Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2017/2018, I. félév ELTE Földrajz Központ

Különböző szerepköreik (funkcióik) alapján városok hierarchiába rendezhetők Domináns városi szerepkör típusa alapján Pl. közlekedési gócpont, pénzügyi központ, iskolaváros Szerepkörök sokszínűsége alapján Hányféle szerepkör van a városban?  monofunkciós vagy sokoldalú központ Funkciók mennyisége alapján Intézmények száma (pl. iskolák száma) Férőhelyek száma  ezt össze lehet vetni a népesség számával (Christaller, W., Beluszki P.) Funkció legmagasabb szintje alapján Alap- vagy központi funkciók (általános, középiskola vagy egyetem) 2

A települési funkciók csoportjai Típus (jelleg) szerint: Munkahelyek Kereskedelem Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) Közigazgatás, szervezés, irányítás Egészségügy Oktatás Kultúra Egyéb: sport, divat, események stb. Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház) 3

Településhierarchia jellemzői Településhálózat (településrendszer, településállomány) Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere Településhierarchia Funkciók hierarchiába rendeződnek és a funkcióknak helyet adó települések is Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia Funkciónként eltérő településhierarchiák Valódi településhierarchia: funkciónkénti tel-hierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) Funkcionális kapcsolatok szerint települések közötti alá- és fölérendeltségi viszony Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai–hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség Inkább régebben Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) Inkább a közigazgatási funkciók területén 4

A településhierarchia két fő modellje Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) Minden funkciónál azonos alá-fölérendeltségi kapcsolatok Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok Funkciónként eltérő alá-fölérendeltségi kapcsolatok Fontosak a horizontális kapcsolatok is Magyarország városhierarchiája: ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve 5

Tervezett városhierarchia az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) szerint 6

Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok 7

Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Világváros fogalmának első definiálása Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Városhierarchia területi vetületének szabályossága Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendje 8

A Christaller-vizsgálatok háttere Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg) 9 Dél-Németország, 1933

Walter Christaller hatszöges rendszere A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint 10

A Christaller-elmélet alkalmazása a Budapesti agglomerációra 11

Sir P. Hall: világvárosi szerepek Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak Politikai irányítás Kereskedelem Pénzügyi szolgáltatások Tudomány és oktatás Információ-gyűjtés és közvetítés Fogyasztás Kultúra, szórakozás 12

John Friedmann: világvárosok hierarchiája Világvárosok ismérvei Pénz, információ és javak áramlása Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével Hierarchikus rendbe illeszkednek A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) Hierarchia-szintek Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney 13

Világvárosok Friedmann szerint (1986) A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ 14

Saskia Sassen (1991): globális város Globális városok: New York, London, Tokió (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Jellemzőik: Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) Munkásaik magasfokú szakképzettsége Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik 15

Manuel Castells: információs város Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok Csomópontjaiban a nagyvárosok 16

GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Hatalom és befolyás Kreatív és kulturális szolgáltatások Turizmus 17

Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002) Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) London Amszterdam, Frankfurt Berlin, München, Moszkva, Varsó Koppenhága, Róma – Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille, Marseille 18