Az alvás

Az alvás a legtöbb gerinces élőlény és némelyik különleges rovar természetes pihenőállapota.

Az oroszlánok nappal is nyugodtan alszanak. Az alvásnak a fajok fennmaradásában lés fejlődésében fontos szerepe van. Valószínű, hogy az élőlények azért alszanak éjjelenként, mert ez az aránylag mozdulatlan állapotú, rejtett helyen való tartózkodás védelmet nyújtott számukra a mozgó célpontra vadászó, éjszaka aktív ragadozókkal szemben. Minél kevésbé veszélyeztetett egy élőlény, annál kevésbé kell elhúzódva aludnia. Az oroszlánok nappal is nyugodtan alszanak.

Régen az emberek a természetes fényviszonyokhoz igazodtak az alvást és ébrenlétet illetően. A természeti népeknél ez most is így történik. Miért?

A tobozmirigy az agyban helyezkedik el, hormonokat termel, az egyik ilyen az úgy nevezett melatonin. Sötétben a tobozmirigyben fokozódik a melatonin-termelés, ez álmosságot idéz elő, így az emberek és az állatok is nyugovóra térnek. Az alvás tartamát az évszakok váltakozásai is befolyásolják, mert például a téli időszakban kevesebb a napsütéses órák száma.

A szervezet napi biológiai ritmusa

A fényhiány fokozza a melatonin termelődést, ezért álmosodunk. A napi ritmust cirkadián ritmusnak is nevezik. (latin: circa – körül, dia – nap) A napi ritmust az agyban a tobozmirigy által termelt melatonin nevű hormon befolyásolja. A fényhiány fokozza a melatonin termelődést, ezért álmosodunk. A reggeli fény a becsukott szemen keresztül az agyba jut, és ott a melatonin termelést csökkenti, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését.

Az ember napi biológiai ritmusát három tényező határozza meg: A külső ingerek fajtái, és azok intenzitása A belső biológiai óra A test belső állapotai

Az átmeneti alvási problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs egymással szinkronban, azaz nem együtt járnak. Ez könnyen előállhat például éjszakai műszakban dogozóknál, vagy az időzónákat átlépő utasoknál.

Itt említem a fényszennyeződés fogalmát. A mai túlzott kivilágítás megzavarja az élőlények természetes napi ritmusát.

Az alvásigény

Kis macskákkal folytatott kísérletekből kiderült, hogy az alvás komoly hatással van az agy fejlődésére. Az életút elején megfigyelhető nagyobb alvásigénynek biológiailag az a fontos szerepe, hogy az agy az alvás alatt fejlődik. Amerikai kutatók megállapították, hogy a macskák tökéletes látásának kialakulása is a kölyökkori alvástöbblet során alakul ki.

Ez az embereknél is hasonlóan történik. A csecsemő a nap nagy részét átalussza. Közben fejlődik „érik” az agya, és eközben válik képessé annak a rengeteg információnak felvételére, amely éri. (a mozgások koordinációja, a kép és hang felismerés, a beszéd, a tanulás.)

Az agyfejlődés alapja az idegsejteknek növekedésre, erősödésre, újabb összeköttetések kialakítására való alkalmassága. Az idegrendszeri kapcsolatok egészen a felnőtt kor eléréséig változhatnak, összetettebbé, árnyaltabbá válhatnak. Az idegsejtek változási képessége jelenti az idegrendszer alkalmazkodó képességét.

A tizenévesek alvásigénye napi 9 óra, a felnőtteké 7-9 óra. Az alvásigény az életkor előre haladásával csökken. A 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7 óra. Kimutatták, hogy a hat óránál kevesebbet és a 8 óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában.

Az álmosságérzet kialakulása

Az ébren töltött időtartam hosszával egyenes arányban nő az elalvásra való hajlandóság. Az álmosságérzetet részben egy a testben fejlődő kémiai anyag mennyiségének növekedése okozza, ami éber állapotban termelődik, alvás alatt pedig csökken.

Az alvás fázisai

Az alváskutatók az alvás folyamán mérik a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust, valamint a légzés mélységét. Az alvás folyamán két szakaszt, más néven fázist különítettek el. A szemmozgással nem járó fázist amely a mély alvás fázisa és A gyors szemmozgással járó fázist (ezt REM fázisnak nevezik). Ezek egymást periodikusan követik, és a két alvásfázis képez egy alvásciklust.

Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart. Ilyen ciklusból egy éjszaka alatt négy-hat fordul elő. Az éjszaka előre haladtával a mélyalvás fázisok hossza csökken, és a „szemmozgásos” fázisok hossza növekszik.

Az alvás fázisainak jellemzői

Mély alvás fázisa elalvás után alakul ki. Ekkor a szervezet átmenetben van az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az izmok aktivitása csökken a légzés és a szívritmus lassul, a testhőmérséklet és a vérnyomás csökken. A legmélyebb alvás fázisában a legnehezebb valakit felébreszteni. Ez a test regenerálódásának, pihenésének fázisa. Ekkor szabadul fel a növekedési hormon.

A REM ( gyors szemmozgásos) fázist erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgatóizmok átmenetileg lelazulnak. Ebben a fázisban könnyen felébredünk, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre, de erre nem emlékszünk. A REM alvásnak, különösen az álomnak az egyik funkciója, hogy a napi eseményeken végigszaladjon, és minden hozzá-kötődő negatív érzelmet feldolgozzon, majd eltakarítson.

Tehát az álom fázis a lélek védőrendszerének része. Ennek a fázisnak az eredménye az, hogy az esemény emlékként megmarad, de az eseményhez kötődő erős érzelmeink fokozatosan elhalványulnak. Tehát az álom fázis a lélek védőrendszerének része. Ezért javasolja a népi bölcsesség érzelmi megterheléskor, vagy fontos döntés előtt: „aludj rá egyet”. Hasonlítható ez például egy nagy áruház raktárához is , ahova folyamatosan megérkeznek az áruk, de ezeket leginkább zárás után helyezik a megfelelő helyre.

Az alváshiány következményei Állatkísérletekkel igazolták, hogy a tartós alvásmegvonás halálhoz is vezethet!

Az alváshiány tünetei Az ügyetlenség, a reflexek lelassulása: munkahelyi balesetek ezrei történnek emiatt A pár pillanatnyi elalvás: mely vezetés közben – még rutinos sofőröknél is – gyakran okoz tragédiákat. A szellemi teljesítőképesség rohamos romlása: lassabban gondolkodunk, többet hibázunk. Türelmetlenebbek, meggondolatlanabbak vagyunk.

Az előbbiek miatt ha fontos döntést akarunk hozni, azt csak kipihent állapotban tegyük! Az immunrendszer védekezőképessége is sokat romlik a rendszeres kialvatlanságtól, ilyenkor sokkal könnyebben betegszünk meg. A krónikus betegségek állapotát is ronthatja a kialvatlanság. Érdekes módon a kialvatlanság és az elhízással is összefügg. Az alváshiány illuzórikus éhségérzetet okoz, mert az éhségérzetért felelős hormonok működése ilyenkor felborul.

Alvászavarok Az alvászavarok legtöbbször valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez, illetőleg valamely pszichés problémához társulnak. Ritkábban önálló jelenségként is előfordulhatnak.

Javaslatok a jó alváshoz

Feküdjünk le éjfél előtt! Az éjfél előtti alvás sokkal pihentetőbb, mert a tobozmirigy akkor tud melatonint kibocsátani, amikor sötét van. Ezért soha ne aludjunk lámpa vagy tévé mellett Ha lehet, aludjunk nyitott ablaknál! Fontos a friss, oxigéndús levegő: Figyeljük meg, hogy melyek azok az időpontok, amikor rendszeresen elálmosodunk, és akkorra időzítsük a lefekvést!  Ha este álmosak vagyunk és nem fekszünk le, erőltetjük az ébrenlétet akkor később nehezen tudunk elaludni.

Éjszakánként ne dolgozzunk, mert ilyenkor meglepő módon felpörög a gondolko-dásunk, és utána nehezen tudunk elaludni. Jobb, ha időben lefekszünk, és a kora reggeli órákra időzítjük a sürgős munka elvégzését. Ne engedjük, hogy az alváshiányunk felhalmozódjon! Egy-egy kihagyott éjszaka után hétvégén feltétlenül pótoljuk a kimaradt pihenést. Hagyjuk abba teljesen a kávéivást délután a colát is és a fekete teák fogyasztását is mellőzzük esténként

Köszönöm a figyelmet !