Régió – Versenyképesség – Tudás Konferencia (november 8.) KUTATÁS KÖZBEN A ”munkahelyetlen” növekedés kérdései: egy komparatív megközelítésen keresztül Előadó: Máté Domicián I. évfolyamos Ph.D hallgató domician.mate@econ.unideb.hu

Puzzle of the „jobless growth” Elméleti magyarázatok, teóriák A ”munkahelyetlen” növekedés kérdései: egy komparatív megközelítésen keresztül Bevezetés Puzzle of the „jobless growth” Elméleti magyarázatok, teóriák Empírikus „bizonyítékok” Végső következtetések, megoldási javaslatok

Bevezetés Üzleti ciklusok (business cycles) és ingadozások Kiindulópont: a tartós munkanélküliség (és az alacsony aktivitás) manapság az EU egyik legfőbb társadalmi és gazdasági problémája (Euroszklerózis).

Az Okuni posztulátum ,ahol ut a munkanélküliségi ráta, y a GDP logaritmusa, *-al jelezte a trend értékeit az u és y-nak, és β-al az ún. okuni koefficienst. Azaz ha a munkanélküliségi ráta nem változik, akkor a reál GDP megközelítőleg 3%-al emelkedik.

Puzzle of the „jobless growth”

Puzzle of the „jobless growth”

Elméleti magyarázatok, teóriák A rugalmas személyzeti politika (JIT, WAS). A növekvő egészségügyi (biztosítási) kiadások. A munkahelyteremtésben állandósuló (szektorális) újraelosztás. A termelés racionalizálódása és kiegyenlítődése. A makroökonómiai „bizonytalanságok”. A reálkamatlábak rugalmatlan változásának hayeki elmélete. Módszertani, mérési problémák. Egyéb megközelítések: (off-shore cégek, a nemzetközi kereskedelem és az outsourcing szerepe) és cáfolatok.

A munkanélküliségi ráta (%) idősorai (1995-2oo6) az Euró-zónában és az USA-ban

Euroszklerózis Az átlagosan is magas munkanélküliségi ráta elrejti a regionális különbségeket, szemben a svéd típusú jóléti és a kisebb (Írország és Hollandia) országok pozitív (alacsony) példáival. Európában az álláskereséssel és az újbóli munkába állással eltöltött idő lényegesen tovább tart, mint az Egyesült Államokban. A nagy termelékenységi növekedés (productivity growth) a ’70-es évekre kifulladt, a megnövekedett munkaadói költségek következtében a foglalkozatás és a munkanélküliség helyzete is romlott. A pénzpiaci reálkamatláb emelkedése a ’80-as évektől szintén minden egyes országban érzékeltette hatását. A munkanélküliség természetes rátájának magas szintjéből szintén adódik, hogy a gazdaságokat érő (akár kombinált) sokkhatások nagyobb károkat okozhatnak. A munkapiaci „intézmények” (pl. szociális és munkapiaci védőháló, kollektív alku stb.) a munkanélküliségre gyakorolt hatásának vizsgálata számos, máig tisztázatlan kérdést és ellentmondásos példákat vetett fel.

Kauzalitás: a ciklikus ingadozások

A munkások elbocsátást védő szabályozások és a munkanélküli juttatások közti átváltás (trade off) az egyes európai szociális modellekben USA vs. Franciaország

Empírikus „bizonyítékok”: USA

Empírikus „bizonyítékok”: USA

Franciaország

Franciaország

Végső következtetések Bár a ’70-es évektől jelentkező exogén sokkok magyarázatul szolgálnak a krónikus európai munkanélküliségre, de nem magyarázzák az országok közti heterogenitást. Hiába a fellendüléseket jellemző gyors termelékenység növekedés, Továbbá a „szakmastruktúra” (rugalmatlansága miatt) a változásokat egy kritikus szint után már nem képes követni, így a foglalkoztatást visszaránthatja eredeti természetes szintjéhez. Önmagukban a vizsgálandó munkapiaci intézmények sem adhatnak kielégítő választ (eltérő hatékonyságuk és specifikációjuk következtében), viszont elmondható, hogy befolyásolhatják a kilengések gazdaságra gyakorolt hatásának méretét, illetve tartamát. A hayeki elmélet leglényegesebb következtetése: miszerint a gyakorlatban semmilyen intézkedés sem képes elfojtani ezeket az ingadozásokat.

Megoldások Olyan intézményi reformokat kell végrehajtanunk, mely a rugalmasság mellett a biztonságot is szem előtt tartja. ILO (International Labour Organization) flexurity programja. továbbá mihamarabbi hatékonyabb alkalmazkodás érdekében pl. a korszerű logisztikai, szervezési rendszereket, illetve innovatív információs technológiákat (ICT) alkalmaznának.

Köszönöm a figyelmet…