Kézmosás-oktatási világrekord kísérlet 2016. 05. 05. Ma van a kéztisztaság világnapja. Ezt a világnapot a kórházak számára találták ki, de ma már sokféle ember vesz részt e napon a kézmosás fontosságára figyelmeztető eseményeken, versenyeken. Ma Magyarország sok más iskolájával közösen, az egy időpontban, több helyszínen kézmosás-oktatáson résztvevők számának Guinness rekordját tervezzük megdönteni. A diasort a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának munkatársai készítették.

nagyon piszkos piszkos kicsit piszkos tiszta Ki az, aki mosott ma már kezet? Miért mostatok kezet? Mi történne, ha nem mosnánk le a kezünkről a mikrobákat? A kezeinket szinte folyamatosan használjuk valamire, így naponta mikrobák millióit szedjük össze velük. A kezünkön megforduló mikrobák nagy része teljesen ártalmatlan, vagy éppen hasznos a bőrünk számára. Néha viszont ártalmas mikrobákat is összeszedhetünk olyan dolgokról, amiket a hétköznapok során megérintünk: a WC-lehúzóról, nyers ételről, konyharuháról vagy kézfogáskor más emberek kezéről. Az iskola/munkahely az érintés útján terjedő ártalmas mikrobák elosztóhelye, a kórokozók gyorsan átkerülhetnek egyik gyermekről a másikra. A leggyakoribb és valószínűleg legfertőzőbb iskolai betegség a nátha és az influenza. A kézmosás a leghatékonyabb módszer, amellyel MEGÁLLÍTHATJUK a kórokozók terjedését, és megóvhatjuk magunkat számos betegségtől. tiszta

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője A világhírű magyar tudós, Semmelweis Ignác bizonyította be, hogy milyen fontos lehet a megfelelő kézmosás. Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon, bábák segítségével szülő asszonyok közül sokkal kevesebben haltak meg, mint a kórházakban. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis ráébredt, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban elhunyt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés felismerése számított nagy teljesítménynek, hanem annak a megértése, hogy a boncnok kezén ott volt a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz pedig csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható. Semmelweis vette észre elsőként: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos terjeszti. A hozzá beosztott orvosokat arra kényszerítette, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet. (http://www.korkep.sk/cikkek/tudomany/2014/03/25/5-magyar-orvos-aki-elorevitte-a-tudomanyt)

Mikor kell kezet mosni? Tegye fel a kérdést, majd hagyja a gyerekeket válaszolni, ötletelni.

Mikor kell kezet mosni? Mikor kell kezet mosni? Engedjük a gyerekeket válaszolni, majd a képek segítségével foglaljuk össze.

Hogyan kell kezet mosni? gyakran kihagyott részek legtöbbször kihagyott részek általában kihagyott részek gyakran mosott részek Nagyon fontos az alapos kézmosás. A baktériumok leginkább az ujjak között és a köröm alatt szeretnek megbújni! Fontos tudni: MIKOR és HOGYAN kell ahhoz kezet mosni, hogy elkerüljük a mikrobák terjesztését és az esetleges fertőzéseket. A helyes kézmosás hat lépése: Tenyeret a tenyérhez Kézfejek Az ujjak között Az ujjak kézfej felőli oldala Hüvelykujjak ujjhegyek

Vizezzük be a kezünket!

Ezután szappanozzuk be!

Először tenyeret a tenyérhez!

Majd következnek a kézfejek és az ujjak között.

Most az ujjak kézfej felőli oldala.

Ezután a hüvelyk ujjak.

Nem felejtjük el az ujjbegyeket sem.

Ha már tisztának gondoljuk, akkor öblítsük le a kezünket!

Végezetül ne felejtsük el szárazra törölni a kezünket! Tegye fel a kezét, aki minden nap így mos kezet!

A helyes kézmosás lépései tenyeret a tenyérhez kézfejek az ujjak között az ujjak hátsó hüvelykujjak ujjhegyek része

A mikrobák terjedése A mikrobák könnyedén terjednek! Utazhatnak köhögéssel, tüsszentéssel, étellel, vízzel, érintés vagy állatok útján. Például szervezetünk tüsszentéssel próbál megszabadulni a belélegzett káros mikrobáktól és portól. A mikrobák és por fennakadnak az orrszőrünkön, és csiklandozzák az orrunkat, az orr üzenetet küld az agynak, az pedig visszaüzen az orrnak, a tüdőnek, a mellkasnak és a szájnak, hogy repítsék ki a betolakodókat. Az influenzát és a náthát okozó vírusok tüsszentéskor, köhögéskor kiáramlanak belőlünk, és a levegő útján átterjedhetnek más emberekre is. Ezt hívják cseppfertőzésnek. Egy-egy tüsszentés alkalmával vírusok milliói repülhetnek szét és landolnak az útjukba kerülő felületeken, pl. a tízórain, a padon vagy éppen a kezünkön. Sőt, e kórokozók nemcsak cseppfertőzéssel, hanem érintés útján is terjedhetnek! Most egy kísérletet fogunk végezni, hogy könnyebben megértsétek, hogyan terjednek az influenzát és a náthát okozó ártalmas mikrobák levegő és érintés útján.

Miért fontos, hogy kezet mossunk? Emlékezzetek vissza arra, amikor legutóbb influenzásak vagy náthásak voltatok! Ossza a diákokat 25-30 fős csoportokba! Minden csoportnak legyen külön „tüsszentőpályája”, spriccelőfejes flakonja zöld vízzel megtöltve, mérőszalagja vagy centije, gumikesztyűje és óriás zsebkendője (néhány papírtörlő-szelet)! (Ezeket a „tüsszentőállomásokat” a tanóra kezdete előtt fel kell állítani, a felszerelést odakészíteni.) Tippeljék meg, milyen messzire jut el egy tüsszentés! A „tüsszentőpályák” segítségével most választ kaphatunk erre a kérdésre! A szemléltetés menete: csoportonként egy diák megfogja a spriccelős flakont, a „tüsszentőpálya” elejéhez áll (illetve guggol, ha a pálya a földön van) és „tüsszent”: függőlegesen tartva a flakont spriccel egyet úgy, hogy az ételfestékes víz a pálya fölött szálljon el, és annak papírjára érkezzen. Tüsszentés után a diákok megmérik, széltében és hosszában milyen messzire jutott el az orrváladékot jelképező zöld víz. A következő lépésben azt figyeljük meg, mi történik, ha tüsszentéskor az orrunk és szánk elé tesszük a kezünket: (a mikrobák a kezünkön maradnak és ottmaradhatnak mindenen, amihez hozzáérünk). Ti a szátok elé teszitek a kezeteket tüsszentéskor? Megint kell csoportonként egy tüsszentő (lehet másik gyerek, mint az előbb), és még egy diák, aki gumikesztyűs kezét a tüsszentés elé teszi, 2-5 cm-re a flakontól. Beszéljék meg a látottakat: nézzék meg a diákok, hogy a kézzel elkapott tüsszentésben levő mikrobák még mindig ott vannak (zöld cseppek a kesztyűs kézen), s hogyha a kesztyűs diák a tenyerét a papírlapra helyezi, a mikrobák a papírra is rákerülnek. Ha a kezünkbe tüsszentünk, az egy fokkal jobb, mintha a levegőbe tennénk, ám a kezünkkel így is terjeszthetjük a mikrobákat mindenre, amit megfogunk, így az osztálytársainkra, bútorokra, ennivalóra. Szerintetek mit tehetnénk, hogy megakadályozzuk a kórokozók tüsszentéssel való terjedését? Zsebkendővel takarjuk el a szánkat, orrunkat. Kérjen fel csoportonként egy újabb tüsszentőt és még egy tanulót, aki tüsszentéskor közvetlenül a flakon elé tesz egy papírtörlőt! Mit kell csinálni a használt papírzsebkendővel? (Ki kell dobni) Szemeteskuka legyen odakészítve a tüsszentőpálya mellé! Miről nem szabad megfelejtkeznünk ha mégis a kezünkbe tüsszentünk? (Kezet kell mosni) Ismételjük át, hogyan csináld! (Közösen ismételjük át a helyes kézmosás lépéseit.) Már csak az összegzés van hátra. Ha van rá mód, használjuk a következő diát , ha nincs, akkor itt, a pálya mellett beszéljük meg a következőket: Miért fontos, hogy kezet mossunk? Mi a leghatékonyabb módja annak, hogy meggátoljuk, hogy a tüsszentésünkkel átadjuk másoknak a kórokozóinkat? Miért kell kezet mosni, ha a kezünket a szánk elé téve tüsszentettünk?

Tanulságok Miért fontos, hogy kezet mossunk? Mi a leghatékonyabb módja annak, hogy meggátoljuk, hogy a tüsszentésünkkel átadjuk másoknak a kórokozóinkat? Miért kell kezet mosni, ha a kezünket a szánk elé téve tüsszentettünk?

A diasort a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának munkatársai készítették.