Hazánk élővilága és talajai FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.12.25.

Hazánk növénytársulásai Erdős puszta - Alföldön Lombhullató erdő – középhegységekben, dombvidékeken. Az ország területének mindössze 9-10%-át borítják.

A hazánkat érő három éghajlati hatás miatt, fajokban gazdagok és változatosak. Az erdős puszták maradványai a Duna-Tisza közén: - homokpusztai gyepek, - nyáras borókások, - pusztai tölgyesek, - árvalányhajas rétek, Folyópartokon: - fűz-nyár ligeterdők, - szil-kőris-tölgy ligeterdők. A természetes növénytársulások helyén ma már nagyrészt szántóföldek találhatók.

A középhegységek és a dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják A középhegységek és a dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják. (Az ország 18-19 %-a. Legkeveseb Békésben, legtöbb Nógrádban.) Többségük telepített. Őshonos erdők csak a Bakonyban, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben találhatók: luc-, erdei-, és vörösfenyők. Az alacsonyabb, melegebb szárazabb régiókban tölgyesek, gazdag aljnövényzettel, a magasabb hűvösebb részeken bükkösök.

Hazánk talajföldrajza Hazánk legnagyobb természeti kincse a változatos és gazdagon termő talaja. A talajalakító tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek az: alapkőzet domborzat éghajlat vízrajz növényzet Ennek megfelelően hazánkban a két legjellemzőbb talajtípus a mezőségi- és a barna erdőtalaj.

Hazánk talajai Mezőségi talaj Hazánk, de a világ legtermékenyebb talajtípusa. Elsősorban löszön alakul ki Bácskában, a Mezőföldön, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén. Mezőségi talajok még a Dunántúl egyes részein is előfordulnak.

Barna erdőtalaj Uralkodó a középhegységekben és a domborvidékeken. Általában füves vagy vegyes aljnövényzetű erdők alatt alakult ki. Előfordulása: Északi-középhegység nagy része Dunántúli-középhegység É-i előtere Ny és D-Dunántúl

Szürke erdőtalaj A fakó erdőtalajok a csapadékosabb nyugati országrészben alakultak ki, az Alpokalján, a Zalai dombságon.

Rendzina talaj A mészkő és dolomit területeken alakult ki. Elfüvesedett erdők alatt, csapadékos éghajlat hatására képződött. A vékony termőréteg humuszban gazdag, morzsalékos szerkezetű, feketésbarna, barnásfekete. Termőképessége csekély, mert könnyen kiszárad. Előfordulása: Aggtelek környéke Bükk Budai-Pilisi hg. Gerecse, Vértes, Bakony Mecsek.

Öntés és láptalajok A gyakori elöntések miatt a növényzet nem nagyon tudott hatni a nyers öntésfelszínre, így akadályozódott a talajképződés menete. Az öntéstalajok jellege a hordaléktól függ. A Duna mentén meszesek, a Tisza környékén általában mészben szegények az öntésföldek. Előfordulás: Hanság, Körös vidék.

Réti talajok Ahova az ár ritkán jutott el ott megindul az öntéstalajok réti talajokba való átmenete. Magas ártereken, feltöltött mocsarak területén, pl. folyópartjaink magasabb partrészein fordul elő.

Homoktalaj A homoktalajok anyagát a szél fújta ki a folyók hordalékából. Durvább és finomabb homokra osztályozódott, de a kémhatása is különböző. Homokbuckás vidékeinken, pl. a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Nyírségben.

Szikes talajok A szikes talajok gyenge termőképességűek. Többnyire az Alföldön találhatók a mezőségi talajoknál alacsonyabb, a réti talajoknál valamivel magasabb szinten, ahol kedvezőtlen hidrológiai viszonyok alakultak ki. Szerkezetük és sótartalmuk alapján három szikest különböztetünk meg: - A mésztelen szikes (szolonyec) - A meszes-sós (szoloncsák) - Meszes-szikes (szoloncsákos szolonyecek) Előfordulásuk: Tisza-mentén és a Tiszántúlon, a Duna árterén, a Duna-Tisza közén a buckaközi laposokban

Talajerózió A talaj lehordását, pusztulását talajeróziónak nevezzük.

Mit tehetünk a talaj védelméért erdősítés teraszok létesítése keresztbe szántás talajerő pótlása (trágyázás) vetésforgó alkalmazása talajszennyezés, hulladéklerakás megszűntetése mezőgazdaságban a túlzott vegyszerezés csökkentése