Gyenes László mint Lucifer A Magyar Nemzeti Színház bemutatja: Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében A történelemben először színpadon Madách Imre drámája. 1823. szeptember 21. Jászai Mari mint Éva Nagy Imre mint Ádám Gyenes László mint Lucifer „Az Ember Tragédiájának színre hozatala meglehetősen merész gondolat volt s majdnem annyit jelentett, mint korlátok közé szorítani a korlátlant es tért szabni a tér nélkülinek.” Pataki József: Egy kis színpadi elmélkedés (Nyugat, 1923. 3. sz.) Paulay Ede

Paulay Ede, a rendezo Színháztörténeti jelentosége 1836-ban született Tokajon Sátoraljaújhelyen, Budán, és Kassán tanult 1851-ben kezdte színészi karrierjét Álnéven járta be az ország színpadjait (Debrecen, Győr, Kolozsvár, Szeged, Nagyvárad, Marosvásárhely) Fiatalkorában elvette Gvozdanovics Júliát, kinek halála után Adorján Bertával kötött házasságot, közös gyermekük Paulay Erzsi színésznő 1872-ben és 1876-ban európai tanulmányutat tett Színháztörténeti jelentosége Fiatal korától vándorszínészkedett 1863-ban hívták meg a Nemzeti Színházba 1865-től vesz részt a színészképzésben 1868-tól rendezett a színháznak 1879-ben vitte színpadra a Csongor és Tündét, ez volt az első előadhatatlannak tűnő epikai mű 1883-ban vitte színpadra Az ember tragédiáját 1878-tól drámaigazgató, majd 1894-es haláláig a színház igazgatója volt

Jászai Mari Nagy Imre Gyenes László 1850-ben született Ászáron Nehéz gyerekkora volt Győrben tanult, dolgozott 1866-ban kezdett statisztaként Hubai Gusztáv társulatában 1872-ben lett tagja a Nemzeti Színháznak Első kienelkedő szerepe itt Gertrudis volt a Bánk bánból 1926-ban halt meg Budapesten 1849-ben született Pesten 1864-ben kezdte színészi karrierjét 1870-től a Nemzeti Színház tagja 1889-től rendező, 1990-től tanár 1893-ban hunyt el Budapesten Monostoron született, 1857- ben 1878-ban végzett a Színiakadémián 1882-től tagja a nemzeti színháznak 1920-tól tanított a Színiakadémián 1924-ben hunyt el Budapesten

A bonyodalmak Az elokészületek A fogadtatás Paulay tanulmányt jelentetett meg a Fővárosi Lapokban a színrevitel problémáiról A színház legkiválóbb színészeit kérte fel a főszerepekre Bár az előadás nagy siker volt, sokan gondolták úgy, hogy Paulay kreativitása nem jelent meg eléggé a rendezésben A bonyodalmak „Van-e valakinek joga oly költői művet, melyet szerzője nem színpadra szánt, melyet nem is drámának nevezett, melyet az előadás kellékeinek mellőzésével alkotott, színpadra vinni?...” Prágai szín nem álomképként való megjelenése Paulay mellőzte azt, ami szerinte a cselekmény szempontjából feleslegesnek, untatónak vagy előadhatatlannak számított A színpad és a színpadi kellékkészlet kibővítése helyett a művet szabta a színpadra Paulay félt a történelmi színek sötétségétől A komikus Vízvári alkalmazása az Athéni színben Szinte teljesen kimaradt az Úr megjelenése

Madách rezonorei a darabban Lucifer megjelenése Az Úr megjelenése Mit jelenthet még hogy Isten nem jelent meg a színpadon? Az ember hibáit és az eredendő bűnt magában foglaló szereplő A lélek tisztaságát és jóságát jelképező karakter hit, engedelmesség, feltétel nélküli bizalom kétely, tagadás, bizalmatlanság Paulay után Isten máig nem jelent meg emberi formában Az ember tragédiájának rendezéseiben Megjelenhet emberi formában Paulay nem akarta emberi szereplőként megjeleníteni, másképp nehézség lett volna

Színháztechnikai elemek Szöveg lerövidítése az élvezhetőség érdekében Paulay a történelmi képeskönyv megoldást választotta Meiningenizmus megjelenése Színpadi elemek (pl. díszlet) fontosságának kiemelése Dikcióra kényesen de deklamációs stílusban rendezett előadás A színdarab ősbemutatóját a Nemzeti Színház első épületében, az Astoria Szállóval szemben tartották A színház Pest központjában állt, így a színdarabba bárki eljuthatott

Fogadtatás, kritika, utóélet Sokan tartották úgy hogy Paulay nem használta ki eléggé bátorságát és kreativitását a rendezéskor. „Ide merész fantázia kell, amely fel tud emelkedni Madách szelleméhez és híven meg tudja valósítani mindazt, amit a költő elgondolt. Az Ember Tragédiájának előadásai pedig éppen ezt nélkülözik. Mert Paulay fantáziája Az Ember Tragédiájával kapcsolatban egy kissé szegényesen nyilatkozott meg.” – Pataki József, Egy kis színpadi elmélkedés (Nyugat, 1923.3. sz. részlet) Emellett a bemutató kivételes sikert ért el. Paulay halálig kilencvenhétszer volt műsorra tűzve. „Az előadásnak általában nagyobb sikere volt, mint amekkorát a lapok constatáltak. Paulay boldog, és vele együtt mi ix.” - Jászai Mari, Levél Mihálisi Mimihez (1883. szeptember 22.) Az első aki újraalkotta a színdarabot Stilizált, illuzionista színpadképet, dramatizáltságban nagyon kidolgozott játékot és dikciót vitt a színpadra Paulay után Hevesi Sándor rendezése (1923)

Köszönjük a figyelmet!