Istenérvek

A probléma Az ábrahámi vallások* istenképe: Egyetlen Isten létezik, aki mindenható, mindentudó és jóságos. Ő teremtette a világot és ő bíráskodik az ember felett a túlvilágon. Létezik-e ez az Isten? Bizonyítható-e a létezése? Milyen viszonyban áll egymással vallás és filozófia? *Ábrahámi vallások: zsidóság, kereszténység, iszlám.

Az óra felépítése 1) Álláspontok Istennel kapcsolatban: Ateizmus, teizmus, deizmus, agnoszticizmus 2) Istenérvek: Ontológiai érv Kozmológiai érv Tervezési érv 3

Ateizmus Az ókori görög filozófiában is voltak már jelentős képviselői (pl. atomisták, Epikurosz), aztán a középkorban a keresztény filozófia vált egyeduralkodóvá Európában. Az újkortól kezdve az ateizmus erősödik. A mai nyugati filozófia szekuláris, így benne az ateizmus többségi álláspontnak tekinthető. Fontos különbséget tenni filozófiai és vallási nézetek között. Filozófia és vallás különbsége: a közvélemény-kutatások azt mutatják, az emberek többsége még ma is istenhívő, bár ez csökkenőben van. Viszont a filozófusok és a tudományos akadémiák tagjainak véleménye egyáltalán nem tükrözi az általános társadalmi statisztikákat, ilyen közegekben az ateizmus a többségi álláspont. 4

A teizmus Istene Mindenható. Probléma: ha Isten tud olyan követ teremteni, amit senki sem tud felemelni, akkor Isten fel tudja emelni? Mindentudó. Probléma: Isten tudja minden jövőbeni szabad cselekedetünket. De ha szabadok vagyunk, nem áll módunkban máshogy cselekedni? Örökkévaló. Probléma: Létezik Isten számára előtte, közben, utána? Isten örök az időben, vagy az időtől függetlenül (azon kívül) létezik? Jóságos. Probléma: Isten valamilyen tőle független normák alapján jó, vagy tőle származik a „jó”?

Deizmus A világot Isten teremtette a természeti törvényekkel együtt, de a teremtés óta Isten nem avatkozik bele a világ folyásába. Isten kizárólag racionális úton, a természet megfigyelése által ismerhető meg. Maga a deizmus az újkorban jelent meg. Néhány jelentős képviselője: Rousseau, Comte, Diderot, Hume, Leibniz. A deizmus „előfutárai”: sztoikusok, Arisztotelész. A deizmus nem tartja hiteles megismerési forrásnak a kinyilatkoztatásokat és nem támaszkodik szentiratokra.

Agnoszticizmus Nem tudhatjuk biztosan, hogy létezik-e Isten. 19. századi irányzat (Thomas Henry Huxley-tól ered). Erős agnoszticizmus: az Isten létéről való tudás lehetetlen az emberek számára. Gyenge agnoszticizmus: jelenleg nem tudhatjuk, hogy létezik- e Isten, de nem kizárt, hogy valaha megfelelő bizonyítékot találunk Isten létére vagy nemlétére. Apatetikus agnoszticizmus: elvileg is eldönthetetlen, hogy létezik-e Isten, de Isten létének vagy nemlétének semmiféle gyakorlati következménye nincs az emberekre nézve.

Pascal fogadása Blaise Pascal: 1623 – 1662 francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. 8

Pascal fogadása A cél előre látható nyereségünket maximalizálni és előre látható veszteségünket minimalizálni. Praktikus megközelítés: érdemes hinnünk Isten létezésében. valóság hit Isten létezik Isten nem létezik örök élet örök kárhozat némi élvezet feladása, felesleges imádkozás, illúzió jegyében élünk illúziómentes élet, belevethetjük magunkat az evilági örömökbe

Hit és ész viszonya Szent Anzelm: „Nem azért keresem a megértést, hogy higgyek, de azért hiszek, hogy értsek.” Aquinói Szent Tamás: hit és ész kölcsönösen kiegészítik egymást, az ész a hitet szolgálja. Isten létét észérvek támasztják alá. Fideizmus: hit és ész egymásnak gyakran ellentmond, közülük a hit az elsődleges. A hit teljesen független az észérvektől, Isten nem ismerhető meg észérvekkel (Pascal, Kierkegaard, Wittgenstein). Anzelm, Proslogion 1. fejezet: „Nem szándékozom, Uram, hogy behatoljak a Te magasságodba, és azt nem hasonlítom össze az én értelmemmel; de vágyom arra, hogy megértsem a Te igazságodat, melyet hisz és szeret az én szívem. Nem azért keresem a megértést, hogy higgyek, de azért hiszek, hogy értsek. Mert hiszem: amit nem hinnék, nem is érteném.” 10

Pragmatizmus Igaz az, ami hasznos. A hit és a vallás hasznos, mert optimistábbá teszi az embereket. Hasznos lehet hinni olyasmiben is, aminek igazsága nem bizonyítható.* A vallási élmény ugyanolyan valós, mint bármely más tapasztalat. A pragmatizmus 19. századi irányzat (fő képviselői: William James, Charles Sanders Peirce, John Dewey). William James pszichológus és filozófus volt a Harvard Egyetemen. *: Ha nem vagyunk határozottan ateisták, és nyitottak vagyunk arra a nézetre is, hogy Isten létezik, és arra is, hogy nem létezik, akkor James szerint a kettő közül hasznosabb elfogadnunk az előbbit. De ha valaki határozottan ateista, annak ez a kérdés nem nyitott, tehát előtte nem áll fenn ilyen választási lehetőség. Lásd részletesebben: http://namitgondolsz.hu/2016/08/vallasos-hit-mint-kockazatkezeles/ William James (1842-1910) 11

Istenérvek Érvek, amelyek célja Isten létének bebizonyítása. Az istenérvek típusai: 1. A Priori (tisztán a gondolkodáson alapuló) érv: Ontológiai érv 2. A Posteriori (tapasztalatra építő) érvek: Kozmológiai érv Teleológia érv E három érvet fogjuk megvizsgálni.

A középkori filozófiáról Filozófia és teológia elválaszthatatlan, a teológusok művelik a filozófiát. Fő műfaj: kommentárirodalom – a Biblia, az egyházatyák, valamint Arisztotelész és Platón műveinek magyarázata. Tekintélyelvűség: a cél a régi írások magyarázata és megértése, nem pedig a megcáfolásuk. Hamarosan Szent Anzelm ontológiai istenérvét fogjuk megvizsgálni, így érdemes először Anzelmet megfelelő történelmi kontextusba helyezni. 13

Anzelm ontológia istenérve Isten nem más, mint „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges” Amiből következik, hogy: Istennek léteznie kell! Ugyanis: Bármi, ami valóságosan létezik, az nagyobb/jobb, mint ami csak a képzeletben létezik! Canterbury-i Szent Anzelm (1033-1109) Ez az istenérv a Proslogion 2. fejezetében található.

A legnagyobb és a létezés Képzeld el, hogy adnak neked 100.000 forintot! De... nem lenne mégiscsak jobb, ha ténylegesen is megkapnád a 100.000 forintot, és nem csak elképzelnéd? Tehát: Bármi, ami valóságosan létezik, az nagyobb/jobb, mint ami csak a képzeletben!

Anzelm érvének értelmezése I. Isten elgondolásának két opciója: 1) Úgy gondolod el Istent, hogy ő csakis a gondolataidban létezik, de nem a valóságban. 2) Úgy gondolod el Istent, hogy ő nemcsak a gondolataidban létezik, hanem még a valóságban is. Anzelm a „legnagyobb” elgondolásáról: Ha úgy gondolod el Istent, hogy ő csakis a gondolataidban létezik, de nem a valóságban; akkor kisebbként gondolod el őt annál, mintha úgy gondolnád el, hogy ő még a valóságban is létezik a gondolataidon túl.

Anzelm érvének értelmezése II. Isten fogalma: Isten az, aminél nagyobb nem gondolható el. Ebből következik: Istent akkor gondolod el a legnagyobbként, ha úgy gondolod el, hogy ő a valóságban is létezik, nemcsak a gondolataidban.  Ha Istent nemlétező lényként gondolod el, akkor el tudsz gondolni nála nagyobbat is (egy olyan lényt, amely ténylegesen is létezik) - így ellentmondásra jutsz, hiszen ezzel ellentétesen definiáltuk az Isten fogalmát. Vagyis: Akkor gondolod el helyesen az Isten fogalmát, ha úgy gondolod el Istent, hogy ő a valóságban is létezik, nemcsak a gondolataidban.* *A fő kérdés: következik-e ebből Isten létezése?

Anzelm érvének értelmezése III. Más szavakkal: ha Isten nem létezne valóságosan, akkor el lehetne gondolni valami nála nagyobbat. De tudjuk, hogy (Anzelm meghatározása szerint) Isten = „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges” Ezért nem lehet elgondolni, hogy legyen valami nagyobb, mint Isten. Tehát: Istent nem lehet nem-létezőnek elgondolni – léteznie kell!

Plantinga rekonstrukciója Létezik Isten az értelemben, de nem a valóságban. A valóságban való létezés nagyobb, mint pusztán az értelemben való létezés. Elképzelhető egy olyan lény, aki rendelkezik Isten minden tulajdonságával plusz létezik a valóságban. Az a lény, aki rendelkezik Isten minden tulajdonságával, plusz létezik a valóságban, nagyobb mint Isten. Elképzelhető olyan lény, aki nagyobb, mint Isten. Hamis az, hogy Istennél nagyobb lény elképzelhető. Ennélfogva hamis, hogy Isten létezik az értelemben, de nem létezik a valóságban. Isten létezik az értelemben. Ennélfogva Isten létezik a valóságban. Feltételezés, amit reductio ad absurdum-mal akarunk cáfolni. Premissza. (1)-ből és (2)-ből. (3)-ból és (4)-ből. Isten definíciójából. (1)-ből, (5)-ből és (6)-ből. Premissza, amit még a balgatag is elfogad. (7)-ből és (8)-ból. 19

Miért nem tudunk varázsolni? A probléma: Az ontológiai argumentum pusztán a logikán és a fogalmakon alapul. Azonban a létezés nem logikai természetű: “ez az asztal előttem fehér”– látom, tapintom... A létezésről nem logikai, hanem tapasztalati úton szerezhetünk csak tudomást.

Az ontológiai érv ellen Képtelen következmények: Minden nehézség nélkül el tudunk képzelni egy tökéletes szigetet. Ebből azonban nem következik, hogy ez a tökéletes sziget valóságosan is létezik. A létezés nem tulajdonság: Az ontológiai érv Isten ugyanolyan tulajdonságának tekinti a létezést, mint pl. a mindentudást. A létezés azonban előfeltétel, amelynek előzetesen teljesülnie kell ahhoz, hogy valaminek egyáltalán tulajdonságai lehessenek. A fogalom és a jelölet összekeverése: Elménkben a „jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges” fogalma van jelen, nem maga a tárgy, amire a fogalom vonatkozik – nem Isten létezik az elmében, hanem Isten fogalma.

Párhuzamok Definíciók: Isten = „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges” Agglegény = „felnőtt nőtlen férfi” Unikornis = „egyszarvú fehér ló, amelynek gyógyító ereje van” A definícióból önmagában véve nem következik, hogy a definiált dolog ténylegesen létezik. Például lehetséges olyan világ, ahol egyetlen agglegény sem létezik, de ettől még megértjük az „agglegény” szó jelentését, és tudjuk, hogy milyen esetben számítana valaki agglegénynek. „Unikornisok nem léteznek” / „Isten nem létezik”: nem létezik egyetlen olyan dolog sem a világon, amelyre ráillene az adott fogalomhoz társított definíció.

Kozmológiai érv

Kozmológiai érv Miért létezik a világegyetem? Hogyan jött létre? Első ok A világegyetem jelenlegi állapota hozzá vezető okok és okozatok sorozatának eredménye. Az, hogy létezett első ok, ésszerűbb feltételezés, mint a végtelen regresszus, vagy az, hogy a világegyetem egyszer csak létrejött a semmiből. (Ez a gondolat Arisztotelésztől ered.)

A kozmológiai érv rekonstrukciója Ami létezik, vagy szükségszerűen létezik, vagy megfelelő okok okozataként – okozatlan ok nem létezik. Létezik a világegyetem. A világegyetem különböző állapotai nem szükségszerűen olyanok, amilyenek. [Első ok] A világegyetem állapotait azt megelőző állapotai okozzák, azokat pedig még korábbi állapotok, végül: (a) végtelen regresszus – nem magyarázat (b) egy semmiből létrejövő állapot – ellentmond (1)-nek (c) egy szükségszerűen létező első ok

A kozmológiai érv ellen Önellentmondás: Az érveléshez hozzátartozik, hogy okozatlan ok nem lehetséges, meg az is, hogy mégiscsak van egy okozatlan ok. Nem bizonyító erejű: Miért nem magyarázat a végtelen regresszus? Nincsen legkisebb/legnagyobb szám. Ha a végtelen sor lehetséges, miért ne terjedhetne az okok és okozatok sora visszafelé, a múlt végtelenjébe? Korlátozott konklúzió: Az érvelésből csak az a konklúzió vonható le, hogy az első ok rendkívül nagy hatóerejű volt, hiszen képes volt mozgásba lendíteni az okok és okozatok láncolatát. De semmiféle bizonyítékkal nem szolgál egy mindentudó és jóságos Isten létezése mellett. 26

Tervezési érv "When you see a sundial or a water-clock, you see that it tells the time by design and not by chance. How then can you imagine that the universe as a whole is devoid of purpose and intelligence, when it embraces everything, including these artifacts themselves and their artificers?" (Cicero, De Natura Deorum, ii. 34) William Paley: “Az emberi szem olyan mint egy óra” 27

Tervezési érv Ha körülnézünk a világegyetemben, nem tudjuk nem észrevenni, mennyire alkalmas minden dolog arra a funkcióra, amelyet a természetben betölt. Az ember által – konkrét célok megvalósítása érdekében – készített tárgyak szintén alkalmasak azokra a funkciókra amiket betöltenek. A természet tárgyainak létezését ugyanúgy a célirányos tervezés magyarázza legjobban, mint a mesterséges tárgyakét. A rendkívül komplex természeti tárgyak megszerkesztőjének olyan hatalmasnak és okosnak kellett lennie, hogy ésszerű feltételeznünk: Isten tette. 28

A tervezési érv rekonstrukciója A mesterséges tárgyak alkalmasak arra a funkcióra, amelyet betöltenek. Funkciót betöltő tárgyak legjobb magyarázatai a célirányos tervezésre hivatkozó magyarázatok. A természeti tárgyak alkalmasak arra a funkcióra, amelyet betöltenek. A természeti tárgyak legjobb magyarázatai a célirányos tervezésre hivatkozó magyarázatok. Minél bonyolultabb egy funkciót betöltő tárgy, tervezőjének annál több mindenre kellett képesnek lennie. A természeti tárgyak végtelen bonyolultságúak. A természeti tárgyak tervezője mindenható.

A tervezési érv ellen 1) Az analógia gyengesége „Az emberi szem olyan, mint egy óra.” (William Paley) Miben is áll a hasonlóság? A funkció betöltésében. A Newton fejére hulló almának az a funkciója, hogy megszülessen a gravitáció elmélete? – Funkció és kauzális szerep keverése. 2) Nem az egyetlen lehetséges magyarázat Az evolúció, a természetes kiválasztódás általi fejlődés, pontosan azt magyarázza meg, hogy az állatok és növények miért olyan tökéletesen alkalmasak „funkcióik” betöltésére. 3) Korlátozott konklúzió Nem támasztja alá a monoteizmust. A tervező nem mindenható volt (tervezési hibák). A rossz jelenléte ellentmond annak, hogy a tervező a teizmus Istene.

Intelligens Tervezés Kreácionizmus: Intelligens Tervezés Enyhébb: Isten a teremtés aktusa során szabad akaratából teremtette a világot, és kész bármikor közbeavatkozni. Radikálisabb: A bibliai Genezis története szó szerint beszéli el a világ teremtését. Intelligens Tervezés Olyan irányzat, amely a világ keletkezésének naturalista (evolúció-alapú) magyarázatát kritizálva a tervezési érv segítségével a Kreácionizmus gyengébb verziója mellett érvel. A kettő együtt egy olyan „csomag” amely a naturalista magyarázatokkal egyenlő elbírálásért harcol, tipikusan a hivatalos iskolai tananyagba kerülésért.

Az Intelligens Tervezés érvei I. 1. Érv: Az evolúció csak elmélet, nem tény. Ha más elméletet is éppúgy alátámasztanak a rendelkezésre álló adatok, akkor az a másik elmélet is ugyanúgy tanítandó. Ellenérv: Az evolúció nem elmélet, hanem megmagyarázandó jelenség (4 mrd éve csak prokarióták voltak, 1 mrd éve eukarióták is, 100 m éve már összetett többsejtűek a szárazföldön, most pedig pl. az ember is), amelyet az elmúlt 200 évben többféle evolúcióelmélet törekedett megvalósítani, az alternatív elméletek között azóta is tudományos vita van, ezzel szemben az intelligens tervezés nem ad magyarázatot az evolúció jelenségére, és nem is tudományos.

Az Intelligens Tervezés érvei II. 2. Érv: A természetes szelekció tautológia: A legfittebb éli túl. De ki a legfittebb? Aki túléli. Ellenérv: A természetes szelekció nem tautológia, hanem a biológiai változás magyarázata. Változatok + környezeti nyomás = szelekció, vagyis x változat y- nal szemben alulmarad, azaz az adott populáció megváltozik.

Az Intelligens Tervezés érvei III. 3. Érv: Funkcionális folyamatok (pl. látás) véletlen mutációk révén történő kialakulásának esélye gyakorlatilag nulla. Evolúció: a genetikai mutációk véletlenszerűek. Analógia: egy majom az írógép előtt véletlenszerűen üti le a billentyűket; sokmilliárd év alatt sem fog megszületni Shakespeare egyik szonettje. Ellenérv: Véletlenszerű genetikai mutációk önmagukban valóban nem vezetnek összetett funkcionális folyamatok létrejöttéhez (pl. látás), a természetes szelekció és a fajok megváltozása azonban nem csak a változatok véletlenszerű következménye, hanem a szelekciós nyomást kiváltó környezeti feltételeké is, amelyek nem véletlenszerűek, és így maga a természetes szelekció sem.

Az Intelligens Tervezés érvei IV. 4. Érv: A fosszíliákban a folytonosság helyett ugrások vannak. Nem találunk „köztes lépéseket” a leletek között. Ellenérv: Az nem érv, hogy hiányoznak fosszíliák; sosem lesz meg az összes lehetséges lelet, azzal kell dolgozni, ami van; az evolúció egyébként sem teljesen folytonos (lásd ‘kambriumi robbanás’).

Az Intelligens Tervezés érvei V. 5. Érv: A természetes komplexitás-növekedés ellentmond a termodinamika második főtételének. Zárt rendszer entrópiája (a rendezetlenség) növekszik: az energia elhasználódik és hőként szétsugárzódik. De az evolúció elmélete által megfogalmazott komplexitás- növekedés ennek ellentmond. Ellenérv: A természetes komplexitás-növekedés nem mond ellent a termodinamika második főtételének, az életjelenségek ugyanis tipikusan nyitott és nem zárt rendszerek.

Az Intelligens Tervezés érvei VI. 6. Érv: Az evolúciót alátámasztó bizonyítékok hamisak, az azt cáfolókat eltussolják. Piltdown: ember koponya, majom állkapocs. Nebraska: disznófog. Ugyanakkor: texasi Glen Rose-nál ember és dinoszaurusz nyomok ugyanabban a kőzetben. Ellenérv: Az, hogy vannak hamis leletek, nem cáfol semmit. A tudósok is emberek, követnek el bűncselekményeket; de attól mert vannak magyar betörők, még nem lesz minden magyar betörő. Az, hogy vannak még nem megmagyarázott leletek, szintén nem cáfol semmit, mert a tudomány egyszerűen így működik, mindig vannak még nem, vagy az aktuális elméletekkel egyáltalán nem megmagyarázható jelenségek.

Az Intelligens Tervezés érvei VII. 7. Érv: Az élőlények komplexitása redukálhatatlan komplexitás. Az egész összehangoltan működő részekből áll, amelyekből ha csak egyet is eltávolítunk, az egész nem működik tovább. Ellenérv: Sok tudományos, filozófiai elmélet ezzel tökéletesen egyetért. De: tüdőt ki lehet cserélni kopoltyúra, a lábat szárnyra, és láb nélkül is lehet élni, stb.

Russell a teizmus ellen 1. „Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes.” „Ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét poontosan megtervezett törvény szabályozza -- éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentõs része éppen ilyen jellegű.” „Mindannyian ismerjük Voltaire megjegyzését, miszerint az orrot nyilvánvalóan arra tervezték, hogy tartsa a szemüveget. (…) [Darwin óta tudjuk, hogy] nem környezetüket alkották olyanná, hogy megfelelõ legyen számukra, hanem õk idomultak környezetükhöz, s ez az adaptáció alapja. Nincs bizonyíték arra, hogy a megtervezettség is szerepet játszana a dologban.” Az idézetek válogatás Bertrand Russell (a XX. század egyik legjelentősebb filozófusa) „Why I am not a Christian” című könyvéből.

Russell a teizmus ellen 2. „Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felső rétegben lévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: ‚Az alatta lévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly’, hanem azt: ‚Valószínűleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik’; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: ‚Ebben a világban nagymértékű igazságtalanságot találunk, s ez kellő alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette’. „Nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást.”

Konklúzió Az Isten létezését célzó igazolási kísérletek nem bizonyító erejűek. De ha egy kijelentés igazsága nem bizonyított, az nem jelenti azt, hogy a kijelentés hamis. Vagyis az, hogy racionálisan nem bizonyítható Isten létezése, semmit sem mond arról, hogy Isten létezik-e vagy sem. Hívőnek lenni annyit jelent, mint olyan dolog mellett elköteleződni, amely észérvekkel nem igazolható, így a racionalitás és a tudomány irreleváns a hit tekintetében.