6. A szerep fogalma a szociálpszichológiában
Szerep eredete, szerep fogalma Linton (1971): pozíció vagy státusz: az a hely, amit adott egyén, adott időben egy adott szociális struktúra keretén belül elfoglal szerep: a pozíció betöltéséhez szükséges viselkedési technika mindig feltételezzük a másik jelenlétét
előreláthatóvá teszi az érintkezéseket időbeli változás A szerep funkciói leegyszerűsíti a társadalmi együttélést előreláthatóvá teszi az érintkezéseket időbeli változás szerepviselkedés rendszerjellegű
A szerep, mint interakciós forma G. H. Mead: role play és role game (fejlődéslélektan) Role play (szerepjáték): komplementer diádikus szerepkapcsolatokat játszik le mindig konkrét orvos, postás viselkedését reprodukálja 2. Role game (szabályjáték): úgy azonosul szerepével, hogy egyben elsajátítja a játékhoz szükséges konvenciók, szabályok összességét megtapasztalja a szabályok önkényességét a csalás révén
Szereptípusok Strukturalista, funkcionalista megközelítés Veleszületett típusok: nemek, kasztok Szerzett szerepek: egyéni aktivitás függvényében alakul ki 2. Szerepek átfogósága szerint Pervazív szerepek: nemi szerep Rokonsági, családi szerep Foglalkozási szerep Szituációs szerep
Szerepelvárások Dahrendorf (1958):a szerepelvárásokat a következmények súlyossága szempontjából osztályozta kann-elvárások: csekély szankcióval járó következmények, illem és jómodor szabályai soll-elvárások: közösségi szankció, kiközösítés, kerülés muss-elvárások: társadalmi szankció, büntetőjog
Gross és mtsai: szerepküldés: az adott interakcióban részt vevők kommunikatív eszközökkel küldik egymásnak a szerepigényeket szerepnyomás: szankcionálják a kihágást
Szerepkészlet és szerepkomplexum szerepkészlet: egy státuszhoz tartozó szerepnek több vonatkozása is lehet (pl.: a tanár ha diákkal beszél, ha az igazgatóval, ha a szülőkkel stb) szerepkomplexum: az egyén által betöltött különböző státusok szerepkészletei összességükben (pl.. Férfi – apa, társ, tanár, barát) a szerepkomplexum zsugorodása a társadalomból való kihullás jele - vagy tudatos visszahúzódás
Goffman (1989) szerepelmélete Szerep: az a tevékenység, melyet bizonyos helyzetű ember akkor végezne, ha kizárólag a helyzetéből adódó normatív követelmények alapján kellene cselekednie. Szerepalakítás/Szerepmegvalósítás: vmely egyén tényleges viselkedése, mikor helyzetének megfelelően cselekszik. Szerepháló: az egyén számára lényeges közönség, akivel kapcsolatba kerül a szerep megvalósítása közben Szerep szektorok vagy alszerepek
Goffman járulékos szerepfogalmai szerep rendszeres alakítása – szerep rendszeres alakítója szerepfunkció:eufunkció = támogató, diszfunkció = romboló erőfeszítések elkötelezettség: ha a pozíciókhoz kapcsolódó intézményes megegyezések arra kényszeríti, hogy bizonyos módon cselekedjék
eltérő szerepfelfogások szereptávolítás: hangsúlyos eltérés az egyén és vélt szerepe között. Az egyén valójában nem a szerepet tagadja, hanem azt a virtuális ént, amelyet a szerep mindenki számára tartalmaz, aki csak elfogadja.
Szereptávolítás módjai: Megpróbálja elkerülni, hogy hasson rá a helyzet (pl. a felnőtt, aki azért lovagol a körhintán, hogy vigyázzon gyermekére, erőfeszítéseket tesz, hogy érzelem nélküli és aggodalmas maradjon) A helyzethez igazodva egyfajta gyermeki ént vetít ki, amely kielégíti a helyzeti követelményeket, ekkor azonban egy kis gesztus révén eltávolodik ettől a kivetített éntől, jelezve, hogy túl messzire ment a viccelődésben. Védekező funkciója van
Státusz-inkongruencia Szerepkonfliktus Szerepkonfliktusok Nem megfelelő szerepilleszkedés Szerepen belüli ellentétes elvárások Szerepek közötti Szerep-én Státusz-inkongruencia
Szerepkonfliktusok feloldása Gross és mtsai (1973): Morális igazodás Kibúvókeresés Morális kibúvókeresés Instrumentális cselekvések Szerepek elkülönítése Szerep összeolvasztás Elmenekülés a helyzetből
5. Figyelemváltás 6. Átértékelés 7. Nyugtatók és serkentők