és ebben a tartományban a felvételi pontszámok széles tartománya nyugtalanító. A felmérésben résztvevő hallgatók 50%-a 350 pont feletti felvételi pontszámmal került be, de ez nem tükröződik a felmérő eredményében.

Sok szervezet, bizottság foglalkozik a felsőoktatás kérdéseivel: Feladat: Jobb kommunikáció, a vizsgálatok ismertté tétele széles körben. Ne csak belső anyagok szülessenek, legyen hatása és eredménye az elemző munkáknak !

A Magyar Mérnöki Kamara szerepe a felsöoktatás minöségi kérdéseinek megoldásában ” ”

A Magyar Mérnöki Kamara szerepe: Szabályozza a szakmagyakorlás feltételeit. Meghatározza a tervezői és szakértői szakmagyakorlás kritérium rendszerét; Rendszeres szakmai továbbképzéseket tart és felügyeli a továbbképzéseket;

Megfontolandó javaslat: A felsőfokú képzés első félévében vissza lehetne/kellene állítani a tankör-rendszert. Ez nem ellentétes a Bologna-i rendszerrel. Erre épülhertne egy tutori támogatói

Melyek a legfontosabb feladatok? hogyan lehetne erősíteni a tanulási motiváltságot? kialakítani a helyes arányokat a mérnöki ismeretek fejlesztésében erősíteni kell a kapcsolatokat a gyakorlati mérnökök és az oktatási intézmények között. A mérnöki példakép bemutatása, a mérnöki életpálya népszerűsítése segítheti a hallgatói motiváltságot.

A felsőoktatási intézménynek a tudományos szakmai alapokat kell adnia. képzés mellett szakmai alapokat kell adnia. A jelenlegi értékítéleti rendszerben, az oktatóknál a tudományos irányultság mellett megfelelő és hatékony elismerését és megbecsülését kell adni a professzionális mérnöki szemléletnek. Ez a szemléletmód a meglévő ismeretek biztos, megalapozott a nemzetközi tendenciákat kritikusan figyelemmel kísérő alkalmazásokat tekinti a feladatának alkotó, innovatív (megújulása és újításokra képes) szemlélettel párosulva.

A professzionális innovatív szemléletmód nem jelenti a tudomány háttérbe szorítását, mert egyértelmű az elismerése az új eredményekre törekvő szemléletnek, azonban veszélyes, ha a professzionális mérnökök kiszorulnak a mérnöki képzésből, nem biztosítjuk az elismerésüket, felismerésüket és megbecsülésüket.

„ Kiemelt professzionális mérnök oktató” cím alapítását Az Magyar Mérnöki Kamara Oktatási Bizottsága javasolja: „ Kiemelt professzionális mérnök oktató” cím alapítását csak meghatározott korhatár fölött adható, korlátozott számban intézményenként, bizonyított kiemelkedő, hiteles szakmai munka elismeréseként (tervezési segédletek, jegyzetek, szoftverfejlesztések, alkotások elismeréseként.)

A mérnöki képzéseknél át kell gondolni a hangsúlyokat. A korábbi gyakorlattól eltérően ezért jobban előtérbe kellene helyezni a projektorientáltságú képzést, azaz olyan gyakorlati feladatok megoldását, ami a teljes összefüggésében tárgyalja a problémákat, bizonyos részleteket (azokat amik a készségfejlesztést a leginkább szolgálják) kiemelve. Ez a műszaki területen azért kedvező, mert nagyobb motivációt ad a hallgatóknak arra, hogy a megszerzett ismereteket használni is tudják.

A piac, új kompetenciákat vár el a végzős hallgatóktól, amik inkább készségekre, szélesebb körű tájékozottságra irányulnak. Ilyenek a számítógép használata, a kommunikációs készség, beleértve a nyelvismeretet, a team-munka képessége, a projektszemlélet, a gazdasági tájékozottság, stb. Ezeket az ismereteket a megalapozott szakmai ismeretanyag mellett kell a hallgatóknak megszerezniük.

Műszaki rektorok, dékánok tanácsa

„Ha nem a megoldás része vagy, akkor a probléma részévé váltál” Mottó: „Ha nem a megoldás része vagy, akkor a probléma részévé váltál” Dr. Varga László gyűjtéséből